Szókratész személy

Agatha Christie: Öt kismalac
Platón: Apokrif dialógusok
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Földényi F. László: Az ész álma
Csáth Géza: Mesék, amelyek rosszul végződnek
Friedrich Dürrenmatt: Zűrvölgy
D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője
Cserna-Szabó András: Puszibolt
Karinthy Frigyes: Mennyei riport
Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak
Robert Merle: Az élet rózsái
J. D. Salinger: Franny és Zooey
Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma
Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes
Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia
John Steinbeck: Lement a Hold
Platón: Az állam
Dan Millman: A békés harcos útja
Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története
Paul Tillich: Létbátorság
Carl Gustav Jung: Gondolatok a szexualitásról és a szerelemről
Hamvas Béla: Scientia sacra
Platón: Phaidrosz
Kaiko Takesi: Ószakai éjszakák
Lucius Annaeus Seneca: De Ira / A haragról
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai
Platón: A lakoma
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Ernest Renan: Jézus élete
Hamvas Béla: A láthatatlan történet / Sziget
Sławomir Mrożek: A túlvilág titkai és más történetek
Henry Miller: A légkondicionált lidércnyomás
Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon
Bill Green – Ben Peskoe – Scott Shuffitt – Will Russell: A nagy Lebowski-könyv
Anthony Burgess: Beteg a doktor
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Akutagava Rjúnoszuke: A hottoko álarc
Gesta Romanorum
Egon Friedell: Az újkori kultúra története I-VI.
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Robert Schneider: Álomnak fivére
Németh László: Negyven év / Horváthné meghal / Gyász
Plutarkhosz: Szókratész daimónja
Bertolt Brecht: Három színmű
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Andrew Matthews: Legyél boldog most!
Gundel Takács Gábor (szerk.): Ami egyszer elmúlt, nem múlik el többé
Katherine Paterson: Bridge to Terabithia
Apuleius: A mágiáról / Virágoskert
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Xenophón: Emlékeim Szókratészról
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Apuleius: A világról
Platón: Nagyobbik Hippiász / Kisebbik Hippiász / Lakhész / Lüszisz
Platón: Gorgiasz
Csejtei Dezső: Filozófiai metszetek a halálról
Platón: Euthüphrón / Szókratész védőbeszéde / Kritón
Platón: Kratülosz
Platón: Prótagorasz
Platón: Theaitétosz
Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
Nagy Bandó András: Isten bikiniben
Stan Lauryssens: Dalí és én
Xenophón: Xenophón filozófiai és egyéb írásai
Platón: Szókratész védőbeszéde
Szeberényi Lajos Zsigmond: Kierkegaard élete és munkái
Feldmár András: Szabadíts meg a gonosztól
Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere
John Green: Katherine a köbön
Imrei Andrea (szerk.): Huszadik századi spanyol novellák
Marcus Aurelius: Elmélkedések
Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek
Völgyesi Ferenc: Lelki gyógymód a szervi és kedélybetegségeknél
Völgyesi Ferenc: Lélek és természettudomány I-II.
Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
Dan Millman: Szókratész utazásai
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya
Joshua Foer: Einsteinnel a Holdra
Németh László: Művelődéspolitikai írások
Marcus Tullius Cicero: A végzetről
H. W. Parke – D. E. W. Wormell: Delphoi jóslatok
Vezér Erzsébet: Szeretném magam megmutatni
Mark Lawrence: Tövisek Királya
Platón: Menón
Auguste Diès: Plátó
Dan Millman: A békés harcos bölcsessége
Nigel Warburton: A filozófia rövid története
Paul Johnson: Szókratész
Arthur Schopenhauer: A szerelem metafizikája
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Hankiss Elemér: A befejezetlen ember
Joseph Heller: Picture This
Ruth Ozeki: Az idő partjain
Nicholas Carr: Hogyan változtatja meg agyunkat az internet?
Irvin D. Yalom: Terápiás hazugságok
Platón: Állam
Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
Salamon János: A szív arisztokratikus szokásai
Marcus Aurelius – Cassius Dio Cocceianus: Marcus Aurelius elmélkedései
Montaigne – André Gide: A tapasztalásról
Bernard le Bovier de Fontenelle: Holtak párbeszéde
Dan Millman: A titkos iskola
A filozófia nagykönyve
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Kahlil Gibran: Könny és mosoly
Jordan B. Peterson: 12 szabály az élethez
Eric Weiner: A zsenialitás földrajza
Héctor García – Francesc Miralles: Ikigai – A boldogság japán titka
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Vladimir Jankélévitch: Az irónia
Rick Riordan: The Tyrant's Tomb
Grecsó Krisztián: Vera
Gordon Doherty: Assassin's Creed – Odisszea
Bodo Schäfer: A győztesek törvényei
Mel Collins: Hiperérzékenyek kézikönyve
R. S. Grey: With This Heart – Ezzel a szívvel
Lucy Lennox: Virgin Flyer
Platón: Phaidón
Platón: Platón-fordítások
Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Szent szó
Bognár Péter: Hajózni kell, élni nem kell
Jørn Lier Horst: Salamandergåten
E. A. Dal Maschio: Platón

Idézetek

Lélle P>!

