Timoleon személy

Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Cornelius Nepos: Híres férfiak

Idézetek

Sli P>!

Majd felment egy dombra, hogy az ellenség táborát és hadseregét szemügyre vehesse. Ekkor zellerrel megrakott öszvérek jöttek velük szembe; a katonák ezt rossz előjelnek tartották, mert a síremlékekre zellerlevélből font koszorúkat szoktak tenni, s innen eredt a közmondás, amelyet súlyos betegekre szoktak mondani: „Már csak zeller kell neki.” Mivel meg akarta szüntetni bennük a babonás félelmet és elcsüggedést, megállította a hadoszlopot, és az alkalomhoz illő beszédet intézett hozzájuk; azt mondta, hogy a véletlen már a győzelem előtt kezükbe szolgáltatta a koszorút, amellyel a korinthosziak az iszthmoszi játékok győzteseit ékesítik, mert a görögök nemzeti hagyományaik szerint szentnek tartják a zeller levelét; az iszthmoszi játékoknál, éppen úgy, mint most a nemeaiaknál, még zellerlevélből fonták akkoriban a koszorút, amit csak nemrég fonnak fenyőágakból. Így tehát Timoleón, mint már mondtam, megtartván beszédét, vett a zellerlevélből, s megkoszorúzta először önmagát, majd vezértársai és végül a közkatonák is ezt tették.

285-286. oldal, Második kötet - Timoleón (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: közmondás · Timoleon · zeller
Sli P>!

(…) Demaenetus, a népgyűlés előtt ócsárolni kezdte Timoleon tetteit és heves kirohanást intézett ellene. Timoleon erre azt mondta: végre-valahára teljesült az óhajtása, mert szüntelenül arra kérte a halhatatlan isteneket: adják vissza a syracusaeiak szabadságát, legalább annyira, hogy mindenki büntetlenül elmondhassa a véleményét, akiről csak akarja.

138. oldal, Timoleon (Európa, 1984)

Kapcsolódó szócikkek: szabadság · Timoleon · vélemény