tanulás fogalom

J. K. Rowling: Harry Potter és a Főnix Rendje
Sebestyén Balázs: Szigorúan bizalmas
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Stephen King: A ragyogás
Frank Herbert: Dűne
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Christopher Moore: Biff evangéliuma
Rejtő Jenő (P. Howard): A szőke ciklon
Kim Edwards: Az emlékek őrzője
Aharon Appelfeld: Egy élet története
W. Michael Gear – Kathleen O'Neal Gear: A Tűz népe
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Szilvási Lajos: Egymás szemében
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Feldmár András: Szégyen és szeretet
Szabó Magda: Álarcosbál
Hermann Hesse: Kerék alatt
Platón: Az állam
Kassai Lajos: Lovasíjászat
Stephen King: A két Rose
J. D. Robb: Halálos tisztaság
Terry Pratchett: Hölgyek és urak
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 3. – A szerelmes hercegnő
T. H. White: Üdv néked, Arthur, nagy király
Donna Williams: Léttelenül
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
L. M. Montgomery: Anne az élet iskolájában
Lomb Kató: Egy tolmács a világ körül
Gábor György (szerk.): Gondolatok könyve
Lucius Annaeus Seneca: De Ira / A haragról
Henry David Thoreau: Walden / A polgári engedetlenség iránti kötelességről
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű
Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai
Christine Arnothy: A fogoly bíboros
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Böszörményi Gyula: Fiókszavak
Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról
Jack Canfield – Mark Victor Hansen: Erőleves a léleknek
Maxie Wander: Tekints vissza – harag nélkül
Jiddu Krishnamurti: Gondolkozz ezeken
Steve Berry: A borostyánszoba
Kőszegi Imre: A pesti lány
Mijamoto Muszasi – Taira Sigeszuke: A szamuráj útja
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika
Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság
Bálint Ágnes: Hajónapló
Agatha Christie: A fogorvos széke
Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak
Jack Vance: Haldokló Föld
Kürti Jarmila: Kreativitásfejlesztés kisiskoláskorban
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Edgar Allan Poe: Mellonta tauta
Buda Béla: Empátia
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon
Luther Márton: Asztali beszélgetések
Nagy Lajos: A lázadó ember
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Marnix Gijsen: A babilóni Jóakim
Lengyel Anna – Perjés Klára – Rados Péter: Egy csepp emberség 1.
Per Petterson: Lótolvajok
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások
Dmitry Glukhovsky: Metró 2034
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Iulius Caesar: Iulius Caesar feljegyzései
Platón: Nagyobbik Hippiász / Kisebbik Hippiász / Lakhész / Lüszisz
Gordon Dryden – Jeanette Vos: A tanulás forradalma
Szabó György: Sötétben tündöklőbb a fény
Hellmuth Benesch: Pszichológia
Ted Chiang: Stories of Your Life and Others
Lomb Kató: Bábeli harmónia
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Lev Tolsztoj: Napló
Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek
Mikonya György: Rend a rendetlenségben
Norman Doidge: A változó agy
Szilágyi Vilmos: A gyönyör művészete
Reinhard Marx: A tőke
Rudolf Steiner: A nevelés művészete
Cesar Millan – Melissa Jo Peltier: Hogyan neveljünk tökéletes kutyát
Máté Gábor: A test lázadása
Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme
Jude Watson: The Shattered Peace
Christian Grüning: Az eredményes tanulás titka
Bill Watterson: Tele a világ kincsekkel
Joshua Foer: Einsteinnel a Holdra
Cato – Publilius Syrus: Latin mondások
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő
David Mitchell: Felhőatlasz
Belinda Alexandra: Vadlevendula
Lénárd Gábor: Biológia 10.
Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás
Susan Cain: Csend
Vida Ágnes: Üzletanyu születik
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Andrzej Sapkowski: Tündevér
Csíky Antal: Lazíts, ismerd meg önmagad
Platón: Menón
Mikes Kelemen: Mikes Kelemen törökországi levelei
Bronnie Ware: Életkönyv
Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Rhonda Byrne: Határtalan gondolatok
Timothy Radcliffe: Új dalt énekeljetek
Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1.
J. R. Moehringer: Sutton
Tomori Viola: Hollókő
Chris Hadfield: Egy űrhajós tanácsai földlakóknak
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Heather Gudenkauf: Utolsó lélegzetig
Jerry Mintz: Szabadság és demokrácia az oktatásban
Oprah Winfrey: Amit biztosan tudok
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák
Andrew Hodges: Kódjátszma
Steven D. Levitt – Stephen J. Dubner: Agyament gondolkodás
Murányi Péter: Természetes Nyelvtanulás
Eric Schmidt – Jonathan Rosenberg – Alan Eagle: Google – Így vezetünk mi
Harper Lee: Menj, állíts őrt!
Platón: Állam
Melissa Landers: Elválasztva
Jevgenyij Vodolazkin: Laurosz
Caius Sallustius Crispus: C. C. Sallustius' épen maradt minden munkái
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Cecelia Ahern: A Vétkes
Marcus Fabius Quintilianus: Marcus Fabius Quintilianus Institutio oratoria czimü művének tizedik könyve
A pszichológia nagykönyve
Elizabeth Gilbert: Big Magic
Roberto Bolaño: 2666
Konfuciusz – Lao-ce: Kínai bölcsességek / 中国智慧 / Chinese Wisdom
Michael Greger – Gene Stone: Hogy ne halj meg
Carol Vorderman: Tanulási technikák lépésről lépésre
Deirdre Bair: Al Capone
Vida Gábor: Egy dadogás története
Matthew Thomas: Nem vagyunk magunk
Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete
Margaret Atwood: Alias Grace
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Daniel M. Jones – Theresa Cheung: Válj eggyé az Erővel!
Sherko Fatah: Das dunkle Schiff
Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Chloe Benjamin: A halhatatlanok
Daniel Tammet: Kék napon születtem
Napoleon Hill: Add el magad
Beth Kempton: Wabi Sabi
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Noam Wasserman: Az élet egy startup
Viktor Pelevin: Titkos pillantások a Fudzsi-hegyre
Alan Moore: Britannia Kapitány
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai
Kommunisták harca a magyar ifjuság boldog életéért

