!

teaszertartás fogalom

Ulrich Makosch: A mai Japán
Kavabata Jaszunari: Kiotói szerelmesek
Okakura Kakudzó: Teáskönyv
Miklós Pál: A Zen és a művészet
Vszevolod Ovcsinnyikov: A cseresznyefa ága
Louis Frédéric: Japán hétköznapjai a szamurájok korában (1185-1603)
Terry Pratchett: Érdekes idők
On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik
Stephen Turnbull: Szamurájok – a japán harcos (nem hivatalos) kézikönyve
Báthory Nándorné: Asszonyi életművészet
Shunryu Suzuki: A zen szellem az örök kezdők szelleme

Idézetek

>!
szeptember99

A teázás eredetileg a szerzetesek számára pusztán a fárasztó ülve elmélkedés sekentője és technikai eszköze volt, s idegen a szertartás maga is a Zen minden rítust tagadó szellemétől. Azt mondhatnánk tehát, hogy a teaszertartás (mint a virágrendezés stb.) a Zen mesterek által a kívülállók, világiak számára alkotott művészet.

114. oldal - A teaszertartás

Kapcsolódó szócikkek: tea · teaszertartás · zen
>!
Szelén

A japánoknál a „tud élni” kifejezésnek homlokegyenest más értelme van, mint általában a kispolgári szóhasználatban; az az ember, aki tud élni, az élet örömeit ott látja meg, ahol mások elmennek mellettük. A teaszertartás arra tanít meg, hogyan kell megtalálni a szépet a hétköznapiban. Ez a művészetnek és az élet hétköznapjainak az összekapcsolása.
Ha az emberi lélekben tomboló szenvedélyek meghatározott cselekedeteket szülnek – vallják a teaszertartás mesterei –, akkor olyan cselekedeteknek is kell lenniük, amelyek képesek hatni a lélekre és visszaadni nyugalmát. A teaszertartás a maga szigorúan meghatározott mozdulataival, e mozdulatok szépségével és kimértségével, megteremti a lélek békéjét, olyan állapotba hozza, melyben különösen érzékenyen reagál a természet mindenütt jelenlevő szépségére.

50. oldal, 1. fejezet - Ízlésük (Kossuth, 1973)

Kapcsolódó szócikkek: tea · teaszertartás
>!
psych P

Maga a teaszertartás nagyon mértékletesen zajlott le. A házigazdának és a vendégeknek minden mozdulatát pontosan szabályozta egy olyan etikett, amelyet senki nem szeghetett meg, hacsak nem akarta, hogy bugrisnak tartsák, és kizárják a jó társaságból. A teaszobát egy tokonoma díszítette, ahol egy értékes váza, egy festmény vagy egy virágcsokor volt kiállítva. A teaivás így sokkal inkább az elmélyedésre és az egyszerű, ízléses dolgok értékelésére adott alkalmat, mint a szomjúság csillapítására. És ezt a stílust, amelyet a tea mestere, Rikjú írt elő (Hidejosi barátja, akinek parancsára, mert kegyét elvesztette, 1591-ben öngyilkos lett), még ma is követik e legkisebb részletekig. A teaszertartás azonban, akárcsak a színház, idővel költséges időtöltéssé vált, s végül nagy ünnepségekre szolgált ürügyül.

296. oldal

Kapcsolódó szócikkek: teaszertartás
>!
lzoltán IP

     A japán teaszertartás megalapítója, Sen no Rikyu, 1591-ben ura, Hideyoshi, parancsára harakiri végrehajtására kényszerült. (Hasfelmetszés általi rituális öngyilkosság.) Rikyu, mielőtt kioltotta volna az életét, így szólt: „Ha van kardom, nincs Buddha, sem patriárkák”. Azt értette ezalatt, hogy ha a nagy szellemünk kardjával eggyé válunk, akkor nincs dualista világ. Ez a lelkület az egyetlen létező valami. Ez a rendíthetetlen lelkület mindig jelen volt Rikyu teaszertartásain. Ő sohasem tett semmit sem pusztán dualista felfogással; minden pillanatban kész volt a halálra. A szertartások során újra és újra meghalt és megújult. Ez a teaszertartás lelkülete. Ez leborulásunk mibenléte.

