tanulás fogalom
Idézetek
Jobbára ültünk. A jelek szerint azért kerültük meg a fél világot, hogy megtanuljunk ülni, mozdulatlanul hallgatni a világegyetem zenéjét. Hogy megszabaduljunk az éntől (nem az egyéniségtől, hanem az éntől), ami megkülönböztet minket más lényektől. – Amikor ülsz, ülj! Amikor lélegzel, lélegezz! Amikor eszel, egyél! – mondogatta Gáspár, azt értve ez alatt, hogy lényünk minden része a pillanatban létezzen, tökéletesen tudatában a „most”-nak; se múlt, se jövő, se semmi ne válasszon el attól, ami van.
207. oldal
Christopher Moore: Biff evangéliuma 89% Aki Jézus gyerekkori haverja volt
SZÓKRATÉSZ: […] Minthogy a lélek halhatatlan, és korábban többször megszületett, és már látott mindent itt is és a Hádészban is, mindenféle dolgot, így nincs olyan tudás, amit ne sajátított volna el mostanra: úgyhogy semmi csodálatos nincs abban, hogy képes visszaemlékezni az erényre és bármi másra, ha egyszer már előzőleg is rendelkezett ezzel a tudással. És minthogy a valóság egésze egy családba tartozik, továbbá a lélek már minden tudást elsajátított, semmi sem gátolja, hogy miután egyetlen dologra visszaemlékezett – ezt szokás „tanulásnak” nevezni – minden egyebet felfedezzen, feltéve, hogy bátran és lankadatlanul kutat tovább. Merthogy a kutatás és a tanulás összességében nem más, mint visszaemlékezés.
50-51. oldal (Atlantisz, 2013)
Platón: Menón 90%
Két apró csészét helyezett az asztalra, és elkezdte tölteni a teát.
– Hé, tökfej! – kiáltottam. – Kiöntöd azt a rohadt teát!
Gáspár elmosolyodott, és letette a csészét az asztalra.
– Hogyan adhatok neked teát, ha már tele a csészéd?
– Hö? – kérdeztem ékesszólón. A példázatok sosem voltak az erősségeim. Ha mondani akarsz valamit, mondd ki. Így persze Józsua meg a buddhisták voltak nekem a tökéletes haverok a maguk egyenes beszédével.
Gáspár töltött magának teát, majd nagy levegőt vett, és lehunyta a szemét. Egy egész perc is eltelt, mire kinyitotta.
– Ha már eleve mindent tudsz, hogyan taníthatlak? Ki kell ürítened a csészédet, hogy önthessek neked teát.
207. oldal
Christopher Moore: Biff evangéliuma 89% Aki Jézus gyerekkori haverja volt
…semmi sem fájhat, amíg tudom, hogy odahaza, a Zöldmanzárdos-ház alatti kis mélyedést lila ibolyaszőnyeg borítja, és a Szerelmesek Ösvénye mellett apró páfrányhajtások dugják ki a fejüket. Ha erre gondolok, édes mindegy, hogy megnyerem-e az Avery-ösztöndíjat vagy sem – nevetett fel Anne. – Mindent megtettem érte, ami erőmből tellett, és lassan kezdem megérteni, mit is jelent az, hogy a „részvétel a fontos". A próbálkozás és győzelem után az a legjobb, ha a próbálkozás ellenére mégis kudarcot vallunk.
306-307. oldal
The idea of thinking in a linguistic yet nonphonological mode always intrigued me. I had a friend born of Deaf parents; he grew up using American Sign Language, and he told me that he often thought in ASL instead of English. I used to wonder what it was like to have one's thoughts be manually coded, to reason using an inner pair of hands instead of an inner voice.