Idézetek

latinta SP>!

    Hazaérve rájöttem, hogy kezd elborítani a tanulnivaló, úgyhogy sajnos Virginia Woolfra nem maradt időm. Magoltam egy adag törit, online nyelvvizsgatesztet csináltam franciából, gyakoroltam matekra, átnéztem az irodalmat… Cortez a
babzsák fotelemen ülve a gitáromat hangolta (ez a hangszer magától elhangolódik!), közben pedig furán nézett rám.
     – Holnap semmi olyan nincs, amire most tanulsz.
     – Nem holnapra tanulok.
     – Akkor?
     – Úgy általában. Mindenre.
     – Aha. Tehát azt akarod, hogy ha valaki kiugrik eléd egy ház mögül és rád ordít, hogy mondd el Ottlik Géza életrajzát, akkor válaszolni tudj rá – töprengett.
     – Igen. Mindenképp – bólogattam nevetve.
     – Értem. Ez így teljesen jogos.
     – Tudom, hogy erre kevés esély van, de azért büszke lennél, nem?
     – Figyelj. Ha valaki kiugrik eléd egy ház mögül, akkor leütöm. Viszont amíg ájult, simán elmondhatod neki az életrajzot, én meg nagyon büszke leszek – legyintett lazán.

374. oldal, November 14., hétfő (Ciceró, 2012)

Csil>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

     – Minden oké? – kérdezte halkan, még csukott szemmel.
     – Úristen, ki is volt Ottó? – temettem a tenyerembe az arcom.
     – A portás – dünnyögte félálomban.
     – Nem az! Töriből.
     – Mennyi az idő?
     – Háromnegyed hét – néztem meg a Baby G-m számlapját.
     – Ha elmondom, visszaalszol még egy órára? – kérdezte.
     – Igen – ígértem meg.
     – Kit kérdeztél?
     – Ottó – ismételtem a sírógörcs határán, mert egyszerűen nem jutott eszembe.
     – Ja – ásította – Interregnum. 1305–1307-ig – motyogta, én pedig idegesen a homlokomra csapva bólintottam. Tényleg!!! – Na – ragadta meg a karom, és visszahúzott maga mellé. A párnára hajtottam a fejem, és az ujjammal kisimítottam a homlokából a tincseket.
     – Utána jött az Anjou-ház – suttogtam.
     – Aha. Pont utána – mondta, szerintem álmában.
     – Zavar, ha végig felmondom az uralkodóházakat? – kérdeztem halkan.
     – Nem. Ezt is valahogy így jegyeztem meg.
     – Hé, működik a hipnopédia! – közöltem büszkén, és mivel Cortez visszaaludt, én tovább magyaráztam az uralkodókról.