40. oldal, A leborulás (Buddhista Misszió, 1987)

Kapcsolódó szócikkek: harakiri · teaszertartás
>!
Cosima

Az „Elmélkedés otthona” elnevezésű teaházban tanúja vagyok a teakultusz, a csa-no-yu szertartásnak. Belép a háziasszony, s tálcán hozza a kellékeket: forró vízzel telt edényt, teásdobozt, csészét, bambuszkanalat és bambuszecsetet. A porrá tört zöld teát vízzel telt pohárba teszik, és a folyadékot a borotvaecsetemhez hasonló bambuszecsettel addig verik, míg csak habos nem lesz. Sokféle szabályra kell ügyelni a teaszertartásnál: a szobába való belépéstől, az ajtók kinyitásától és becsukásától, a tea elkészítésétől, a vendégek szórakoztatásától kezdve a pompás folyadék betöltéséig, valamint a búcsúzásig mindenben alkalmazkodni kell az előírásokhoz. A vendégek kötelességszerűen megcsodálják a csészét, és kézről kézre adják. Közben a háziasszony elmeséli a csésze történetét, elmondja ki mindenki ivott már belőle, és elbeszéli a hozzá fűződő anekdotákat.

82. oldala - A mai Japán (Gondolat, 1961)

Ulrich Makosch: A mai Japán Útijegyzetek Tokiótól Hirosimáig

Kapcsolódó szócikkek: teaszertartás
>!
Cheril

A japán teaszertartásban csúcsosodik ki a kultusz valamennyi eszménye. 1282. évi sikeres ellenállásunk a mongol invázióval szemben lehetővé tette, hogy tovább vigyük a Szung-mozgalom fáklyáját, melyet oly brutálisan oltott ki Kínában a nomád törzsek támadása. A japán teaszertartás több, mint a forma idealizálása; egyet jelent az élet művészi hitvallásával. Jó ürügy a tisztaság és a tökély kultuszára, s a szent esemény során házigazda és vendég összefognak, hogy – ha csak egy alkalomra is – megteremtsék a földi üdvösséget.

II. A teaiskolák c. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: teaszertartás
Hirdetés
>!
Kkatja P

Nincs Japánban kifinomultabb, harmonikusabb és megnyugtatóbb szertartás a teaszertartásnál, azaz csanojunál. Mi sem fejezi ki hívebben a japán kultúrát, mint békésen ülni a teaházban, hallgatni a kanna rotyogását a távolban, megsimítani egy művészi teáscsészét, megcsodálni az évszak virágait a kertben, majd verset költeni az őszi telihold fényénél, egyszóval átérezni az emberi lét múlékonyságát.

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: teaszertartás
>!
lzoltán IP

(…) A japán teaszertartás több, mint a forma idealizálása; egyet jelent az élet művészi hitvallásával. Jó ürügy a tisztaság és a tökély kultuszára, s a szent esemény során házigazda és vendég összefognak, hogy – ha csak egy alkalomra is – megteremtsék a földi üdvösséget. A teaház oázis a lét kopár sivatagában, ahol a fáradt utazók megpihennek, hogy szomjukat enyhítsék a művészet forrásánál. A szertartás rögtönzött színi előadás, melynek cselekménye a tea, a virágok és a festmények körül zajlik. Nincs egyetlen árnyalat, mely zavarná a szoba színharmóniáját; hang, mely háborítaná a dolgok ritmusát; gesztus, mely rontaná az összhangot; szó, mely megtörné a környezet egységét – valamennyi mozdulat egyszerű és természetes, s éppen ez a szertartás lényege… Bármily furcsán hangozzék is, az igyekezet gyakorta sikerrel járt a tea történetében, hála a mögötte rejtőző magas rendű filozófiának: a „teaizmus” ugyanis maga a taoizmus – álöltözetben.

II. A teaiskolák

Kapcsolódó szócikkek: teaszertartás
>!
lzoltán IP

A buddhisták között a zen déli szárnya, amely sokat átvett a taoista doktrínákból, kifinomult szertartássá tette a teázást. A szerzetesek összegyűltek Bódhidharma képmása előtt, és egy úrvacsora mélységes áhítatával közös tálból itták a teát. Ebből a zen rituáléból alakult ki Japán teaszertartása a XV. században.

II. A teaiskolák

Kapcsolódó szócikkek: buddhizmus · teaszertartás · zen
>!
takiko P

Hong nagyúr a teaszertartást szemlélte. Három órája tartott már, de az ember nem kapkodhat, ha szeretne egy jó bögrével.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: teaszertartás