!

Szeredás Emerenc személy

Szabó Magda: Az ajtó

Idézetek

>!
Ydna

Hideg, korrekt, hatásos beszéddel búcsúztatta az öregasszonyt, szavai annyira nélkülöztek minden érzelmet, és annyira nem lehetett belőlük rekonstruálni a valódi Emerencet, hogy úgy hatott, mint a kloroform, míg hallgattam, inkább tompa zsibbadást éreztem, nem azt az elsődleges, bitang fájdalmat, amit azok szoktak, akik szemben állnak azzal, akit szerettek, s az ott van egy kis tálszerű valamiben előttük, porrá válva, és el kellene hinni róla, azonos azzal, aki ránk nevetett.

250. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeredás Emerenc
>!
Szigami

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Megkérdeztem, valóban hajdúsági-e, azt hittem, megörül a kérdésnek, de csak bólintott, elismerte, Nádoriból került a fővárosba, pontosabban Nádori testvérfalujából, Csabadulról, de azonnal témát változtatott, mint aki jelezni akarja, ezzel a kérdéssel nem óhajt foglalkozni. Mint annyi minden, az is csak évekkel később derült ki, firtatónak és tolakodónak érezte a kérdést, nem volt szándékában emlékezni. Emerenc nem tanulta Hérakleitoszt, mégis többet tudott nálam, aki hacsak tehettem, folyton hazaszaladgáltam az elhagyott városba, kerestem az eltűntet, a visszahozhatatlant, a házak árnyékát, amely valaha arcomra borult, elvesztett egykori otthonomat, és persze nem találtam semmit, mert hol kanyargott már az a folyó,amelynek cseppjei között az én életem cserepei sodródtak. Emerenc bölcsebb volt annál, semmint megpróbálkozzék azzal, ami lehetetlen, energiáját arra tartogatta, ami múltjáért a jövőben még megtehető, de persze mindennek a megértése még messze rejtőzött az időben.

Kapcsolódó szócikkek: Szeredás Emerenc
>!
String

(…) Emerenc őszi-téli óráit is az időjárás szabta meg, ahogy eljött az igazi zimankó, idejének zsarnoka a csapadék lett. A havat szinte minden nagyobb ház előtt ő seperte a környéken, még rádiót hallgatni sem volt ideje, csak éjjel vagy hajnalban. Ha az utcán járt, a csillagokból tájékozódott, mit hoz a másnap, ismerte őket, azokon a neveken, amelyeket öregapái adtak az égitesteknek, tüzük élessége vagy elhalványulása árulta el a neki előre az időváltozást olyankor is, amikor közlemény még nem jelezte.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeredás Emerenc
>!
Fay 

(…) egy férfi sem épeszű.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeredás Emerenc
>!
Miamona

Emerenc nem hitt a mennyországban, Emerenc a percben hitt.

224. oldal - Amnézia (Európa Könyvkiadó - Budapest, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Szeredás Emerenc
>!
dittta

Azt mondta neki nem kell se pap, sem egyház, az adót se fizeti, Isten eredményes működését tapasztalta a háború idején, az áccsal meg a fiával nincs baja, azok munkásemberek voltak, csak a fiút úgy megzavarta a politikusok hazudozása, hogy kénytelenek voltak belekeverni valamibe, hogy kivégezhessék, mikor már kezdett kényelmetlen lenni a vezetőknek. Ő legjobban az anyját sajnálta, mert annak nem lehetett egy jó napja, mégiscsak furcsa, hogy nagypéntek éjszakáján aludt először nyugodtan szegény, mert addig folyton félteni kellett a fiát. Azt hittem lecsap az Isten villáma, míg Emerenc előadásában Krisztus politikai machinációk áldozataként, mint egy konstrukciós per bukott hőse, végre kilép a fia nyugtalankodásával agyonzaklatott Szűzanya életéből.

Kapcsolódó szócikkek: Szeredás Emerenc
Hirdetés
>!
Miamona

(…) Emerenc egyikünk anyjához se hasonlított, mégis mindkettőnk újra született szülője.

94. oldal - Polett (Európa Könyvkiadó - Budapest, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Szeredás Emerenc
>!
Foximaxi

Azt mondta, neki nem kell se pap, sem egyház, az adót se fizeti, Isten eredményes működését tapasztalta a háború idején, az áccsal meg a fiával nincs baja, azok munkásemberek voltak, csak a fiút úgy megzavarta a politikusok hazudozása, hogy kénytelenek voltak belekeverni valamibe, hogy kivégezhessék, mikor már kellemetlen kezdett lenni a vezetőknek. Ő legjobban az anyját sajnálja, mert annak nem lehetett egy jó napja, mégiscsak furcsa, hogy nyilván nagypéntek éjszakáján aludt először nyugodtan szegény, mert addig folyton csak féltenie kellett a fiát.

Kapcsolódó szócikkek: Szeredás Emerenc
>!
Miamona

Azt hiszem, ez volt az az időpont, amitől fogva Emerenc már valóban szeretett, fenntartás nélkül, majdnem komoran, mint aki tudomásul vette, a szeretet kötelezettség, tulajdonképpen veszedelmes és kockázatos szenvedély.

75. oldal - Lomtalanítás (Európa, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: Szeredás Emerenc · szeretet
>!
Belle_Maundrell 

(…) a nyitott ablakban beözönlő friss fényben megláttam Emerencet, aki ismét ünneplőt viselt, s pórázon az ágyamhoz vezette Violát. A kutya fején ócska pörge kalap volt, fekete, a szalagja mellé frissen vágott rózsát tűzött, nyakörvét körbefonta virággal. Azontúl minden anyák napja hajnalán megjelent az állattal, s elkántálta az ünnepi köszöntőt Viola nevében:

Köszönöm a jóságot, hogy engem szeretnek,
táplálékom megadják, puha ágyat vetnek,
köszönöm az oktatást rektornak, szülőnek,
adjon Isten bőséges termést a mezőnek.

A vers, amit három elemije valamelyik iskolai ünnepélyén a tanítójának szavalhatott pár évvel a kilencszázötös orosz forradalom után s párral az első világháború kitörése előtt, évente felzengett Emerenc sosem fakuló hangján az ágyunk mellett, Viola mindig megpróbálta ledörzsölni isten tudja, honnan beszerzett kis kalapját, de persze nem engedték. Az öregasszony azt a rituális szöveget is hozzámondta minden esztendőben, zárásképpen a rigmusához: „Mindent megköszönök, én, a fiúgyermek, asszonyomnak jár a rózsa a kalapom mellett.”

75-76. oldal, Lomtalanítás

Kapcsolódó szócikkek: anyák napja · Szeredás Emerenc