Tata helyszín

Ottlik Géza: Iskola a határon
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526
Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország
Sümeginé Tóth Piroska: Virágirodalom
Závada Pál: Wanderer
Komondi Ágnes: Tata
Böszörményi Gyula: A hullaházi skandalum
!

Tata

1 hozzászólás

Idézetek

Uzsonna >!

A tatai Öreg-tó partján álló különös erejű fa 230 éve őrzi a vár kapuját. Több társával együtt Versailles-ból hozatták az Esterházy-család megbízásából. Az a legenda járja, hogy az alatta alkotók csodás ihletet kapnak, a szomszédos platánligetről pedig úgy tartják, hogy a park vízi tündérei éjszakánként a fák között lejtik táncukat, és akinek sikerül őket meglesnie, annak minden kívánsága teljesül.

145. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Öreg-tó · platán · Tata · Versailles
5 hozzászólás
olvasóbarát >!

Számtalan szép könyv készült már Tatáról. De talán ilyen, mint ez, még nem. Szerettem volna valami újfajta, friss megközelítést, valami mait, valami olyat, amibe, ha belelapozol, mosolyogni fog egy kicsit a lelked, akár tatai vagy, akár voltál, vagy csak szereted Tatát. Ilyen (is) most Tata.
Korondi Ágnes

ELŐre SZÓlok

Kapcsolódó szócikkek: Tata
latinta P>!

    A király vonatja eközben Biatorbágyon vesztegel, Károly király és Zita királyné a sínekre térdelve imádkoznak, a két oldal katonai vezetői pedig üzengetnek, fenyegetőznek, majd mégiscsak tárgyalnak. Végül azonban a királyhűek szeppennek meg, mert azt hallják, hogy a kormányzó hajthatatlan, vidékről pedig komoly erőfölényt jelentő kormányhű erők érkeznek. Károlynak nincs szerencséje. Fegyvereseinek parancsnoka rádöbbent, hogy rossz lóra tett, úgyhogy meghátrált. Elárulta tehát a királyt, jelentkezett a kormányzónál, mosakodott és visszaesküdött.
    A vidékről megerősített kormánycsapatok és további önkéntesek délután elfoglalták a Kelenföldi pályaudvart és Budaörs települést – a Károly-csapatok tehát visszavonultak. Éjjel még tárgyalt a két oldal amott, a Csiki-majorban – mutatom –, ám eközben a kormánycsapatok a hátába kerültek Ostenburgéknak, és egy innen induló átkarolással bekerítették őket. Kisebb verekedésektől eltekintve a fegyveres harc tehát eldőlt.
    Károly Tatára menekült – fűzi hozzá még a tábornok az Ibolya közben, s botjára támaszkodva készül búcsút venni a vándortól –, nos, ott az Esterházy-kastélyban kis híján merénylet áldozata lett, innen aztán fogolyként vitték a tihanyi apátságba, majd Bajára, s egy angol hajón hagyta el végül az országot.

66-67. oldal (Magvető, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: Baja · Biatorbágy · IV. Károly magyar király · Tata · Tihany
olvasóbarát >!

A vár 1727-ben került Esterházy tulajdonba, egészen 1945-ig az övék maradt. Az Esterházy család birtokainak centruma Tata volt, mint a grófi ág uradalmi központja. Átgondolt természet- és környezetvédelmi szemlélettel alakították át ezeket a tájakat, amelyek a mai napig meghatározzák Tata arculatát.

14. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1727 · Tata
Szelén>!

Győr, Győrszentiván, Nagyszentjános, Ács, Komárom, Szőny, Almásfüzitő, Tata, Tóvároskert, Vértesszőlős, Tatabánya.

Kapcsolódó szócikkek: Győr · Tata · Tatabánya
1 hozzászólás
Juca P>!

A fejében oly könnyűség árad szerte, amilyet utoljára a tatai Öreg-tó partján álló Esterházy-kastélyban érzett két esztendeje, mikor a lótenyésztők bálján édesanyja bevezette a társaságba.

97. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tata
M_Milán>!

át. A királyi várnagyokat az 1410-es évektől egyre gyakrabban „kapitányinak nevezték, feltehetőleg annak jeleként, hogy nem /tonor-birtokosoknak, hanem katonai feladattal megbízott királyi tisztviselőknek tekintették őket. A kapitányok olykor igen nagy hatalmat egyesítettek a kezükben; így például a Rozgonyiak (az idősebb és ifjabb István) az 1430-as években 13 várat tartottak a kezükben, köztük Temesvárt, Pozsonyt, Komáromot, Tatát és Csókakőt. Gúti Ország János ugyanekkor Szeged, Világosvár és más várak kapitánya volt. Őket azonban Zsigmond nem tanácsosainak, hanem végrehajtó közegeinek tekintette. Feladatuk abban állt, hogy a királyi parancsokat teljesítsék, az ország ügyeinek irányításába nem volt beleszólásuk.

140

Kapcsolódó szócikkek: Komárom · Pozsony · Szeged · Tata · Temesvár
MissWenut>!

Az 1543. évi hadjáratban került török kézre Valpó, Siklós, Pécs, Esztergom, amely utóbb a törökök legfontosabb északnyugati véghelye lett, valamint Tata és Székesfehérvár.

51. oldal (1992)

Kapcsolódó szócikkek: 1543 · Esztergom · Pécs · Siklós · Székesfehérvár · Tata · Valpó
Juca P>!

Jaj, Édesmama, milyen szépek is voltak a mindennapjaink Tatán!

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tata
KingucK P>!

»Csodálatos katona« – írta Bottyán 1705-ben Tata mellől Bercsényinek, ki érdeklődni kezdett Magday iránt – »múltkor egy golyó horzsolta lábát az ostromnál, de ő nem engedte csizmáját lehúzni, mely tele volt aludt vérrel. »Vétek volna« – így szólt – »azt a hitet elmúlni hagyni, hogy a golyó engem meg nem vérez, inkább tovább szenvedek egy kicsit a sebben«, s úgy is tett, fennjárt a sebesült lábával, ráfogta, azért sántít, mert az új csizmája szorítja.« (Így keverik a szegény csizmadiákat rossz hírbe!)

13. fejezert - AKIT A GOLYÓ NEM FOG

Kapcsolódó szócikkek: 1705 · Bercsényi Miklós · csizma · Tata