Szentlélek fogalom
Idézetek
Bernard Shaw-tól egyszer megkérdezték, hiszi-e, hogy a Bibliát a Szentlélek írta. Shaw azt felelte, hogy minden könyvet, amit érdemes újraolvasni, a Szentlélek írt. Azaz a könyvnek meg kell haladnia a szerző szándékát. A szerző szándéka esendő emberi dolog, a könyvben kell legyen valami többlet.
225. oldal
Jorge Luis Borges: Bábeli könyvtár 90% Válogatott prózaművek
| → |
|---|
A Szentlélek nem lakatja jól a bendőt. (római közmondás)
Második rész – A TEST IGAZSÁGA, (L'Harmattan, 2016)
Sørennek van egy elképesztően kifacsart elmélete a Szentháromságról. Isten, az Atya találta ki a szenvedést és a megalázást, Isten, a Fiú magától elfogadta azt, és Isten a Szentlélek megadta Krisztusnak a kegyelmet, hogy elviselje.
The doctrine is the same in the Christian phase, when the Holy Spirit makes its descent on Mary and insufflates her, with the dove for totem instead of some other type of breathing force or soul. There is likewise a survival of primitive doctrine when the Virgin Mary is portrayed in the act of inhaling the fragrance of the lily to procure the mystical conception of the Holy Child. This is a mode of inhaling the spirit breath, or anima, the same as in the mystery of the Arunta, but with the difference that the Holy Spirit takes the place of the spirit of air, otherwise that Ra, as source of soul, had superseded Shu, the breathing force. Such things will show how the most primitive simplicities of ancient times have supplied our modern religious mysteries.
[…] a keresztény életet lehetővé tevő erőt a Szent Szellem adja! Semmilyen más erő nem tesz arra képessé, hogy azt az életet éljük, amit Isten tőlünk mint keresztényektől megkövetel. Saját akaraterőnkkel, saját emberi erőnkkel biztosan nem fog menni: csakis a Szent Szellemtől való minél teljesebb függőség vezethet eredményre!
59-60. oldal, Hatodik fejezet - Változások bennünk (Patmos Records, 2018)
Azért, aki részes ebben a Szentlélekben, mindenkor víg, mert minden jókkal teljes, örvendez a világi ínségekben, nem búsul a testi fogyatkozásokban, nem ragaszkodik az elmúlandókhoz, nem retteg a haláltúl, mert megholt magának és a világnak, hanem él csak az egy Istennek. Semminek tartja a földi gazdagságot és böcsülletet, megútálja a testi kívánságokat, megzabolázza a rendetlen indúlatokat. Aítatossággal, kegyességgel, mennyei kívánságokkal, állhatatossággal, egy szóval mindennémű mennyei áldásokkal teljes. Aki pedig kirekeszti ezt a Szentlelket, mindjárt a gonosz lélek száll helyébe, mely a kevélységnek szédelgő lelke, a fajtalanságnak tisztátalan lelke, a tévelygésnek, vakságnak, telhetetlenségnek veszedelmes lelke. Valakit pedig ez a lélek megnyergel, azt a pokolnak és kárhozatnak undokságos vétkeivel halmozva teli rakja, világi kívánságoknak hóhérsági alá adja, minden gonoszságnak prédájává tészi.
Lássátok azért, keresztyének, melyik lelket választjátok.
Pázmány Péter: A Szentlélek jövetelének hasznai
Nem tudok a Szentlélekhez imádkozni, a kapcsolatunk teljesen semleges. Jézus szeret, Isten számontart, Mária megért, de a Szentlélek? Mintha nem is létezne. Vagy én nem léteznék a számára. Túlságosan megfoghatatlan, a karaktere sincs olyan jól kidolgozva, mint a többieknek, és sajnos ebben a galamb sem segít. Sosem szerettem a galambokat, a hangjuktól hányingert kaptam, nem is beszélve a fejmozgásukról.
XX. Mindazonáltal a szó eredete elárul valamit, amit, ha összevetjük a szent könyvekkel, nagyon is érdemes tudnunk. A görög eredetű démon ugyanis állítólag a tudást jelentő szóból származik. Az apostol pedig, aki a Szentlélek ihletésére beszél, ezt mondja: A tudás felfuvalkodottá tesz, a szeretet viszont épít. Ezt pedig csak úgy lehet helyesen értelmezni, hogy a tudás hasznos, ha szeretet van benne, szeretet nélkül azonban felfuvalkodottá tesz, vagyis kevélységet támaszt, mely egészen üres, mintha csak a szél dagasztaná. A démonokban tehát a tudás szeretet nélkül van meg, és emiatt annyira felfuvalkodottak, azaz annyira kevélyek, hogy az odaadó tiszteletet és a szertartásokat, noha pontosan tudják, hogy ezek az igaz Istent illetik, saját maguknak követelték, sőt, lehetőség szerint még ma is követelik.
36. oldal, Aurelius Augustinus: A démonokról (Kairosz, 2003)
Magyar László András (szerk.): Pandaemonium A keresztény démonológia kistükre