151. oldal, Story of Your Life
A világ olyan, akár egy földrengés. Persze szeretett volna gyerekeket, ám a természet (a természet általában vagy a férje természete, mondogatta nevetve) megfosztotta ettől a felelősségtől. Az időt, amit a kisbabájára fordított volna, tanulásba fektette. Ki tanította meg olvasni? A gyerekek tanítottak, állította Florita Almada, nincs jobb tanító, mint ők. A gyerekek az ábécéskönyveikkel, akik átmentek hozzá kukoricalepényért. Ilyen az élet, épp amikor már azt hitte, hogy örökre elvész a lehetőség a tanulásra vagy a tanulás folytatására (hiábavaló reménység, Villa Pesqueirában azt hitték, hogy az Esti Iskola egy San José de Pimas külvárosában álló bordély neve), különösebb erőfeszítés nélkül megtanult írni és olvasni. Ettől a pillanattól fogva mindent elolvasott, ami csak a keze ügyébe került. Egy füzetbe lejegyezte a benyomásait és a gondolatait, amiket olvasmányai váltottak ki belőle. Elolvasta a régi képes újságokat és napilapokat, elolvasta a politikai programokat, amelyeket terepjárós, bajuszos fiatalemberek dobtak be időről időre a faluba, meg az új lapokat, elolvasta azt a néhány könyvet, amit be tudott szerezni, a férje pedig, amikor távol volt, mert a szomszédos falvakban állatokkal kereskedett, rendszerint könyveket hozott neki, melyeket olykor nem is darabra, hanem súlyra vásárolt össze. Öt kiló könyv. Tíz kiló. Egyszer húsz kilóval tért haza. Ő pedig mindegyiket elolvasta, és kivétel nélkül mindből tanult valamit. Néha Mexikóvárosból származó színes újságokat olvasgatott, néha történelemkönyveket, néha vallási könyveket, néha közönséges könyveket, melyektől, miközben egyedül, az asztalnál ült, fülig pirult, míg a lapokat petróleumlámpa fénye világította meg, melynek lángja mintha táncot járt vagy ördögi alakot öltött volna, néha szakkönyveket olvasott a szőlőművességről vagy készházak gyártásáról, néha horror- és szellemtörténeteket, bármiféle olvasmányt, amit a gondviselés a keze ügyébe helyezett, és mindből tanult valamit, olykor csak nagyon keveset, de valami megmaradt, mint egy aranyrög a szemétdomb tetején, vagy hogy pontosítsuk a metaforát, mondta Florita, mint egy elveszett, de újra megtalált baba egy ismeretlen szemétdombon.
400-401. oldal
[…] korgó gyomorral a malacok ugyanolyan türelmetlenek, mint mi. […] a Friedrich Loeffler Intézet kutatói […] megpróbálta jó modorra tanítani az állatokat. Itt kis „iskolai osztályokban” , amelyekben nyolc-tíz növendék sertés gyakorolt, egyedi neveket tanítottak nekik. Különösen a három szótagú női neveket jegyezték meg jól, a fiatal állatok. Az egyhetes tréninget követően újból egy nagyobb csoportba kerültek vissza a sertésistállóba, és ekkor vált izgalmassá az ételadagolás: az állatokat, amikor sorra kerültek, külön-külön szólították. És láss csodát: működött! Mihelyst felhangzott a hangszóróban például a Brünhilde név, csak az az állat ugrott fel és rohant a vályuhoz, amelyet szólítottak […]
96. oldal, Névadás (Park, 2017)
Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete 89% Szeretet, gyász, együttérzés – egy rejtett világ csodái
A tanulás kulcsa a visszajelzés. Visszajelzés híján szinte lehetetlen bármit is megtanulni.
43. oldal
Ami az embereket illeti, a boncolási eredmények azt mutatják, hogy a tanulás növeli az idegsejtek közti összeköttetések számát. Mivel ezekhez több nyúlvány szükséges, az idegsejtek távolabb kerülnek egymástól, s ez megnöveli az agy térfogatát és sürüségét. Az az elgondolás tehát, miszerint az agy a gyakorlástól ugyanúgy fejlődik, mint az izom, nem csupán képletesen igaz.
65. oldal