!

szenvedés fogalom

Paulo Coelho: Az alkimista
Paulo Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam
George Orwell: 1984
Joanne Harris: Ötnegyed narancs
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Stephen King: Az
Mary Shelley: Frankenstein
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes novellái I-II.
Ivo Andrić: Híd a Drinán
Arnaldur Indriðason: Távoli hangok
Agatha Christie: Halál a Níluson
Szabó Magda: Für Elise
P. G. Wodehouse: Folytassa, Jeeves!
Neil Gaiman: Amerikai istenek
William Somerset Maugham: Színház
Szabó Magda: Az ajtó
Gustave Flaubert: Bovaryné
Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Oliver Sacks: Fél lábbal a földön
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Euripidész: Íphigeneia Auliszban
Lois Lowry: Az emlékek őre
Antoine de Saint-Exupéry: Éjszakai repülés
Piotr Kłodkowski: A Kelet csodálatos zamata
Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem
Lev Tolsztoj: Háború és béke
William Shakespeare: III. Richárd
William Shakespeare: Lear király
Irving Stone: Van Gogh élete
Szepes Mária: A Vörös Oroszlán
Paul Guimard: Az élet dolgai
Philip Pullman: A tűzijáték gyermeke
Hermann Hesse: A pusztai farkas
Michel Houellebecq: Elemi részecskék
Pilinszky János: Publicisztikai írások
Balázs József: Magyarok
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony
Anne Rice: A Kárhozottak Királynője
Mary Lawson: Varjak tava
Nádas Péter: Évkönyv
Kosztolányi Dezső: Kulcs
Henry James: Egy hölgy arcképe
Albert Camus: A pestis
Denis Diderot: Az apáca
Platón: A lakoma
Esterházy Péter: Fuharosok
Hamvas Béla: Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis
Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról
Kim Stanley Robinson: A rizs és a só évei
Cees Nooteboom: Szertartások
Jókai Mór: Az élet komédiásai
John Polidori: A vámpír
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!
Zana Muhsen – Andrew Crofts: Csak még egyszer lássam az anyámat
Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Howard C. Cutler: A Boldogság esszenciája
Ursula K. Le Guin: A kisemmizettek
Buda Béla: Empátia
Akutagava Rjúnoszuke: A hottoko álarc
Émile Durkheim: Az öngyilkosság
Polcz Alaine: A halál iskolája
Karel Čapek: Elbeszélések
Kenneth S. Leong: Jézus zen tanításai
Elisabeth Kübler-Ross: A halál és a hozzá vezető út
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Böjte Csaba – Karikó Éva: Ablak a végtelenre
Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
M. Scott Peck: A járatlan út
Lengyel Anna – Perjés Klára – Rados Péter: Egy csepp emberség 1.
Henri Barbusse: A pokol
Ifjabb Plinius: Levelek
Montaigne: A tapasztalásról
François de La Rochefoucauld: Gondolatok
André Maurois: Szeptemberi rózsák
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Benedek István: Beszélgetés ideges emberekről
Tima Renáta: Gyermekáldásra várva
Zádor András (szerk.): Cseh elbeszélők
Lina Haag: Egy marék por
Friedrich Nietzsche: Jón és gonoszon túl
Vekerdi József (szerk.): Dzsátakák
Alfried Längle: Értelmesen élni
Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás
Szögjal Rinpocse: Pillanatról pillanatra
Joe Abercrombie: Miután felkötötték őket
Molnár Ferenc: Az üvegcipő
Gordon Smith: A lélekfutár
Friedrich Nietzsche: Wagnerről és Schopenhauerről
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Oscar Wilde: De Profundis
Georg Feuerstein: Tantra, az extázis ösvénye
Alexandriai Philón: Mózes élete
Varga Domokos: Kamaszkrónika
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
John Green: Alaska nyomában
José Cardoso Pires: Országút vándorai
Vercors: A tenger csendje és más kisregények
Rebecca James: Gyönyörű bajkeverő
Komjáthy Jenő: Komjáthy Jenő összes költeménye
Gállos Orsolya (szerk.): Orosz kényszermunkán
Mary T. Brown: A halál utáni élet
Oscar Wilde: Lady Windermere legyezője / Bunbury
Albert Camus: Caligula
Izsák Norbert: A lélek titkai
Sophie Hannah: Bántó távolság
Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége
Blasszauer Béla: Az életvégi döntések
Feldmár András – Büky Dorottya: Útmutató tévelygőknek
Petr Rákos: Corvina, azaz A hollók könyve
James S. A. Corey: Leviatán ébredése
Emiliano Tardif – José H. Prado Flores: Jézus él!
Tiffany Reisz: A szirén
John Green: Csillagainkban a hiba
William Landay: Jacob védelmében
Anna Funder: Amivé lettünk
Friedrich Nietzsche: A dionüszoszi világszemlélet
Szendi Gábor: Értelmes szenvedés: a boldogság
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Popper Péter: Kiadatlan írások
Anna Gavalda: Édes életünk
Adrian Barnes: Álmatlanok
Colum McCann: TransAtlantic
Viktor Pelevin: Apolló batman
Leena Krohn: Hotel Sapiens
Gyárfás Miklós: Kölyökvarázs
Yuval Noah Harari: Sapiens
Reisinger Attila: Sárvíz
Stephen Grosz: Életvizsgálatok
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Elizabeth Gilbert: Big Magic
Barsy Irma: Pincenapló
Ann Voskamp: The Broken Way
Földényi F. László: A melankólia dicsérete
Lisa Heathfield: Papírpillangók
Horváth Gergely: Jézus és a rock and roll
Sarah Perry: Az essexi kígyó
Cecilia Anghelescu Sămărghiţan: Fiam szíve
Charles Dickens: Oliver Twist
Kelly Creagh: Oblivion – Ébredés
Nógrádi Csilla: A fattyú
Daniel M. Jones – Theresa Cheung: Válj eggyé az Erővel!
Sarah Tomley: Mit tenne Freud?
Rati Mehrotra: Markswoman
Jordan B. Peterson: 12 Rules for Life
Mark Manson: A „Lesz*rom” rafinált művészete
Edward St. Aubyn: Nincs baj / Baj van / Van remény
Szvoren Edina: Verseim
Thich Nhat Hanh: Megbékélés
Viktor Pelevin: iPhuck10
Megan Kaye – Diane McIntosh – Jonathan Horowitz: Stressz: A feszültségoldás pszichológiája
Liz Nugent: Mit tettél, Oliver?

