szobor tárgy
Idézetek
Ha nem hevernének szerteszét azok a jellegzetes szobrok, ma ezt a helyet valószínűleg a nagy tyúkketrecek szigeteként tartanánk számon; összesen 1233-an vannak, és a tengerpart mentén kétségtelenül az egész tájképet uralják, sokkal szembeötlőbben, mint az emberek kőalapú, de udvar és kőfalak nélküli házainak maradványai.
101. oldal (Letűnt társadalmak)
Jared Diamond: Összeomlás 89% Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez
MICHELANGELO ÉS A SZOBRAI
Rabszolga, kinyitod a szád,
de nem nyögsz. Ajkad szótalan.
Töprengő, a te homlokod
nem nyomja a nehéz sisak.
Mózes, a szakálladba kapsz,
de sose kell fölugranod.
Mária, fiad temeted,
sírsz, de könnyed nem csorog.
Fájdalom nélkül jelzitek
a fájdalmat, gyermekeim!
Szabadult szellem nézi így
az élet legyűrt kínjait.
Amitől megszakad a szív,
az kőben szép és üdvözít.
Öröklétű pillanatok:
halál nélkül haltok, ha kell.
Rám Cháron vár a nád között,
idehallom sípja szavát.
(Szabó Lőrinc fordítása)
298. oldal Conrad Ferdinand Meyer: Michelangelo és a szobrai
A régi időkben meg élt Firenzében egy jóember, Mihály Ángyelo, aki igen parapács kőmíves vót, meg szobrokat is faragott. A szobor peniglen egy kőbül való oszlop, ebbe vájt bele ez a jóember alakokat, csóré embereket.
– Csórét-e? – bámult rám Aszenke.
– Csórét, kiöltözöttet, mindenfélét. Embert is meg fehérnépet is. Állatot. Mindent.
69. oldal
Agariszté egyszer azt álmodta, hogy oroszlánt szült, s néhány nappal később világra hozta Periklészt. Az egyébként arányos testalkatú gyermek feje feltűnően hosszú volt. Ezért ábrázolták Periklészt szobrain majdnem mindig sisakkal a fején. A szobrászok valószínűleg nem akarták, hogy fejformája miatt kigúnyolják.
299. oldal, Első kötet, Periklész (Osiris, 2005)
Rómában töméntelen házaló szoborkereskedő van. Szentek kis gipsz-szobrait és klasszikus szobrok elég sikerült apró másolatait árulják mindenfelé, még pedig elég olcsón: két-három lírába kerül darabja.
Többször megbámultam azt a rendkívüli ügyességet, amellyel az egész szobor-állományt egyetlen hosszú, keskeny deszkára rakva, a fejükön egyensúlyozva hordozzák, anélkül, hogy kezükkel tartanák.
— Mennyit keres naponta ezeken a szobrokon? — kérdeztem egy ilyen árust kíváncsiságból.
— Száz, kétszáz lírát, — felelte készségesen.
— Hát hányat ad el naponta? — faggattam tovább, módfelett álmélkodva a horribilis összegen.
— Eladni nem igen szoktam …
— Hanem?… — kérdeztem most már nagyon kíváncsian.
— Mindennap akad legalább egy idegen, aki az egész készletet leveri a fejemről, — mondta a világ legkomolyabb hangján.
Mi sem természetesebb, mint hogy ettől kezdve ijedten menekültem félre a deszkát egyensúlyozó szoborárusok útjából.
67. oldal
…a Rosa Maria Mystica szobrok és képek közül hatvanhárom könnyezett 1977 és 1989 között huszonkettő országban. Már ez az egyetlen adat is igen fájdalmas utalás az emberiség szomorú sorsára. Bűneink miatt hullanak ezek a könnyek.
Antalóczi Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő A Mária-jelenések és üzenetek szintézise 1830-tól napjainkig
Hiánydramaturgia
Az ablakunkból látszik egy emlékmű.
Csak az látszik – minden mást kitakar.
Ormótlan kőszobor, jelzésértekű.
Tegnap elfedte a hózivatar.
Hajnalban épp a házunk előtt forgott
a vihar magja, mint egy turbina.
Eltüntette az egész utcafrontot:
Brecht-féle hiánydramaturgia.
Reggelre fehér gyász terült a parkra.
A hó óvatos pelyhekben szitált.
Az emlékmű ott feküdt letakarva,
mint műtőben a frissen exitált.
És akkor az a hűvös rettegés
– úgy lebegett fölöttünk, mint a kés.
48. oldal