televízió tárgy

Stephen King: Az
Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
William Nicholson: Rokon lelkek társasága
Michel Tournier: Boldogság Németországban?
Tőrey Zoltán: Emlékirat a sötétségből
Stephen King: Végítélet
Para-Kovács Imre: A horror vakui
Martin Walser: Egy kritikus halála
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Jiři Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról
Patrick Süskind: Sommer úr története
Faludy György: Pokolbeli napjaim után
Stephen King: Az írásról
Umberto Eco: Az új középkor
Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom
David Mitchell: Szellemírók
Niccolò Ammaniti: Én nem félek
Kepes András: Kepes krónika – Beszélgetések
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Oriana Fallaci: Ha meghal a Nap
Ray Bradbury: Kaleidoszkóp
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene
Marcello D'Orta: A lestrapált tanító
Marcello D'Orta: Rómeó alulról jegyezte el Júliát
Eric Berne: Emberi játszmák
Erlend Loe: Naiv.Szuper.
Nick Hornby: Vájtfülűek brancsa
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya
Szergej Lukjanyenko: Alkonyi őrség
Szapu Magda: A zűrkorszak gyermekei
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
Scott Frost: Dale Cooper naplója
Irwin Shaw: Fönn a csúcson
Stephen King: Minden haláli
Szilágyi Cs. Tibor: Útvesztő
Marcello D'Orta: Ha nem volna nagyapám, ki kéne találni
Szilvási Lajos: Születésnap júniusban
Bächer Iván: Zónázó
Shmuley Boteach: Kóser szex
Ágai Ágnes: A titkokat az ujjaimnak mondom el
Roald Dahl: Karcsi és a csokoládégyár
Fekete István: Almárium
Beck Mihály: Parajelenségek és paratudományok
Martin Rees: Kozmikus otthonunk
Esterházy Péter: Termelési-regény
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni. / Stop the World! I Want to Get Off
Claire Kenneth: Május Manhattanben
Donna Tartt: A titkos történet
Naomi Wolf: A szépség kultusza
Köves J. Julianna: Illik tudni
Maxie Wander: Tekints vissza – harag nélkül
Aleksandar Zograf: Pszichonauta
Jann S. Wenner – John Levy (szerk.): Rolling Stone – Interjúk
I. Grekova: A tanszék
Stephen King: The Green Mile
Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései
Badár Sándor – Horváth János: Közép-európai kalandok
Don DeLillo: Fehér zaj
Könczey Réka – S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz
Robert Cormier: Az első halál után
Moldova György: Ki ölte meg a Holt-tengert?
Michael Crichton: Élesben
Michael Crichton: Repülő koporsó
Nagy László: Krónika-töredék
Hankiss Elemér: Beszélgetések életről és halálról
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei
Sidney Sheldon: A másik énem
Hankiss Elemér: Az emberi kaland
Bálint Ágnes: Jó éjszakát, Maci!
drMáriás: Szép a puszta
Ray Bradbury: Fahrenheit 451 (angol)
George Pelecanos: Az éjszakai kertész
Jevgenyij Jevtusenko: Ballada a nekifutásról
Scott Turow: Ártatlanságra ítélve
Sherrilyn Kenyon: Álomszerető
Ross Campbell: Dühöngő ifjak
Temesi Ferenc: 3. könyv
Szántó Judit (szerk.): Várkonyi Zoltán
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Gennagyij Gor: Varázsos út
Jiří Kratochvil: Éjszakai tangó
Szabó Judit: Szent terek – A tértisztítás művészete
Barney Stinson – Matt Kuhn: A Tesó Kódex
Szent-Györgyi Albert: Az élő állapot
Jim Davis: Szombat esti frász
Per Petterson: Lótolvajok
Jessica Williams: Merre tart a világ?
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Szív Ernő: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt?
Steve Parker: Elektromosság
Ray Bradbury: Szép arany almáit a nap
Aszlányi Károly: Hét pofon / Aludni is tilos
Zdeněk Miler – Hana Doskočilová: Vakond és a televízió
Madonna Gauding: A meditáció bibliája
Erma Bombeck: Azt akarom, hogy kinőjön a hajam…, Fel akarok nőni…, Boise-ba akarok menni…
Esther Vilar: Az idomított férfi
Bálint Ágnes: Frakk és a foci
Tiziano Terzani: A vég nekem a kezdet
Varga Domokos: Tisztelt család-om, -od, -ja
Isabel Losada: Hol vagytok, férfiak?
Tornai Szabolcs: A világ mint téveszme
Jim Davis: Mici, te édes!
Aravind Adiga: A Fehér Tigris
Vicki Myron – Bret Witter: Dewey – A könyvtár macskája
Jim Kraft: Garfield és a pincerém
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Miskolczy Csaba: Képernyők (h)arca
Kellér Dezső: Leltár
Hugleikur Dagsson: Ööö… Nevetnem kéne ezen?
Bo Coolsaet – Laurens Keyzer: A szerelem ecsetje
Bárdos András: Vágó István – Kinyitom a számat!
Sylvie Simon: Indigók
Walt Disney – Donald, a szerencsétlen flótás – Vidám zsebkönyv 1.
Havas Henrik – Fencsik Tamás: Apám szép volt
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Benjamin Spock: Az iskoláskor
Valuch Tibor: Magánélet Kádár János korában
