The Cure személy
A The Cure brit zenekar, az alternatív rock egyik legjelentősebb formációja. 1976-os megalakulása óta a felállás többször változott, az egyetlen állandó tag Robert Smith, a zenekar jellegzetes hangú, tupírozott hajú énekese, gitárosa és dalszerzője.
(Forrás- Wikipédia)
Idézetek
(…) A „Dose Of Sundays” címmel futó műsorsorozat keretein belül zajló koncertek közül az elsőn a Joy Division volt a Cure előzenekara. A Joy Divisionnek akkor még alig volt annyi száma, hogy ismétlések nélkül megtöltse a blokkját. Harmadszor lépett fel Londonban – az első két alkalommal a Hope & Anchorban játszott. A legelső bulira nagyjából harminc ember volt kíváncsi (ez volt az első alkalmak egyike, hogy Ian Curtis epilepsziás rohamot kapott); ez a harminc fő azóta már vagy ezerszer elmesélhette a sztorit. Valamivel később, amikor a Cure és a JD együtt lépett fel, már vagy ezren zsúfolódtak össze a Marqueeban. A Ten Imaginary Yearsben Smith elmondta, egyáltalán nem emlékszik a Joy Divisionre, Tolhurst viszont megemlítette, hogy Ian Curtist valami „szomorú aura” vette körül. (Curtis alig egy évvel később öngyilkosságot követett el.) (…)
43. oldal
Richard Carman: Robert Smith & The Cure 77% Vágyak és vallomások
(…) Kezdek az asztalra is emberkéket rajzolni, és azon gondolkozom, milyen együttesek nevét véshetném a fába, de csak néhány jut eszembe, ugyanazok, amelyeket már kilencedikes koromban is a padba véstem. The Smiths, The Cure, Siouxsie and the Banshees.
220. oldal (Tarandus, 2014)
Michael Jackson Billie Jeanjét dolgozták fel, és nem viccelek. Totál felvillanyoztak mindenkit. Lányok pattantak fel, és mentek ki a széksorok közé táncolni. Aztán rögtön átváltanak a Cure Just Like Heaven számára. Taylor hangja édes és magas és könnyed, és valahogy tökéletes. De még mindig le vagyok döbbenve. Alig bírom feldolgozni.
304. oldal