Szent Johanna Francia Tagozatos Alapítványi Gimnázium helyszín

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. – Együtt
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
1 hozzászólás

Idézetek

Szobatigris>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

     – Hé, nem tudjátok, hogy hol kell kérni a belépőkártyát? – állt meg előttünk egy laza, kilencedikes fiú. A társaságunk egy emberként fordult felé, de mielőtt még normális választ adhattunk volna, Ricsi megelőzött minket.
     – Figyelj, bemész az aulába, és ott áll egy nő a szobor mellett. Majd ő eligazít – vágta rá visszafojtott mosollyal.
     – Kösz – biccentett az elsős.
     – De, hallod – szólt közbe Zsolti –, nyugodtan tegezd le, őt mindenki csak Emikének hívja – bólogatott vadul.
     – Oké.
     – Ha esetleg elkezd ordítani, ne is törődj vele. Kicsit bolond – tette hozzá Dave.
     – Jól van, kösz – indult befelé a suliba a gyanútlan srác.
     – Most ezt muszáj volt? – mosolyodtam el kínosan. A fiúk persze folyamatosan röhögtek én meg őszintén megsajnáltam a kilencedikest. Így indítani a Szent Johannában. Letegezni Mádayt. Juj. ☹
[…]
    Pár perc múlva úgy döntöttünk, hogy bemegyünk a suliba. A portán felmutattuk a belépőkártyát, aztán átvágtunk az aulán. Lehajtott fejjel slisszoltunk el az igazgatóhelyettes mellett, aki a Jeanne d'Arc-szobor mellett állt, és éppen torkaszakadtából üvöltött a kilencedikes fiúval.
     – Mégis, mit képzelsz magadról? És mi az, hogy Emike? Fiam, neked teljesen elment az eszed???
    Felsunnyogtunk a lépcsőn, és miközben a fiúk megállás nélkül röhögtek, én visszanéztem. Igyekeztem egyfajta „Isten hozott a Szent Johannában” pillantást küldeni a kilencedikes felé, de a srác elkapta a fejét. Nagyszerű, hogy már az első napon sikerült új barátokat szereznünk. No comment.

20-21. oldal, Szeptember 1., szerda (Ciceró, 2011)

RosieCotton>!

     – Reni, a Szent Johanna színjátszó szakköre ígéretesnek tűnik – mondta anyu a kezében tartott lapokat egymás alá téve.
     – Nem tudom, annyira nem érdekel – vontam meg a vállam.
     – Ne butáskodj, az általános iskolában is színjátszós voltál, és imádtad! – lelkesedett. – Ráadásul milyen nagyszerűen sikerült az a darab, amiben nagyobb szereped is volt!
    A szülők elfogultak. Az a nagy szerep, amit kaptam, egy fa volt. Anyu biztosan azért mondta, hogy nagy szerepem volt, mert az egész színdarab alatt a színpadon voltam (persze, csak azért, mert fa voltam, és azok elég ritkán mennek el maguktól, hacsak nem fantasy darab, de ez nem az volt), az egész szerepem pedig abból állt, hogy amikor fújta a szél az ágaimat, azt mondtam: „hssssssss”. Anyuék rém büszkék voltak rám, az előadásra hat kamerával, négy fényképezőgéppel és egy kisebb hollywoodi stábbal érkeztek, hogy jól dokumentálják az utókornak, ahogyan faként állok egy darabban. Elég kínos volt.

13-14. oldal, Augusztus 29., péntek (Ciceró, 2010)

8 hozzászólás
Ancsa07>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

    Karcsi, Kitti, Flóra és Kata mosolyogva figyelte, ahogyan lezárjuk az emlékdobozunkat. Ők ugyan nem tettek bele semmit, ez csak ránk, az osztályra vonatkozott, de természetesen jelen voltak, és iszonyatosan jól szórakoztak a hülyülésünkön.
     – Legközelebb tíz év múlva nyitjuk ki! – jelentette be büszkén Zsolti, aztán leguggolva átölelte a dobozt, és megemelte, mi pedig fürkészve figyeltük. A következő pillanatban viszont alulról kiszakadt az egész a hülye súlyzói miatt, úgyhogy társaságunk közepébe hullt mindaz, amit összeraktunk emlékbe.

