Szent Iván-éj esemény
Idézetek
Ha mi árnyak nem tetszettünk,
Gondoljátok, s mentve tettünk:
Hogy az álom meglepett,
S tükrözé e képeket.
E csekély, meddő mesét,
Mely csak álom, semmiség,
Nézze most el úri kegy,
Másszor aztán jobban megy.
S amint emberséges Puck
A nevem: ha megkapjuk,
Hogy most kímél a fullánk,
Jóvátesszük e hibánk,
Máskint a nevem ne Puck
Legyen inkább egy hazug.
Most uraim, jó'tszakát. –
Fel, tapsra hát, ki jó barát,
S Robin megjavitja magát.
Szent Iván-éji tűz
Gyertek Szent Iván tüzéhez,
Örömtűz ég, őrizzétek!
Tűz a házra akar hágni,
Szikra a tetőre szállni,
Parázs a falut felfalni.
Tűz-őrizni aki nem jön,
Hadd egye a penész otthon,
Tűzhely előtt hadd poshadjon!
Nyírfa nőjön a nyakára,
Hársfa a csecse halmára,
Vadalmafa a vállára!
(Fordította: Képes Géza)
147. oldal, Népköltészet - észt
Nagy Katalin – Fehérvári Győző (szerk.): Dalom, dalom, hej! Regém, regém, haj! Szöveggyűjtemény vers- és prózamondóknak a rokon népek irodalmából
– Nem hallottál-e a kincskereső virágról? Iván éjszakáján nyílik, úgy mondják. Bűvös virág az, kincseket tárnak fel a segítségével. De bajt zúdít az emberre. A pókhálófű virága meg mint a futó lángocska. Aki meg tudja fogni, azelőtt minden zár lepattan. Tolvajok virága az. Van még, azt mondják, kővirág is. A malachithegy mélyében terem. A kígyók ünnepén teljes az ereje. Szerencsétlen az az ember, aki a kővirágot megpillantja.
A kővirág
Minden hatásos Szent Iván-éji varázslásban az a közös, hogy éjszaka van, és valaki meztelen. Minden egyéb lényegtelen.
152. oldal
A lányok pedig köveket kerestek, amelyeket víz vesz körül, mégis mindig szárazon maradnak. Akinek sikerült szert tennie ilyen kőre, és rajta tudta tölteni az éjszakát, míg a nap ismét a hegyek fölé nem emelkedett, az biztosra vehette, hogy hamarosan eljön érte a kedvese, és elviszi magával, élete társának, hű feleségének.
151. oldal
Szent Iván-i tűzugródal
Rakjad babám a tüzet,
hadd ropogjon,
füstös lángja az égig
fellobogjon,
aki aztat átugorja
derék lány,
akármilyen legénnyel
szóba sem áll.
192. oldal (Magyar népmesék, népköltések)
Dornbach Mária (szerk.): Erős mackó 86% A finnugor népek meséi, dalai
Ám Szent Iván éjjele már a pogánykor óta teli van varázslattal, mivel ekkor a démonok szabadon kóborolhatnak, a boszorkányok pedig az éj leple alatt űzhetik sötét üzelmeiket. Ezen az éjszakán keresik fel az útkereszteződéseket s a három kerítés szögletét, ekkor kenik be bűvös kenőccsel a kertkapukat és az istállóajtókat, kötnek varázscsomót a lábon álló termés szárára, és varázsigét mondva igézéssel kárt tesznek a jószágban meg az évi gabonatermésben. Azt mesélik a sziget parasztjai, hogy a Vízi Szellem is Szent Iván éjjelén keresi, fiatal asszonyok képében, vízbe fulladt gyermekét.
508. oldal (A farkasmenyasszony)
Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények
Furcsa módon senki sem szerette, senki sem akarta a háborút. Mégis mindenki hadiállapotban volt, ország országgal, szomszéd szomszéddal, forrott a világ, bizony, mint nagyszüleid régi kemencéje, amikben azokat a finom sült májakat készítjük Szent Iván másnapján.
143. oldal, 10. fejezet
És a következő szombaton, Szent Iván-éj estéjén ott álltam a Prinsen fedélzetén, búcsút intettem Anyának és Bolettának, pedig mondtam nekik, hogy ne kísérjenek ki.
410. oldal
A színes, illatozó, sápatag tűz – azért volt sápatag, mert sziesztaidőben szoktam tüzet gyújtani, amikor a nap fényesebben sütött – ott ficánkolgatott előttem, és beindította a fantáziámat. Sajnos nem ugrálhattam át, ahogy Szent Iván napján, június 24-én szokás minden évben, mert az erkély túl keskeny volt. Ezért aztán a csatabárdot kiásni készülő indiánokat utánoztam.
79. oldal