Thorn személy
Idézetek
– A nagynénémnél jobb szövetségest nem talál – érkezett végül a felelet. – Soha ne bújjon ki a védelme alól, ne menjen sehova a beleegyezése nélkül, rajta kívül ne bízzon meg senkiben!
– Önt is beleértve?
Thorn fújt egyet, és Ophélie orrára csapta az ajtót. Nem volt semmi humorérzéke.
– És Thorn? Ellene mit követett el, hogy ilyen végletesen gyűlöli önt?
[…]
– Ő a rend, én viszont magam vagyok a káosz.
150. oldal, A pipa
– Mintha hajlama lenne arra, hogy kikezdjen minden statisztikai számítást. Felfoghatatlan, már-már ijesztő.
513. oldal
– Számba veszem az összes háztáji jószágot.
Ophélie-nak nevethetnékje támadt a gondolatra, hogy Thorn óriási pincsiket és dakszlikat osztályoz, de amikor ráeszmélt miért csinálja, a rémülettől menten elkerekedett a szeme.
– Csak nem akarja…
– Minden megoldási lehetőséget meg kell vizsgálnom az éhínség elkerülésére – felelte, miközben megnézte az óráját. – Ha csak rajtam múlna, elsőként a leginkább elhájasodott minisztereket áldoznám fel, de az emberevést a törvény tiltja, még a Sarkon is.
120. oldal
– Ön valóban nem kedvel engem.
Ophélie bőrén fájdalmas bizsergés futott végig. Tudta, mi ez: a csípő érzés azt jelezte, hogy a közelben egy Sárkány készül kiereszteni a karmait. Ösztönösen az arca elé kapta a kezét, mire Thorn kemény ábrázata egyszeriben megenyhült, és vonásai inkább megrökönyödésről árulkodtak.
– Hát itt tartunk? Ennyire fél tőlem?
– Az esti fellépés eléggé megviselte az idegeimet –
mentegetőzött Ophélie. – Nem mellesleg, ha belenézne egy tükörbe, ön is látná, mennyire ijesztően…
– Soha nem tudnám és nem is akarnám bántani.
Thorn gondolkodás nélkül és olyan hevesen vágott a szavába, hogy Ophélie kénytelen volt felülvizsgálni a vele kapcsolatos álláspontját. Hosszú ideje most először nem kételkedett az őszinteségében.
192. oldal