91-92. oldal, Április 22., vasárnap, 8/2. (Ciceró, 2013)

3 hozzászólás
Adrirawia>!

Ha év közben tanulsz, az utolsó hajrában már nem kell bizonyítanod.

404. oldal, Május 26., szerda (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Rentai Renáta · tanulás
15 hozzászólás
hencsibe P>!

„Én nem szeretek – mondta Vida Erzsi, forgatta az ellenőrző könyvét és pityergett és mosolygott egyszerre –, én annyira nem szeretek tanulni!” „Nem is jó az – mondta Éva néni azonnal, és úgy nézett Vida Erzsire, mintha ő is gyerek volna még –, csak nem mondta neked valaki azt, hogy tanulni kellemes? Tudni jó, gyerekem, tanulni egyáltalán nem az, szaladgálni jó, moziba menni, énekelni, sétálni, olvasni… Tanulni nem. Dehogy! Csak éppen nem éri meg, ha az ember nem tanul. Nem érted? Nem éri meg, amibe kerül. Nincs arányban, mennyivel rosszabb nem tudni valamit, mint nem tanulni s kitenni magunkat annak, hogy nem értjük ezt a gyönyörű világot.”

72. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tanulás
2 hozzászólás
Sansa I>!

– Aki nem tanul a múltból, azzal bűnhődik, hogy megismétli a régi tévedéseit – (…)

570. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűnhődés · múlt · Rose Daniels/Rosie McClendon · tanulás · tévedés
15 hozzászólás
FreeAngel>!

(…) az ostoba meg a tudatlan közt az a különbség, hogy a tudatlan képes tanulni.

243. oldal VI. Titkos fiók, 18. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · tanulás · tudatlanság
Szávitrí P>!

Inkább azt szeretném megtanulni az egyetemen, hogy a megszerzett tudás révén hogy élhetem az életem, hogy tehetem szebbé, és hogy hozhatom ki belőle a legtöbbet. Szeretném, ha jobban érteném a többi embert, és segíthetnék magamon és másokon.

285. oldal, Esküvő a kőházban (Könyvmolyképző, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: egyetem · tanulás
1 hozzászólás
pwz IP>!

Muad-Dib azért tanult gyorsan, mert először tanulni tanították meg.

103. oldal, I. kötet (Kozmosz, 1987)

Kapcsolódó szócikkek: Paul Atreides · tanítás · tanulás
fülcimpa>!

Miért van az, hogy manapság, ha körbenéztek a zene birodalmában, akkor sokkal több japán, kínai, koreai zenésszel találkoztok – karmesterrel, szólistával –, mint húsz, huszonegy, harminc évvel ezelőtt? Miért? Ez mind Shin’ichi Suzukinak köszönhető, aki kitalált egy olyan módszert a zene tanítására, amellyel nem szégyenítik meg a gyerekeket. Nem tudom, hogy ti hogyan tanultatok zongorázni vagy hegedülni, de a gyerekek többsége, vagyis azok, akik a tradicionális módszerekkel tanultak, abban a pillanatban, amikor szabadok, soha többé nem ülnek le egy zongorához. Soha többé nem vesznek fel egy hegedűt. Suzuki módszerének lényege, hogy mindig csak azt kell a gyereknek említeni, amit jól csinál. Az igazat kell mondani, de kell valamit találni, amit a gyerek tökéletesen csinál. Tehát mondjuk, én vagyok a gyerek, és rossz billentyűt ütök le, amikor skálát játszom, viszont a karjaimat vízszintesen tartom, és úgy ülök, ahogy kell. A tanár azt mondja, hogy nagyon jól ülsz. Tökéletesen egyenes a hátad, vízszintesen tartod a karjaid, remek!
A gyerekre nem kell mérgesnek lenni és nem kell neki azt mondani, hogy „Nahát, nem gyakoroltál, hogy lehet így skálát játszani?!” Amikor valakire mérgesek vagyunk, amikor valakit megszégyenítünk, akkor arra tanítjuk azt az illetőt, hogy elkerüljön minket. És elkerülje azt a szituációt, amikor ez megtörténhet. Ezért a tradicionális zenetanítás arra tanította a gyerekeket, hogy amint lehet, elkerüljék a zenélést. Suzuki módszerében nincs büntetés, tehát nem űzi el a tanár a gyerekeket attól, amit tanít nekik.

47-48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyermek · oktatás · szégyen · tanulás · zene
6 hozzászólás
Szávitrí P>!

A tanulás nemcsak folyamat, hanem lelkiállapot is. A szerénység lelkiállapota.

148. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tanulás