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Leon Lederman – Dick Teresi: Az isteni a-tom
E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora
Moldova György: A város hercege
II. János Pál: Familiaris consortio – A családi közösség
Singer Magdolna – Szabolcs Judit: Sorsfordító gyerekek
Steven Callaghan: Family Guy – Stewie kézikönyve a világuralomhoz
Hartai László – Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret I-II.
Vágó István: Vigyázat, csalók!
Jean-Philippe Toussaint: A televízió
Emma Donoghue: A szoba
Varga Domokos – Varga Domokos György: Kutyafülűek / És így tovább…
Emily Arsenault: Az eltört teáspohár
Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
John Irving: Fohász Owen Meanyért
Révy Eszter: Kiss Manyi
Tari Annamária: Z generáció
Charles Bukowski: Shakespeare ilyet nem csinált
Andreas Eschbach: Összeomlás
Izrael Samír: Rasszista állam?
Alexander von Schönburg: Pénz nélkül gazdagon
D. Major Klára (szerk.): Minerva évkönyv 1975
Rupert Sheldrake: Hét kísérlet, amely megváltoztathatja a világot
Nagy Balázs: Sírontúli melódiák
Tatjána Goricseva: Istenről beszélni veszélyes
David Mitchell: Felhőatlasz
Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék
Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége
Tarjányi Péter – Dosek Rita: A pápa emberei
Szergej Lukjanyenko: Új Őrség
Csang Hszin-hszin – Szang Je: Kínai könnyek
Hegedűs Márton: Slusszkulcs klán
Cs. Kádár Péter: Diszkónika
Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból
Petra Kunze – Catharina Salamander: A legszebb gyerekkori szertartások
Hegyi Béla: Alkotó időszakok
Jennifer Worth: Hívják a bábát
Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor
Jussi Adler-Olsen: Palackposta
Lakatos Levente: Aktus
Máté Gábor: Szétszórt elmék
Réfi János: Faludy mozaik
Havas Katalin (szerk.): Családi kör
Helen Fielding: Bridget Jones naplója 3. – Bolondulásig
Háy János: Napra jutni
Patrick Ness: A daruasszony
Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok
John O'Farrell: A férj, aki elfelejtette a feleségét
James Lecesne: Trevor
J. R. Ward: A király
Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom
Kurt Vonnegut: Éden a folyónál
Alexandra Bracken: Sötét elmék
Holly Goldberg Sloan: 7esével
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan – Maureen Johnson: A New York-i Intézet csatája
Csider István Zoltán – Pion István: Slam.Pont 2
Fenyvesi Ottó: A káosz angyala
Lehoczki Károly: Az ismeretlen kert
Hazai Attila: A maximalista
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Jessica Park: Lélegezz velem!
Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában
Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom
Federica Bosco: A szerelem különös súlya
E. L. Doctorow: A vak zongorista
William R. Forstchen: Egy másodperccel később
Philip Zimbardo – Nikita D. Coulombe: Nincs kapcsolat
Tara Sue Me: The Exposure
Szántó István: Vasgyári medvetánc
Noah Hawley: Zuhanás előtt
Pablo Urbányi: A hagyaték
Kim Leine: Kalak
Henne József: Az erkölcsi tisztaság útja
M. Robinson: El Diablo (angol)
Turóczi Ildikó: Boszorkányok, sámánok, varázslók
Berend T. Iván – Ránki György: A magyar gazdaság száz éve
Antoine Leiris: Csak azért sem gyűlöllek titeket
Csendes Nóra: Zápor utca
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari
Pedram Shojai: A városi szerzetes
Jon Wiederhorn – Scott Ian: A gitáros faszi az Anthraxből
Jussi Valtonen: Nem tudják, mit cselekszenek
Robert Seethaler: Egy egész élet
Vida Gábor: Egy dadogás története
Jussi Adler-Olsen: Szelfik
Kácsor Zsolt: A harminckét bolond
Sheila Norton: Oliver
Edmund Hillary: Pillantás a csúcsról
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányszombat
Verebes István: Tólig
Ella Frank: Confessions: Priest
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a nagy veteményesviszály
Kylie Scott: Lies
Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma
Marjane Satrapi: Persepolis
Jim Butcher: Halotti lepel
Palotás Petra: Szemfényvesztés
Szűts Zoltán: Versszelídítés
Bod Péter Ákos – Fodor István – Freund Tamás – Granasztói György – Király Miklós – Kodolányi Gyula – Körösényi András – Mádl Ferenc – Martonyi János – Roska Tamás – Vizi E. Szilveszter: Magyarország ma és holnap
Nick Hornby: Olyan, mint te
Fábián Janka: Julie Könyvkuckója
Guseo András: Stresszkalauz egészségügyben dolgozóknak
Dávid Sándor – Dobor Dezső: Keleti 100
Borbély Szilárd: Kafka fia
William B. Irvine: Útmutató a jó élethez
Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat
Sam Keen: Die Lust an der Liebe
María José Guerra Palmero: Habermas
1 hozzászólás

