!

Thomas Culpeper személy

Philippa Gregory: A Boleyn örökség
Antonia Fraser: VIII. Henrik hat felesége
Helga Thoma: Boldogtalan királynék

Idézetek

>!
R

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Február 10-én, pénteken átszállították a Towerba, s közben elhaladtak a mellett a híd mellett, amelyen közszemlére tették Dereham és Culpeper maradványait. Katalin csak most fogta föl a helyzetét.

56. oldal

Helga Thoma: Boldogtalan királynék Tragikus királyi házasságok

Kapcsolódó szócikkek: Francis Dereham · Katherine Howard · Thomas Culpeper
>!
R

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Megbízható korabeli beszámolókból egyértelműen kiviláglik, hogy Katherine híres búcsúbeszéde, a megható kezdőszavakkal: „Mint királyné halok meg, de jobb szeretnék meghalni mint Culpeper hitvese”, sohasem hangzott el; nem olyan hangulatban volt. A Culpeper-beszéd egyedüli forrása Antonio de Guaras (aki erre az alkalomra nem jelent meg). Egyébként krónikájában fölcseréli a két hitves, Klevei Anna és Katherine Howard sorrendjét, és Katherine halálának időpontjában Cromwell nála még él.

557. oldal - Negyedik rész: Klevei Anna és Katherine Howard - 16. fejezet: Öregember kincse (Európa, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: Katherine Howard · Thomas Culpeper
Hirdetés
>!
Ydna

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Leküzdhetetlen, buja vágyuktól hajtva most itt, énelőttem teszik meg.
Lélegezni is alig merek; mindent látnom kell. Az alvó király fújtatásához kettejük halk zihálása társul; most közös ritmusra mozognak, és elővillan egy fehér comb, amikor Katalin félrehúzza a hálóingét, és Culpepper felnyög; tehát Katalin rámászott, és a testébe fogadta. Halk, vágyakozó sóhajt hallok: én sóhajtok, lopott gerjedelemtől feltüzelten. Megreccsen a szék; Katalin a támlába kapaszkodva, lihegve vonaglik, a fiú újra és újra belényomul, s hallom, hogy Katalin nyögdécselni kezd a gyönyörtől, félek, hogy felébresztik a királyt, de már semmi sem állíthatja meg őket, az sem, ha felébred, és kikiabál a király, az sem, ha fölkel, és kinyittatja az ajtót; a vágy egymáshoz tapasztja őket, nem szabadulhatnak. Amikor Katalin apró sikolya felerősödnek, elgyengül a térdem az ő gerjedelmét tükrözve; lecsúszom a földre, letérdelek, s bár őket nézem, George felhevült arcát látom magam előtt, s ölében a szeretőjét, míg végül Katalin elfulladva a fiú vállára hanyatlik, és ebben a pillanatban Thomas is felnyög, és megragadja a lányt, aztán elernyednek mindketten.

428. oldal (Palatinus, 2008)