szobor tárgy

Nem is, a világ legrövidebb meséje, egy páncélos lovagról szól, akinek olyan nehéz vasruhája volt, hogy három másik vitéz kellett, hogy felsegítse a lóra, meg lesegítse a lóról, de egyszer a három vitéz elcsámborgott valamerre, a páncélos meg ott maradt, nem tudott a nyeregből leszállni, aztán egyszer csak ünneplőbe öltözött emberek jöttek, szépen szavaltak és gyönyörűen énekeltek, virágokat meg koszorúkat helyeztek el a lovag lábánál, és ő azóta is ott áll a téren, így lett belőle szobor, nézd meg, ha nem hiszed!

36. oldal · Lackfi János

Egyetlen esetre emlékszem, egyetlen betegre, akivel nem tudtak mit csinálni. Volt vagy két méter, egy kigyúrt illető, jött hozzá mindenki, ápolók, orvosok. Még egy szobrot is fölborított. Azt hitte, életvíz van a szobor alatt, úgy érezte, atomtámadás jön, és az ő dolga, hogy életvizet adjon a magyar embereknek. Így aztán egy többmázsás szobrot fölborított. Aztán megszökött, hajnalban jött egy telefon, hogy egy rendőrkapitányságon ül, mert kint a városban is fölborított egy szobrot.

205. oldal, Zsolti ápoló (Alexandra, 2000)

42. oldal, MOZART: DON GIOVANNI (MOME, 2011)

Koppenhágában találkoztam közös gyermekünk, Pomádé király apjával, Andersennel. Bronzbaöntve ült a főtéren, és úgy nézett rám, mint aki vár valamit. Mit adhattam? Piros juharlevelet csusztattam bronzkezébe. De levelem elvitte a szél, mint egy Andersen-mesében.

19. oldal, II (Szépirodalmi, 1977)

Élő szép szűznek vélhetnéd könnyen e szobrot;
tán a szemérem tiltja csupán mozdulnia, vélnéd;
művészet fedi el, hogy csak művészet.

294. oldal, Tizedik könyv, Pygmalion (Magyar Helikon, 1964)

Szobraim szimbiózisban élnek nézőikkel. Csak akkor élnek, ha valaki rájuk néz. […] Úgy látom, hogy a testek szimmetriájának nem két, de három alkotóeleme van, azaz a jobb oldal, a bal oldal és a középtengely… Túl a szobrászon és a szobron, az öntudat, a nézőé. Ő mindkettőnek, a szobrásznak és szobrának közös szimmetriatengelye; harmadik igazsága

282-283. oldal, A földön itt (Palatinus, 1997)

Az asztalokon is csak egy dísztárgy: az antik kétalakos szobor kisebb bronzmása: a Zsarnokölő.

168. oldal, Hubay Miklós: Harmodios... és meg kell dögleni · Hubay Miklós

Így érte el hát a végzet Apriészt, s utána Amaszisz lett a király, aki a szaiszi nomoszban, Sziuph városában született. Amasziszt az egyiptomiak kezdetben lenézték és nem nagyon tisztelték, hiszen azelőtt közönséges polgár volt, nem származott előkelő családból. Később azonban bölcs és mérsékelt viselkedésével elnyerte népe jóindulatát. Számtalan kincse közt volt egy arany lábmosó edénye, amelyben maga és lakomavendégei mindig lábat mostak. Hát ezt az edényt Amaszisz összetörette, istenszobrot készíttetett belőle, és a legalkalmasabbnak látszó helyen felállíttatta, az egyiptomiak pedig nagy tisztelettel közelítettek a szoborhoz. Mikor Amaszisz hírét vette a dolognak, összehívta az egyiptomiakat, és elmondta nekik, hogy a szobor, amelyet annyira tisztelnek, lábmosó edényből készült, amelybe beleköptek, belevizeltek. Nos hát, jelentette ki, vele magával, aki azelőtt egyszerű polgártársuk volt, most pedig királyuk lett, sem más a helyzet, mint a lábmosó edénnyel, így hát őt is tiszteletben és megbecsülésben kellene részesíteniük. Így szerezte meg az egyiptomiak jóindulatát, akik ettől fogva készséges alattvalói voltak.

183. oldal, Második könyv (Osiris, 2007)

Intenzív árucsere zajlott tehát a klánok között, de emellett versengtek is egymással. Ennek legszembetűnőbb módja a híres moaik állítása volt. Ezek az ősöket formázó szobrok a vallási élet részei lehettek, és az egyes klánok tagjai fontosnak tarthatták, hogy minél több és minél magasabb moait állítsanak fel. Végül összesen mintegy ezer ilyen szobrot készítettek, a legnagyobb 20 méter magas, és mintegy 270 tonnát nyom.

27. oldal - Csendes-óceáni szigetek mint közlegelők, A közlegelők tragédiája a Húsvét-szigeten