178-179. oldal, Április 27., péntek, 8/2. (Ciceró, 2013)

1 hozzászólás
uhrinagi>!

Cortez: 5/5* – bár egy szót sem váltottunk, azért a megjelenése (a Szent Johanná-s öltönyben) miatt jár a csillagos ötös. ☺

251. oldal, November 15., szombat (Ciceró, 2010)

Melia>!

    Na jó! Virág konkrétan mindent kiderített a srácról, ami annyira nem nehéz. A közösségi keresőjébe beírta sulinak a Szent Johannát, és mivel évfolyamonként két osztály van, mindkettőben tizenkét diákkal, a találati arány hamar leszűkült. Szóval Dorián hamar meglett, de azért mégis durva, hogy egy óra alatt még a kedvenc színét is megtudjuk valakinek, akit csak egyszer láttunk. Doriánnak körülbelül hat közösségi lapját néztem át hirtelen, és egész idő alatt azon vacilláltam, hogy ez vajon helyes-e. És hogy jó-e, ha az első beszélgetésük előtt Virág tudja, hogy mit szeret, mit gondol, olvassa a blogját, megnézi a képeit… fura dolgok ezek. Oké, nem vagyok egy modern gondolkodó, emiatt a legtöbben cikinek is tartanak, de nem lenne jobb, ha az emberek az őrült kattintgatás előtt beszélgetnének? Rendben, hivatalosan is ódivatúnak minősítem magam. No comment. ☺

31-32. oldal, Szeptember 1., kedd (Ciceró, 2010)

>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

    Egyszerűen fuldoklottam. Nyakunkon az érettségi, a tanulás, a tételek, a búcsú, az elválás, a költözés, még nincs lakásunk, hogy indulok el egy idegen országba, amikor aludnom sincs hol? Mi lesz az érettségin? Ott el szoktak ájulni? Nem tudom itt hagyni anyuékat! Nem akarom! Hol lesz Virág és Kinga? Miért nem jövünk szeptembertől vissza ide? Miért raknak ki a Szent Johannából, ha itt jó nekünk? Megkérdezte egyáltalán valaki, hogy el akarunk-e ballagni? Mert nem! Mi maradunk! Oké, üdv, pánikroham.

332. oldal, Március 19., hétfő, 8/1. (Ciceró, 2013)

1 hozzászólás
justagirl>!

     – A balhés hatos megáll! – üvöltötte el magát.
    A balhés négyes (Cortez, Ricsi, Zsolti és Dave) tehát kiegészült Macuval, aki vigyorogva indult el az ig. helyettes felé, és Bálinttal, aki büszke volt arra, hogy kilencedikesként besorolták Cortezék csoportjába. Virággal kissé odébb megálltunk, és visszatartott nevetéssel várakoztunk. Máday vöröslő fejjel nézett végig a hat fiún.
     – Megkérném a mélyen tisztelt társaságot, hogy a közösségi oldalakon azonnal írják át az iskola nevét! Ez nem humoros! – förmedt rájuk.
     – Miről van szó? – suttogtam Virágnak.
     – Hihi – kezdte olyan „virágosan” a mesélést. Amúgy semmi extra, csak a fiúk átírták a Szent Johanna Alapítványi Gimnáziumot Szent Johanna Rehabilitációs Klinika és Elmegyógyintézetre.
    Szokásos hétfő reggel. Gipszelt kar, üvöltő Máday, leteremtett diákok, hétvégi sztorizgatás és friss citromos minyon a büfében. ☺

199. oldal, Október 4., hétfő (Ciceró, 2011)

Ninácska P>!

Néha az ember idő előtt szeretne felnőni és önállóságot mutatni. Most meg, mindennek a végén azt kívánom, bárcsak gyerek lehetnék még egy kicsit.

229. oldal, Május 3., csütörtök, 8/2. (Ciceró, 2013)

nicolekitti>!

    Cortez először mosolygott, majd, amikor rájött, hogy talán Kinga nem viccelt, felment a lépcsőn. Kinga utánarohant, és a pólójáért nyaggatta.
     – Most komolyan. Ti milyen suliba jártok? – röhögött Viki jóízűen.

373. oldal, December 9., szerda (Ciceró, 2010)

csillagka>!

Mióta a Szent Johannába járok, sok mindennel megismerkedtem, amiről azelőtt fogalmam sem volt.

(első mondat)