thermopülai csata esemény
Idézetek
– […] Én mondom magának, Johnston tábornokot nem lehet kimozdítani mostani állásaiból. A hegyszorosok mindig jó menedéket adtak, és ősidők óta védelmet nyújtottak a beözönlő népek ellen. Gondoljon csak, mondjuk, Thermopülaira!
Scarlett agya erősen dolgozott, de Thermopülai semmit sem jelentett számára.
– Thermopülainál elestek az utolsó szál emberig, ugyebár, doktor? – kérdezte Rhett, és ajka remegett az elfojtott nevetéstől.
– Meg akar sérteni, fiatalember?
– Doktor! Bocsássa meg, félreértett. Én csak felvilágosítást kértem, mert az ókori történelemre nem emlékszem elég jól.
306. oldal, Harmadik rész, 17. fejezet (Európa, 2014)
Cato írja, hogy a légiók gyakran lelkesen indultak olyan helyre, amelyről tudták, hogy onnan nem fognak visszatérni. Ugyanilyen hős lélekkel estek el a spártaiak Thermopülénél, akikről Szimónidész sírverse szól:
Itt nyugszunk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.
Mit mondott vezérük, Leónidasz? „Bátran előre, lakedaimoniak! Ma az alvilágban fogunk vacsorázni!” Vitéz nép volt, amíg érvényben voltak Lükurgosz törvényei. Egyikük, mikor a perzsa ellenfél szóváltás közben dicsekedett: „Dárdáink és nyilaink tömegétől nem fogjátok látni a napot”, így válaszolt: „Akkor árnyékban fogunk harcolni".
62. oldal, Első könyv - A halál megvetéséről (Allprint, 2004)
A Püthia ugyanis még a háború kezdetén azt a jóslatot adta a spártaiaknak a háborús esélyekről, hogy vagy feldúlják a barbárok Lakedaimónt, vagy pedig a királyuknak kell elpusztulnia. Ezt hexameteres versben nyilvánította ki, a következőképpen.
Sorsotok, ím, ez lesz majd, tág terü Spárta lakói:
vagy gyönyörű város dől romba a perzsa kezétől,
vagy, ha nem így lesz, majd Héraklész hős ivadékát
gyászolják – a királyt –, kik lakják szép Lakedaimónt.
Nála erősebb nincs bika sem vagy bátor oroszlán:
Zeusz ad néki erőt, s addig nem jósol az ajkam,
míg nem teljesedik be az egyik sorslehetőség.
Erre a jóslatra gondolt hát Leónidasz […]
536. oldal, Hetedik könyv (Osiris, 2007)