Idézetek

Csoszi>!

A ma általánosnak mondható álláspont szerint a nép úgy jó, ha bunkó; ha műveletlen és kulturálatlan; úgy lehet könnyen manipulálni, megvezetni, kizsákmányolni, megalázni és kirabolni.
Ennek a célnak a szolgálatában az elmúlt tizenöt év „kultúrpolitikái” minden eszközt bevetettek, de mindenekelőtt persze a leghatékonyabbat: a televíziót.

136. oldal

Kapcsolódó szócikkek: televízió
Csoszi>!

Miért kell a mai tévék bekapcsolásához három távirányító és kilencven gomb?

7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: televízió
Cheril>!

– Melyik tetszik? – kérdezi Chris.
– A nagy képernyős fekete.
– Jól leszűkítetted a mezőnyt húsz versenyzőre – csap a karomra.
– Jaj, hát nem tudom. Nekem ránézésre mind egyforma. – Végignézek a készülékkínálaton. – Csak működjön.
– Ez kitűnő szempont, ha televíziót keres az ember.

Kapcsolódó szócikkek: televízió
Lélle P>!

Groucho Marx mondta: „Engem a televízió műveltté tesz. Ha valaki bekapcsolja, mindig kimegyek a másik szobába könyvet olvasni”.

72. oldal, A stressz leküzdésének módjai (Neuro 2002, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Groucho Marx · könyv · műveltség · olvasás · televízió
fuzsa>!

