Tisza helyszín

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Lovik Károly: A kertelő agár
Latzkovits Miklós: Laboda
Szabó Magda: Az őz
Halász Margit: Éneklő folyó
Juhász Gyula: Juhász Gyula összes költeményei
Szabó Magda: Régimódi történet
Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem
Nagy Katalin: Intőkönyvem története
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony
Fáy András: A Bélteky-ház
Ady Endre: Intés az őrzőkhöz
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba
Jókai Mór: Egy az Isten
Darvasi László: Virágzabálók
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Petőfi Sándor: Útirajzok
Kós Károly: Erdély
Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása
Vörösmarty Mihály: Zalán futása
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Kovács Sándor: Máramarosi bércek között
Bólya Péter: A veréb századik lépése
Franz Kafka: Naplók, levelek
Péter László: Így élt Juhász Gyula
Juhász Gyula: Juhász Gyula összes versei
Lázár Ervin: Lovak, kutyák, madarak
Bács Gyula: Jugoszlávia
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Reményik Sándor: Reményik Sándor összes versei
Varga Attila: Hrabal arcai
Csengeri Hajdu Sándor: Menj, csak meg ne bánd!
Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország
Pócs Éva (szerk.): Szem meglátott, szív megvert
Szabó Magda: Az őz / Disznótor
Bary József: A tiszaeszlári bűnper
Móricz Zsigmond: Jószerencsét / A fáklya / Légy jó mindhalálig / Házasságtörés / A kis vereshajú
Móricz Zsigmond: Rab oroszlán / Betyár / Míg új a szerelem / Életem regénye / Árvácska
Móricz Zsigmond: Elbeszélések 1926–1933
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon / Elveszett paradicsom
Tóth Béla: A szegedi nagyárvíz képeskönyve
Arany János – Petőfi Sándor: Arany és Petőfi levelezése
Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza
Lugosi Lugo László: Tükörképek
Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferenc összes költeményei / Nemzeti hagyományok / Parainesis
Gergely András: Magyarország története (1790-1918)
Tinódi Sebestyén: Krónika
Anóka Eszter: Hála
Rózsás János: Keserű ifjúság I-II.
Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.
Hollósi Zsolt: A Tisza-parton mit keresek?
Kozák Péter: Illem, sport és divat
Nagy Endre: A Geődhyek
Lukin László – Lukin Lászlóné: Ének-zene 8
Vámos Miklós: Szitakötő
Cservenyák László: Szabolcs-Szatmár
Hámori Ottó: Meredek utca
Rizerné Kékesi Mária – Ördög László: Ének-zene 5.
Sterbetz István: A természet szolgálatában
Tóth Béla: Tiszajárás
Móricz Zsigmond: Elbeszélések 1900–1914
Csabai László: Száraz évszak
Szalai Borbála: Gyalogösvény, gyalogút
Kele Dóra (szerk.): InstaVers
Darvasi László: Taligás
Bányai D. Ilona: Boszorkánykör
Bíró Réka: Tiszavirág – a Tisza szimbóluma
Betkowski Jenő: Fahajók a Tiszán
Sárfalvi Béla – Tóth Aurél: Földrajz I. osztály
Grecsó Krisztián: Vera
Beszédes István: Égvizi séta, déli tükör
Balassa Anna (szerk.): Lányok könyve 1980
Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma
Berecz István (szerk.): Zeng a lélek
Benyó Judit: Szerelem-madár
Szanyi Ildikó: Pillangóhatás

Idézetek

Frank_Waters I>!

Legjobban mégis a Szegedet átszelő Tisza folyó bűvölt el. Örök időkig ott szeretnék élni. Ott ülsz valahol a parton, halat eszel és bort iszogatsz. Ha emigrációba vonulnék, akkor biztos, hogy Szegedet választanám.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeged · Tisza
9 hozzászólás
lenne P>!

Pedig azt olvastam valahol, hogy a magyar pásztor leggyakrabban valamilyen vízről nevezi el a kutyáját: Siónak, Sajónak, Tiszának, a Bodrogról Bodrinak. Méghozzá babonából. Mert a kutya legcsúnyább betegsége a veszettség, s a veszett kutya állítólag irtózik a víztől. S úgy gondolták, ha már egyszer vízről van lenevezve, sohasem veszhet meg.

