Szilkó személy

– Lia, annyi irodalmi érték van benned, mint egy darab téglában.

20. oldal (GABO, 2014)

– A jövő évi Értelmező kéziszótár új kiadásában javasolni fogom, hogy „dög” mellé szimplán írjak oda, hogy Lia… – röhögte el magát.
– Jó ötlet. Szívesen kerültem volna a „szemét” jelentéséhez is, de olyan stabilan vagy ott, hogy nem szívesen venném el azt a remek helyet tőled – sóhajtottam.
– Én páros helyeket is javasolnék – lépett hozzánk Szilkó. – Az „infantilis” mellé kerülhetnétek ti, a „hányingerkeltő” mellé meg ők ketten.

73. oldal (GABO, 2014)

– Ti, tubicák – szólt hátra Esztinek és Csabinak. – A túlfűtött szerelmetekkel beleheltétek az összes ablakot. Mostantól ritkábban vegyetek levegőt.

77. oldal (GABO, 2014)

– Add ide a telefonom – ingatta a fejét Szilkó, én meg már pattantam is az íróasztalához, és felkaptam a készüléket.
– Jé, ezen még gombok vannak – ámultam el egy pillanatra.
– Veled ellentétben én nem várom el, hogy a telefonom okosabb legyen nálam – közölte egyszerűen, és már a füléhez is emelte.

31. oldal (GABO, 2014)

– Szilkó, baj van – toporzékoltam előtte.
– Te jó ég! Félrekattintottál a gépeden, és a Wikipédiára irányított? – kerekedett el a szeme tettetett megdöbbenéssel.

30. oldal (GABO, 2014)

77. oldal (GABO, 2014)

– Hülye, miért mondtad ezt neki? Majdnem kiszállt menet közben! – üvöltöttem Norbira.
– Franc gondolta, hogy komolyan veszi! – röhögött Norbi.
– Sikerült volna. Tudok tompítani – erősködött Ákos.
– Tompa vagy te úgy, ahogy vagy.

226. oldal (GABO, 2014)

– Ő nyomorultul lesz, erre belépek én, mint a dögös ex…
– Dögös?
– Nem én mondtam, a horoszkópom írta.
– Hogy dögös vagy? – vonta fel a szemöldökét.
– Igen.
– Istenem! – forgatta a szemét Szilkó. – Melyikünket fogadták örökbe?
– Hm – tűnődtem. – Téged.
– Nem bánom – egyezett bele.
– Na, szóval. Akkor bejössz velem mint jó bátyus, adsz egy puszit, még meg is ölelsz, aztán lelépsz.
– Miért ölelnélek meg?
– Mert ez jópofa belépő. Olyan „számítok valakinek, aki vigyáz rám” látszatot kelt. Na, megbeszéltük?

39. oldal (GABO, 2014)

– Régen láttalak. Hogy vagy? Mi van veled? – cseverészett.
– Semmi különös. Azóta nem csalt meg senki – vette beszélgetősre a figurát Szilkó is […]

174. oldal (GABO, 2014)

– Befejezted az önimádást, vagy vigyük el a tükröt is?
[…]
– Nem, kész vagyok. Hogy festek? – kérdeztem sóhajtva, a bátyám felé fordulva. – Mondd, hogy Norbi meglát és újra belém szeret – pislogtam.
– Biztosan – közölte unottan. – Talán kómába is esik.

35. oldal (GABO, 2014)