SZÓKRATÉSZ: […] én bizony leheveredem; te meg, amelyik helyzetet a legkényelmesebbnek tartod az olvasásra, azt válaszd – és olvass!

15. oldal (Atlantisz, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: olvasás · Szókratész
5 hozzászólás
gesztenye63>!

[…] Szókratész tartott az írástól. Úgy gondolta, hogy tönkreteszi az ember képességét arra, hogy önállóan gondolkodjon és emlékezzen.
Ez egy kicsit úgy hangzik, mint amit az internetről és az információs forradalomról mondtak, jegyzi meg Angel. Az emberek mindig is féltek a szabályozatlan információáramlástól, attól, hogy akármelyik hülye hozzáférhet az ismeretekhez és gondolatokhoz anélkül, hogy egy felelős tanár eligazítaná bennük

Kapcsolódó szócikkek: internet · írás · Szókratész
Kuszma>!

Megölték Szókratészt, de Szókratésznak még volt ideje rá, hogy meghatározza őket. Azzal állt bosszút vádlóin, hogy rájuk hagyományozta a halálát.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szókratész
3 hozzászólás
Lélle P>!

Gyakran mondta magában, amikor látta a piaci árukészlet bőségét: „Mennyi minden van, amire nincs szükségem.”

90. oldal, I. kötet - Szókratész (Jel, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: piac · Szókratész
1 hozzászólás
Kkatja>!

Körülbelül 2400 évvel ezelőtt élt egy athéni férfi, akit halálra ítéltek, amiért túl sok kérdést tett fel.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Szókratész
2 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!

Platón, amikor közel volt halála, magasztalta védőszellemét és jó sorsát, mert embernek született, hellénnek és nem barbárnak, nem oktalan állatnak, s hozzá még Szókratésszel egy időben élhetett, és hirtelen eszembe jutott, hogy ugyanígy cselekedett a tarszoszi Antipatrosz is, aki halála óráján szintén számba vett minden jót, amivel a sors életében megajándékozta, és arra gondoltam, hogy mindez semmi ahhoz képest, ami velem történt az életben, mert hiszen polgárőr lehetek, ipari aprítógép van a tulajdonomban, és mindennek a tetejébe egy időben élhetek ezzel az asszonnyal, akivel bár semmiben sem értünk egyet, és mindig az ellenkezőjét csináljuk annak, amit a másikunk javasolt, mégis tudunk egymásról, és megmásíthatatlan szívünkben őrizzük egymás képét.

168. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Platón · Szókratész
1 hozzászólás
Lélle P>!

– Ha jól értem, azt mondod, Szókratész, hogy ha kiváló barátokat akarunk szerezni, magunk is kiválóan beszéljünk és cselekedjünk.
– Miért – kérdezte Szókratész –, te talán azt hitted, hogy hitvány embernek is lehetnek nagyszerű barátai?

72. oldal, Emlékeim Szókratészról - Második könyv (Európa, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: barát · Szókratész
Lélle P>!

Én halni indulok, ti élni: de hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve az istent.

(utolsó mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Szókratész
Szelén>!

Ezért hallgassuk meg önmagunkat, és azokat, akik beszélnek! Így a bölcsességünk nem abból áll, amit már tudunk, hanem a tudás folyamatos kereséséből, ami a bölcsesség legmagasabb formája. Ezért becsülte az ókori görögök delphoi jósnője olyan nagyra Szókratészt, aki mindig az igazságot kereste. A jósnő a legbölcsebb élő embernek tartotta őt, mert Szókratész tudta, hogy semmit sem tud.

9. szabály - Gondoljuk azt, hogy a másik ember tud valamit, amit mi nem! (XXI. Század, 2018)

Jordan B. Peterson: 12 szabály az élethez Így kerüld el a káoszt!

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · Szókratész
Chöpp >!

Mielőtt Szókratészt megölték, utolsó beszédében a bíróság előtt – már tudta, hogy meg kell halnia – így szólt: Az az élet, amit nem gondolunk újra és újra át, amit nem értelmezünk, az nem igazi élet. A XX. században egy híres francia filozófus, Paul Ricœur úgy fogalmazta meg ugyanezt, hogy „az el nem mondott élet” nem igazi élet.
Mert ha nem próbáljuk elmondani, átgondolni, értelmezni az életünket, akkor valamiféle kábultságban élünk, és üresen, esetlegesen futnak el a napjaink, éveink. S mire felébredünk, talán már késő lesz arra, hogy megtudjuk, mi is volt az értelme annak, hogy néhány évtizedig itt serénykedtünk, itt fontoskodtunk ezen a bolygón.

129. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Paul Ricœur · Szókratész