Szovjetunió helyszín

Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Martin Amis: Találkozások Háza
Szántó Piroska: Forradalmi szvit
Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet
Tomas Venclova: Litvánok és…
Valentini Zsuzsa: Borregény
Viktor Jerofejev: Az orosz lélek enciklopédiája
David Mitchell: Szellemírók
Doris Lessing: Az arany jegyzetfüzet
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat
Frederik Pohl: Csernobil
Moldova György: Kádár János
Noam Chomsky: Hatalom és terror
John Keegan: A második világháború
Moldova György: Az utolsó határ
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Richard Pipes: A kommunizmus
Esterházy Péter: Termelési-regény
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása
Sugár András: Ötven év titkai
Tom Clancy: Vadászat a Vörös Októberre
Steve Berry: A borostyánszoba
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Száműzetésben – szabadon
John Steinbeck: Orosz napló
Gerald Durrell – Lee Durrell: Durrell a Szovjetunióban
Kádas Mária: Kurgáni napló
Wladimir Kaminer – Olga Kaminer: A nagy szovjet fazék
Philip J. Corso – William J. Birnes: A roswelli titok
Moldova György: Aki átlépte az árnyékát
Kőrösi Zoltán: Orrocskák
Vajda Barnabás (szerk.): A XX. század magyar beszédei
Osho: Az egész a változásról szól
Herman Wouk: Forrongó világ
Kassák Lajos: Csavargók, alkotók
Szokolay Katalin: Lengyelország története
Csató Tamás – Gunst Péter – Márkus László – Jemnitz János: Egyetemes történelmi kronológia
Abram De Swaan: A nyelvek társadalma
Tom Rob Smith: A 44. gyermek
Martin Amis: Koba, a rettenetes
Ungvári Tamás: A feledés enciklopédiája
Rolf Schneider – Winfried Maass – Anne Benthues – Anna Sorge: A 100 legjobb film
Kukorelly Endre: Rom
Eörsi István: Az ötlábú bárány
Paul Kennedy: A XXI. század küszöbén
Sylvan Fox: A Kennedy gyilkosság rejtelmei
Dmitry Glukhovsky: Metró 2033
Csémy Tamás – Simkó György (szerk.): Nézd, Prága!
Hahner Péter: 100 történelmi tévhit
Rodric Braithwaite: Moszkva 1941
Ormos Mária: Hitler
Andreï Makine: Az ismeretlen
Robert Service: Lenin
Fabiny Tamás: …hogy néki szent házat építs…
Sofi Oksanen: Tisztogatás
Paul Johnson: A modern kor
Tim Weiner: A CIA története
Alan S. Milward: Háború, gazdaság, társadalom 1939–1945
Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945–1989
Tony Judt: A háború után I-II.
David Irving: Felkelés!
E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora
Sofi Oksanen: Sztálin tehenei
Kaszab Andor: Szovjet-magyar diáklevelezés
Almár Iván: Kozmikus társkereső
Moldova György: Keserű pohár I.
Kulcsár István: Távol Európától
Rainer M. János: Bevezetés a kádárizmusba
Niall Ferguson: Civilizáció
Martin Gilbert: Zsidó történelmi atlasz
Donald Rayfield: Sztálin és hóhérai
Tom Rose: Mindenki szereti a bálnákat
Alexander Canduci: A történelem nagy hazugságai
Radó György: Gorkij élete
Spiró György: Magtár
David Alfaro Siqueiros: Úgy hívtak, hogy „Ezredes úr”
Vámos Miklós: Szitakötő
G. Mannerheim: A téli háború
Földes András: Erőss Zsolt – A Himalájánál magasabbra
Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék
Timothy Snyder: Véres övezet
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege
Aida Aznavour-Garvarentz: Öcsike
William J. Spahr: Sztálin hadvezérei
Dés Mihály: Pesti barokk
Zbigniew Brzezinski: Stratégiai vízió
Szirtes I. János: Nyugat-Berlin fal nélkül
Kara György: Mit kell tudni Mongóliáról?
Frisnyák Sándor: Szabolcs-Szatmár megyei útikönyv
Robert Littell: Legendák
Oliver Stone – Peter Kuznick: Amerika elhallgatott történelme
Tarjányi Péter – Dosek Rita: A felejtés bűne
Andrzej Paczkowski: Fél évszázad Lengyelország történetéből
Jörg Baberowski: Felperzselt föld
Wendy Lower: Hitler fúriái
Vlagyimir Vasziljev: A duplikátor gyermekei
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Naveed Jamali – Ellis Henican: Hogyan lettem orosz kém
Richard Sakwa: Háború a határon
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Szergej Antonov: Sötét alagutak
Donnie Eichar: Halálhegy
Cynthia Swanson: Nővérek könyvesboltja
F. Talizin: Iránon és Irakon át
Kepes András: Világkép
Benkes Mihály – Borsányi György (szerk.): Történelem IV.
Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában
Jussi Valtonen: Nem tudják, mit cselekszenek
Mario Vargas Llosa: Öt sarok
Számvéber Norbert: Páncélosok a Dunántúlon
Tóth Ferenc: Magyar huszárok francia földön
David Autere: Máglyatűz
Vitalij Ivanovics Szevasztyjanov: Utazás a világűrbe
Tim Marshall: A földrajz fogságában
Böröcz Sándor: Kiáltás a mélyből
Rochus Misch: Az utolsó szemtanú
Daniel Kalder: A pokoli könyvtár
Ian McEwan: A Chesil-parton
Elisabeth Åsbrink: 1947
Georgia Hunter: A szabadság illata
Besenyő János: Magyar békefenntartók Afrikában
Kovács Róbert: Klímaváltozás
Marjane Satrapi: Persepolis
Robert Forczyk: Páncélos-hadviselés a keleti fronton, 1941-42
Rainer M. János: Tetemrehívás
Kommunisták harca a magyar ifjuság boldog életéért
Anne Applebaum: Vörös éhínség
Sofi Oksanen: A kutyafuttató
Walter Tevis: A vezércsel
G. P. Gorskov: Földrengések
Andrew Roberts: Churchill: Kéz a kézben a sorssal
Orosz István: Páternoszter
Ian Kershaw: A pokolba és vissza
Számvéber Norbert: Ragadozók
Kádár János: Lenin-Sztálin tanítása a pártról

