Tam Hashford személy
Idézetek
Doshi bemutatott egy mély meghajlást, amikor Szabadfelhő odaért a hajópalló tetejére.
– Itholusta soluthala! – köszöntötte a kapitány, feltehetően druin nyelven.
– Isuluthi tola! – felelte amaz.
– Mit mondott? – kíváncsiskodott Tam.
– Hogy mennyibe kerül a mosdóhasználat – felelte Szabadfelhő, és szemmel láthatóan jól szórakozott.
253. oldal
Tam az íjjal is folytatta a gyakorlást. Menet közben kézben tartotta Hercignőt, és a hullaszekérrel lépést tartva, a társai által kijelölt célpontokra lőtt.
– Azt a ferde tölgyet! – harsogta Szabadfelhő az erdőben töltött második délelőttön.
A lány nyílvesszője súrolta a kérget, de lepattant.
– Azt a randa görcsöt, ami úgy néz ki, mint Barnu! – mutatta Cura.
– Hé! – sértődött meg a sámán, de aztán észrevette a görcsöt, és elismerően bólogatott. – Igazad van, ez tényleg én vagyok. Egyértelműen!
Tam nyila telibe találta.
– Juj! – mondta a sámán.
162-163. oldal
Fura, hogy távolról szemlélve mennyire másnak, mennyire szépnek tűnhetett egy visszataszító igazság. Vajon megérte közelebbről is megvizsgálni valamit vagy valakit, ha ez azzal fenyegetett, hogy talán örökre megváltoztatja a róluk kialakult képet?
161. oldal