tejberizs tárgy
Idézetek
Ha volt például fémcsajkád, akkor csinálhattál bundás kenyeret, olajban sütött süteményt, kókuszgolyót, tudtál rizst vagy tejberizst főzni.
190. oldal
Szalai Vivien: Zuschlag János 57% Pártházból börtönbe
Kettesben vacsorázunk az asztalnál, a kakaòs tejberizs egyenletesen szétterjed körülöttünk, légi úton közlekedik, elhelyezkedik az ablaküvegen, a párnán, a hajamon, édes, ragadòs, csepegő kupacai barnásfehéren, mint a besarazott hòbuckák, tavaszias képet adnak a szobának
124. oldal
Amikor első elemista voltam, az ábécéskönyvünk második részében egy mesét olvastam: egy kisfiú beleesett a kútba, s csodaszép várost talált benne – zöldellő kerteket, emlékszem, mézet, tejberizst, játékocskákat… Szótagolva olvastam, és minden egyes szótag mélyebbre merített a mesébe. Egyszer aztán, egy délben, amikor az iskolából hazatértem nagy lélekszakadva, udvarunk szőlővel befuttatott kútja fölé hajoltam; a lugason tömött fürtökben lógott a szőlő. És már készülődtem is, fejem lecsüngött, karom kitártam, lábammal rugdaltam a földet hogy lendületet vegyek az ugráshoz. Ekkor vett észre anyám, odarohant, s csak az utolsó pillanatban sikerült elkapnia a derekamat…
Kiskoromban majdnem a kútba zuhantam, mikor megnőttem, csaknem az „örökkévalóság" és még néhány hasonló szó – „szerelem", „reménység", „haza", „Isten" – kútjába zuhantam. Évről évre úgy rémlett nekem, hogy megmenekültem, és előbbre jutottam. De nem haladtam előre, csupán az elnevezést cseréltem föl, és ezt neveztem megmenekülésnek. S most legutóbb, két teljes éven át, a „Buddha" szón csüngök.
De, hála legyen Zorbásznak, ez az utolsó kút. Ez az utolsó ilyen szó, s örökre megmenekülök. Örökre? Mindig ezt mondjuk.
265-266. oldal (Európa, 1976)