Idézetek

Kuszma P>!

Én nem egy olyan Szovjetuniót akartam megismerni, amely berakott hajjal várja a látogatót. Az országokat, csakúgy, mint a nőket, akkor kell megismerni, amikor reggel épp csak kibújtak az ágyból.

45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szovjetunió
8 hozzászólás
Kuszma P>!

A szovjet tömb mezőgazdasága egyre inkább lemaradt; időnként szürreálisan alacsony hatásfokát példázzák a Szovjetunióban a frunzei (ma Biskek, Kirgizisztán fővárosa) bürokraták, akik 1960-ban arra biztatták a helyi parasztokat, hogy az önkényesen meghatározott, teljesíthetetlen vajbeszolgáltatási kvótának a helybeli boltok árukészletének felvásárlásával tegyenek eleget…

272. oldal, Erőltetett menet

Tony Judt: A háború után I-II. Európa története 1945 óta

Kapcsolódó szócikkek: 1960 · Biskek · Kirgizisztán · Szovjetunió
3 hozzászólás
dontpanic>!

…A finnekhez hasonlóan a svédek sem feledkeznek meg egyetlen pillanatra sem hatalmas szovjet szomszédjukról, viszont sokkal kevesebbet törődnek a szovjetek érzékenységével. Nem láttak okot rá, hogy titokban tartsák az ügyet. Tájékoztatták a hírügynökségeket. A hír rögtön címoldalra került. Alig egy órán belül az egész világ tudta, hogy a Szovjetunióban valami nagy nukleáris esemény történt… azaz majdnem az egész világ. A szovjetek nem tudták.

Kapcsolódó szócikkek: Szovjetunió
Kuszma P>!

A szerzési vágy velünk született tulajdonság; a mások által megszerzett dolgok tiszteletben tartása viszont tanult képesség. Mindez jól ismert a gyermeklélektanból. Ebből az következik, hogy ha valamely egyén úgy találja, hogy mások – legyen az a kormányzat vagy a társadalom általában – nem tartják tiszteletben tulajdonjogait, akkor ő sem tartja tiszteletben az azok tulajdonában lévő tárgyakat, sőt mohó vágyat érez irántuk. Pontosan ez történt a Szovjetunióban a kommunista rendszer összeomlását követően, meggátolva a valódi, a tulajdonjogok tiszteletben tartásán nyugvó piacgazdaságra való átállást.

190. oldal, Visszatekintés

Kapcsolódó szócikkek: Szovjetunió
9 hozzászólás
robinson P>!

Amikor a Szovjetunió megakadályozza, hogy a kelet-európai országok részesüljenek a Marshall-segélyből, a repedés kelet és nyugat között szakadékká mélyül.

92. oldal

Elisabeth Åsbrink: 1947 Újrakezdés a háború után

Kapcsolódó szócikkek: Szovjetunió
mcgregor>!