14. oldal

Kapcsolódó szócikkek: babona · Bodrog · kutya · Sajó · Sió · Tisza · veszettség
1 hozzászólás
LuPuS_007>!

A Tisza évszázadok óta a partba volt szerelmes, ezért aztán, amikor csak tehette, kiöntött.

109. oldal (Geopen, 2011)

Halász Margit: Éneklő folyó Tisza-parti Anna Karenina-történet

Kapcsolódó szócikkek: Tisza
csillagka>!

Szolnokon alul van a Tisza legkalandosabb kanyarulata Cibakháza és Kécske közt. Amikor még a legkényelmesebb közlekedő eszköz volt a gőzhajó a Tiszán, akkor fölfelé menet rengeteg időveszteséget jelentett ez a kanyarulat. az alulról jövő utasok a kanyarulat kezdeténél kiszálltak, átsétáltak az alig egy km széles nyakon, ott volt a csárda. Ott megebédeltek kényelmesen, mert hisz a hajónak mintegy 20 km utat kellett megtenni, hogy odajusson a csárdához, ez pedig fölfelé menve, több mint egy órát vett igénybe. A másik csoport a kanyarulat legészakibb pontjánál szállt ki s szintén átsétált a keskeny nyakon s ott várta meg vidám hangulatban a Cibakháza felől fáradtan fölfelé pöfögő kerekes gőzhajót. Akkor több ideje volt az embereknek, nem siettek olyan rohanva, mint ma!

Hetedik fejezet. Az Alföld folyói.

Kapcsolódó szócikkek: gőzhajó · Szolnok · Tisza
2 hozzászólás
Uzsonna >!

A Tisza állandó jelenség, a Tisza valaki.

456. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tisza
Uzsonna >!

Világra hozó, dajkáló, bölcsőben ringató, nevelő édesanyánk a Tisza. Partjain máig is 100-nál több települést hurcol. Ő szülte azokat. Szegedet is. Megszülte, fölnevelte, s ha egynek-egynek öregségét, tunyaságát megunta, elöntötte, hogy megújulva ismét kivirágozzék.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeged · Tisza
2 hozzászólás
pwz I>!

Oly igen szép, erős Szolnok vára vala,
Egyfelől az Tisza alatta foly vala,
Másfelől az Zagyva alatta foly vala,
Vár alatt az két víz öszveszakadva vala.

Sőt az felszél felől nagy árokja vala,
Három szegén három erős bástya vala,
Csak nagy magas töltés néki fala vala,
Házak az töltésből ki nem láccanak vala.

217. oldal - Ördög Mátyás veszödelme

Kapcsolódó szócikkek: Szolnok · Tisza · Zagyva
14 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

[…] megkerülhetetlen szerzővé csak az lehet, akinek könyve belehuppan a fürdővízbe, a Tiszába, a Balatonba vagy a Földközi-tengerbe, pörköltszaft-pecsétet hord magán és vörösbortól maszatos. Az igazi könyv nem a könyvespolcon lakik, hanem a párna alatt, az éjjeliszekrényen, az ágy mellett a padlón, a kocsi kesztyűtartójában, a télikabát zsebében, a strandtáska mélyén naptejek és jégkrémpapírok tőszomszédságában vagy éppen (uram bocsá') a vécéablakban.

100. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Balaton · Földközi-tenger · könyv · Tisza
Rita_Sándor>!

Néztem a Tiszát és világos lett,
a letehetetlen súly,
amit Pestről Szegedre cipeltem,
valójában én vagyok.

(Ferencz Mónika: Kilenc gyűrű – részlet)

73. oldal

Kele Dóra (szerk.): InstaVers Vers, Képeslap, Emlék

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Szeged · Tisza
2 hozzászólás
Uzsonna >!

Szegedet örökkön az ölében hurcolászva dajkálta a Tisza.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Szeged · Tisza
1 hozzászólás