A csendet szereti a legjobban, de az nagyon ritka. Mindenütt zaj van, a gépek és az emberek egyaránt túlságosan hangosak. A környezetében mindenki kiabál, hangosra tekeri a rádió hangszabályozóját és a nótaénekeseket hallgatja. Sokan együtt énekelnek a rádióval. A televíziókban a szórakoztatóműsorokat kedvelik, tolakodóan és hangosan nevetnek. Nem figyelnek, nem akarják megérteni a poénokat sem, szinte már az ismert komikus látványa elegendő számukra ahhoz, hogy egész testükkel nevessenek, inkább röhögés ez, ahogy a szellem és az értelem nélkülözésével magukból kivetkőzve, a fotelben vagy az ágyon fetrengve röhögnek. A röhögés nyomasztó, mert az arcok átváltoznak, mintha nem emberek volnának ilyenkor.

23. oldal - Kafka a fürdőszobában (Magvető, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: csend · nevetés · rádió · televízió · zaj
Chöpp>!

Az emberek csak azt hiszik, hogy nézik a tévét. Valójában a tévékészülékek nézik az embereket.

222. oldal Kiállítás a pályaudvaron

Kapcsolódó szócikkek: televízió
3 hozzászólás
Mariann_Czenema P>!

Mert mi is a tévé?

A tévé nem csupán szemgolyófoglalkoztató gép.

Hanem társadalmilag elfogadott alibi a nassolásra.

Kapcsolódó szócikkek: televízió
mezei P>!

Öt év alatt rengeteget változott a televízió. Őszintén megvallom, elbizonytalanodtam: kihallatszik-e még a csöndes természetes emberi hang a fényesre suvickolt műérzelmek és műkonfliktusok hangos, látványos kavalkádjából? Azt mondják: ez most a korszerű. Én meg úgy vagyok vele, mint Freud, amikor megkérdezték tőle, mit szól az akkori kor nagy találmányához, a drótnélküli távíróhoz. Állítólag azt felelte: „Nagy dolog a távíró, még nagyobb a drótnélküli távíró, de a legnagyobb dolog mégiscsak az, hogy két ember – dróttal vagy drót nélkül – egyáltalán szót tud érteni egymással.”

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sigmund Freud · távíró · televízió
Lélle P>!

Ami engem illet: ha ez az elbeszélés (vagy a gyűjtemény bármely darabja) azt eredményezi, hogy az ember kikapcsolja a tévét, akkor már teljes a siker.

14. oldal, Bevezető: A kihalófélben lévő művészet (Európa, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: televízió
sophie P>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

    Jézusom, ha volt valaha találmány, amire senkinek sincs szüksége, akkor ez az, mondta Langley. Addigra volt még két másik tévénk, amit talált valahol. Egyik sem működött úgy, ahogy kellett volna.
    Amikor olvasol, vagy rádiót hallgatsz, mondta, látod a jelenetet az agyadban. Olyan ez, mint az élet, Homer. Határtalan perspektívák, végtelen horizontok. A tévéképernyő meg mindent lapossá tesz, összezsugorítja a világot, az ember agyáról már nem is szólva. Ha még tovább nézem, annyi erővel lemehetnék egy csónakkal az Amazonason és összezsugoríttathatnám a fejemet a jivarókkal.
    Kik azok a jivarók?
    Egy törzs az őserdőben, amelyik szereti összezsugorítani a fejeket. Ez a szokásuk.
    Hol hallottad ezt?
    Olvastam valahol. Levágod az ipse fejét, csinálsz rajta egy vágást a feje búbjátóI a tarkójáig, és aztán az egészet lenyúzod a koponyáról – a nyakat, a fejbőrt, az arcot. Összevarrod a bőrt, bevarrod a szemet és szájat is, megtöltöd az egészet kövekkel, és addig főzöd forró vízben, amíg akkora nem lesz, mint egy baseball-labda.
    Mit csináI az ember egy zsugorított fejjel?
    A hajánál fogva a többi mellé lógatja. Apró emberi fejek, finoman ringanak a szélben.
    Szent Isten.
    Igen. Hát ez történik az amerikaiakkal amikor tévét néznek.

135. oldal

Kapcsolódó szócikkek: televízió