1941 márciusa és 1945 októbere között az Egyesült Államok leszállított a Szovjetuniónak 2000 mozdonyt, 11 000 vasúti teherkocsit, kevés híján 3 millió tonna benzint, 540 000 tonna sínt, 51 000 dzsipet, 375 000 teherautót és 15 000 000 pár csizmát és bakancsot. A Vörös Hadsereg amerikai bakancsban, amerikai teherautón rohamozta Berlint. Ezek nélkül hadjárata valószínűleg elakadt volna 1944-ben, valahol Nyugat-Oroszországban.
A csizma és a teherautó lényegesen fontosabb hadfelszerelési cikknek bizonyult, mint az a 15 000 repülőgép, 7000 harckocsi és 350 000 tonnányi robbanóanyag, amit a Lend-Lease szintén eljuttatott a Szovjetunióba; sokkal fontosabbnak, mint a teljes, a háború alatt leszállított brit segítség – 5000 harckocsi, 7000 repülőgép, sőt mint a 114 000 tonna gumi.

162. oldal

csgabi P>!

A felsőoktatás talán legszebb „ékköve” az Uráli Állami Műszaki Egyetem, amely fennállása nagy részében az Uráli Műszaki Főiskola nevet viselte.
A főiskola 1959-ben – a Szovjetunió sok más oktatási intézményéhez hasonlóan – amolyan reneszánszát élte. A pár éve hivatalba lépett Hruscsov ugyanis enyhülést hozott a sztálini korszak elnyomó kultúrpolitikájához képest. Hruscsov reformja a művészeti, tudományos és sportélet felvirágzásához vezettek a „puhább” posztsztálinizmus politikai éveiben, az „olvadás” néven ismertté vált időszakban.
A művészek, értelmiségiek számára kiadós „öntözéssel” értek föl az évek a kulturális aszály évtizedei után.

36. oldal

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Kapcsolódó szócikkek: 1959 · egyetem · Szovjetunió
csgabi P>!

Jurij Blinov és csapata továbbra is árnyékként követte Igorékat. Blinov, aki később a keresőcsapat odaadó tagja lett, így írt erről a naplójában: „Együtt csináltuk végig az átszállásokat Szerovban, Ivgyelben, Vizsajban, együtt utaztunk vonaton, buszon, teherautón. Más szóval az odautazás még olyan volt, mintha egy csoport lennénk.” Az éjszakát az ivgyeli pályaudvaron töltötték, ahol sokkal szívélyesebbnek bizonyultak a vasutasok, mint Szerovban, majd bevillamosoztak az Ivgyel és a Lozva folyók találkozásánál fekvő városba, amely annak idején aranybányász településként jött létre, majd 1937-ben itt épület meg az Ivgyellag nevű szovjet börtöntábor.
Sztálin titkos, „felturbózott” büntetőtáborairól akkoriban még csak mendemondák keringtek. (A nyugati emberek 1963-ban hallhattak róluk először: ekkor jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin Ivan Gyeniszovics egy napja című művének angol kiadása, amelyet később A Gulag szigetvilág követett.) Pedig a Gulag lágerrendszere időben megelőzte Hitler koncentrációs táborait, majd Buchenwald és Auschwitz felszabadítása után még évtizedeken át működött. A szovjet börtönrendszer reformjához végül csak Gorbacsov látott hozzá 1989-ben.

79-80. oldal

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Kapcsolódó szócikkek: gulág · Munkatábor · Szovjetunió
gesztenye63 P>!

Finnországban sosem beszélnek az ország náci kapcsolatairól, a jelek szerint egyetlen finnek sincs semmiféle bűntudata a Hitlerrel kötött szerződés miatt, és egykori nácikként a finnek sosem érezték kínosnak Izrael bírálatát: minthogy a finnek úgy fogják fel, hogy egy teljesen másik történet részesei. Hősöket csináltak magukból a Dávid és Góliát történetben, amelyben nem szerepelt a holokauszt, és amelyben senki sem volt zsidó. Ebben a sztoriban a finnek szüleinek és nagyszüleinek nemzedéke csaknem odaveszett, és kis híján lenyelte őket a szovjet birodalom, az akkori gonosz óriás, ám a finnek saját hősiességük folytán kikászálódtak a szorongatott helyzetből, feláldozták magukat, hogy a gyermekeik majd szabadon élhessenek.

Magicicadas - Baltimore, MD, USA

Kapcsolódó szócikkek: Finnország · holokauszt · Izrael · Szovjetunió
Ezüst P>!

A hidegháború során a két fő ellenfél, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kerülték a közvetlen konfrontációt, és ehelyett több pótháborút vívtak Afrikában, Afganisztánban és máshol. A hideg béke emez új korszakában az Ukrajna-válság is egy ilyen pótháborúvá vált.

292. oldal

Richard Sakwa: Háború a határon Ukrajna üllő és kalapács között