Idézetek

>!
SunnyRiver

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A szenvedés, amelyet érzett, mikor Tom elhagyta, emlékezetébe idézte Racine Phaedráját, amelyet lánykorában az öreg Jane Taitbout-val tanult. Megint elolvasta a darabot. A gyötrelmet, amelyek Theseus királynő asszonyát sújtották, azok a gyötrelmek voltak, amelyek őt is sújtották, és arra kellett gondolnia, milyen szembeszökő hasonlóság van kettejük helyzetében.

335. oldal (Magyar Könyvklub, 2001.)

Kapcsolódó szócikkek: szenvedés
>!
Christine_

Ráeszmélt, hogy miként nincs a világon olyan helyzet, amelyben az ember boldog és teljesen szabad volna, ugyanúgy nincs olyan helyzet sem, amelyben teljesen boldogtalan és rab volna.
Azt tapasztalta, hogy van határa a szenvedésnek és van határa a szabadságnak; hogy ez a két határ nagyon közel esik egymáshoz; hogy az az ember, aki azért szenved, mert rózsaágyán felgyűrődik egy szirom, ugyanúgy szenved, ahogy most ő, aki puszta, nyirkos földön hál, és amíg az egyik oldalát melengetni, a másik oldala fázik; hogy amikor régen felhúzta szűk báli cipőjét, ugyanúgy szenvedett, mint most, amikor mezítláb gyalogol és lába csupa seb. Most már tudta, hogy akkor, amikor látszólag a maga akaratából elvette a feleségét, semmivel sem volt szabadabb, mint most, amikor egy lóistállóban van bezárva. És mindabból, amit később maga is szenvedésnek nevezett – bár annak idején jóformán fel se vette –, feltört, varas, mezítelen lábának fájása volt a legnagyobb.

