Theseus Cassio Lowood (Cas) személy

Amikor befejeztem, szemrehányóannézett rám, mint aki bocsánatkérésre vár. Olyasmire, hogy
Ne haragudj, anya, amiért majdnem megölettem magam. Sokadszorra.
De képtelen voltam kimondani.

Kendare Blake: A rémálmok lánya

– Annával álmodtál, ugye?
– Minden éjjel vele álmodom.

181. oldal

Azt mondja, hogy Peter Carver megtámadott engem. Igen. Ez igaz. De csak azt követően, miután betörtem a Carver család elhagyatott házába. Az volt a legelső melóm. Anya engedélye nélkül csináltam meg. Na jó, ne szépítsük a dolgot, anya leüvöltötte a fejem, és kategorikusan megtiltotta, még az ablakra is biztonsági zárat szereltetett, nehogy kijussak a házból.

17. oldal

A lányoknak meg bejövök. Nem tudom, hogy miért van így, de ez a helyzet.

236. oldal

– Arra kérlek, hogy gyere velem. Szükségem van rád. De neked kell döntened.
– Ha veled megyek, akkor is halott leszek, Cassio.
– Én is az leszek, egy napon. Nincs jelentősége. Hidd el.

– Ami történt, megtörtént. Cas nem nyiffant ki. Kicsit ugyan megpörkölődött, de épségben van.
Ja, és megdöglik egy fájdalomcsillapítóért.

– Szeretném, ha megtennél nekem valamit, Cas. – A hangja végtelenül lágy és mélységesen komoly. – Tudom, hogy meg akarod menteni őt. Azt is tudom, hogy meg kell tenned. De amikor majd eljön az idő, és túl nagy árat kell fizetned érte, azt akarom, hogy jusson eszedbe – a fiam vagy. Megígéred?
Mosolyt erőltetek magamra.
– Miből gondolod, hogy ára lesz?
– Mindennek ára van, Cas. Akkor, megígéred?
– Megígérem.

203. oldal