Titus személy
Idézetek
Amici, diem perdidi.
(Suetonius, Titus 8)
Barátaim, elvesztegettem ezt a napot!
17. oldal (Kairosz, 1997) · Gaius Suetonius Tranquillus
Szabó György (szerk.): Sötétben tündöklőbb a fény Római szállóigék és aforizmák
→ |
---|
Amíg Titus császár kormánya tétlenül szemlélte Nero diadalait, senki sem mert kételkedni az álcsácsár azonosságában. Most azonban, amikor híre futott, hogy a kilencedik légió megindult Szíria felé, a kétkedők bátorságra kaptak. Még azok is megzavarodtak, akik eddig hittek hősükben.
Egy lelkiismeretes apa (256. oldal)
Landino asked if he had read what Pliny wrote about the famous Greek statue of the Laocoön.
„I know nothing of Pliny.”
„Then I shall read it to you.”
He took a book down from the shelf, quickly thumbed through it and read the story of the statue in the palace of Emperor Titus, „ a work that may be looked upon as preferable to any other production of the art of painting or of statuary. It is sculptured from a single block, both the main figures as well as the children, and the serpents with their marvelous folds.”
Irving Stone: The Agony and the Ecstasy A Biographical Novel of Michelangelo
Fia, Titus egyszer szemrehányást tett neki, amiért kieszelte a vizeletadót.* Vespasianus erre az orra alá dugta az első befizetésből származó pénzt, és megkérdezte, bántja-e a szaga. Titus azt mondta, nem; mire ő közölte, hogy ez bizony a vizeletből való.
* A vizelet ammóniát tartalmaz, amelyet a gyapjú tisztításához használtak, és a gyapjúkallózók a nyilvános illemhelyeket ebből a célból bérelték és üzemeltették. Vespasianus ezt a tevékenységet adóztatta meg.
294. oldal, Császáréletrajzok - Az isteni Vespasianus (Osiris, 2004)
[…] micsoda belső örömet nem érez egy nemes sziv, a midőn valakivel jót teszen, a midőn szükségiben valakit megsegit. Vizsgáljuk meg eztet magunkban és meglátjuk, hogy inkább vigad akkor a szivünk, mint az estig való tánczolásban. Ne szégyeneljük-é, hogy erről egy pogány császár mi szép példát ád? a kinek is estve esziben jutván, hogy azon a napon semmi kegyelmességit nem mutatta, mondá: „A mái napot elvesztettem, mert senkivel jót nem tettem.”
200. oldal, CIX. (Lampel, 1905)
Néhány súlyos, előre nem látható szerencsétlenség történt uralkodása idején: így a Vezúv kitörése Campaniában, Róma égése három éjjel, három nap, meg egy pusztító dögvész, amilyet nem látott a világ. E sok csapás alatt nemcsak gondos fejedelemnek, hanem valósággal páratlan együtt érző apának bizonyult; hol vigasztalt egy kiáltványával, hol segített, amennyire csak telt erejéből. Volt consulokból sorshúzás útján gondnokokat választott Campania újjáépítésére. A Vezúv kitörésekor elpusztult emberek javait, ha örököst nem hagytak maguk után, a romba dőlt városok helyreállítására fordította. Róma égése után kijelentette, hogy a veszteség nem érinti az állam vagyonát, ezért felajánlotta vidéki kastélyainak minden kincsét a középületek és templomok helyreállítására; megbízott több római lovagot, gondoskodjanak a dolog mielőbbi végrehajtásáról. Hogy a járványt megszüntesse és a betegséget enyhítse, minden isteni és emberi segítséget megpróbált, minden áldozati szertartást, minden gyógyszert felhasznált.
384. oldal, Nyolcadik könyv - Az isteni Titus (Európa, 1994)