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom · szabadság · szenvedés
>!
rakétaember

Ettől fogva a testi vágyak, a gazdagság után való sóvárgás és a szerelmével járó szomorúságok ugyanegy szenvedéssé folytak össze nála; – és a helyett, hogy másra igyekezett volna gondolni, egyre jobban ragaszkodott a boldogtalanságához: szinte édelgett a fájdalomban és kereste az alkalmat, hogy a szenvedéseivel izgathassa magát.

Kapcsolódó szócikkek: boldogtalanság · fájdalom · szenvedés
>!
EBrody I

Aki fiatalon hal meg, nagy szenvedésektől menekül.

Kapcsolódó szócikkek: fiatalság · szenvedés
>!
selfmadehell P

Semmi sem fontosabb, mint a szenvedés törékenységének fenntartása.
Mindnyájan nyomorékok vagyunk, még érzékenységünk is egyfajta betegség.

256. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szenvedés
>!
Cicu

Jógikus szemszögből nézve a kozmikus vagy Brahmá-tojás egy börtön. Az illúzió (májá) hatása alatt álló emberek többsége a legkisebb mértékben sem fogja fel önmaga által fenntartott rabságát. De akiben már hajnalodik a tudás fénye, az megláthatja, vagy inkább megtapasztalhatja a világ korlátok közé szorító voltát. Érzékennyé válik a tényre, miszerint az anyagi létet minden porcikájában átjárja a szenvedés (dukha). Nem feltétlenül találja meg azonnal a kozmikus börtönből kivezető utat, de ahogy egyre inkább telítődik bölcsességgel, úgy nő az anyagi világmindenségen túl lévő Valóság érzékelésének képessége. Ekkor megérti, hogy az Abszolút, bár felette áll térnek és időnek, örökkévaló önvalója (átman) formájában saját magában is benne tartózkodik, és ezzel meg is találta a felszabadulás rejtett kapujához vezető utat. Más szavakkal: a börtön kapui sohasem voltak zárva. Ahogy azt az advaita-védánta jeles tanítója, Sankara is kifejtette népszerű Vivéka-csúdámanijában (571):

Az ostobák tévesen a kötöttségeken és a felszabaduláson elmélkednek, de ezek csak az elme állapotai, hiszen bár a felhő is árnyékot vethet a szemre, mégis maga a Nap világítja meg. Ugyanígy a soha nem változó Valóság is mentes a kettősségektől, mert maga a ragaszkodástól mentes tudatosság.

51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · börtön · hinduizmus · szabadság · szenvedés · valóság
Hirdetés
>!
zerocrash

(…) most egyedül szenved, az életben mindig egyedül vagyunk…

33. oldal (A déli futárgép)

Kapcsolódó szócikkek: élet · magány · szenvedés
>!
Sli SP

– (…) nem a csapás nagysága teszi a szenvedést naggyá, hanem a fogékonyság annak átérzéséhez.

65. oldal, Amit egy nő beszél egy leánynak (Szépirodalmi, 1954)

Kapcsolódó szócikkek: szenvedés
1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

A baj és a szenvedés nem létezik valójában; ami létezővé és erőssé teszi, az a tőle való idegenkedés.

Kapcsolódó szócikkek: szenvedés
>!
BZsofi +SP

Nagyobbat nem adhat senkinek, minthogy nem enged neki módot a szenvedésre.

Kapcsolódó szócikkek: szenvedés
1 hozzászólás