székely fogalom

Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Tamási Áron: Ábel Amerikában
Tamási Áron: Ábel
Tamási Áron: Bölcső és bagoly
Jókai Mór: A jövő század regénye
Halmosi Sándor: Gileád
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Dallos Sándor: A nap szerelmese
Nagy László: „Sok dolgot próbála Bethlen Gábor…”
Mikszáth Kálmán: A székelyek között
Tamási Áron: A legényfa kivirágzik
Száraz Miklós György (szerk.): Fájó Trianon
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Vida Gábor: Ahol az ő lelke
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában
Bíró Szabolcs: Lángmarta dél
Vida Gábor: Egy dadogás története

Idézetek

fióka P>!

Amikor a hatvanas évek elején középiskolás lányai a József és testvéreit olvassák, Gyurikabácsi nagyapám kitépi azokat a lapokat, amelyek a vallásos felfogásával nem egyeznek, magyarán cenzúrázza Thomas Mannt. Sajnos az a példány nem maradt meg, így nem tudom rekonstruálni, mely passzusok zavarták. El lehet képzelni, amint ül a székely, és csendes órán, este a lapokat tépkedi a világhírű regényből.

114. oldal, A székely

3 hozzászólás
Uzsonna>!

Ésszel él a székely ember, mert ha nem, akkor nyúvadás lesz a vége.

16. oldal, Három testvér (Móra, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: székely
1 hozzászólás
Maya >!

Ha valaki jól ismeri a székelyek országát, pontosan tudja, hogy a világnak ez a bensőségessége az, ami nemcsak a varázsát adja, hanem egyáltalán élhetővé teszi a mostoha természeti és brutális társadalmi környezetet, amely a maga állapotait önfeledten éli. Elutazni, kiszakadni ennek az önfeledtségnek a végét jelenti, a honvágy, amiről oly sok szó esett, alapvetően nem morális kategória, hanem egy érzelem, a gyermekkor intimitása utáni reményteljes vágyakozás, az akolmeleg iránti sóvárgás, ami jóságba öltözteti a brutális apákat meg az élettől fásult anyákat, idillé változtatja a marakodó családot, erről ír Tamási Áron olyan szépen és cikornyásan, és ugyanerről Tamási Gáspár pontosan, tárgyilagosan. Az otthon semmi másra nem fordítható le. Aki elment belőle, örökre ment el, az önfeledtségbe nincs visszaút.

178. oldal / A rend

Kapcsolódó szócikkek: honvágy · székely
7 hozzászólás
csillagka P>!

De ha már, a kiütköző vagy bujkáló keleti vonásokon kívül, se nem ilyenek, se nem olyanok ezek az emberek, hanem csak székelyek, akkor valójában kicsodák és mik a székelyek? Hogyan kerültek Erdély keleti szegeletébe ezek a titokzatos múltú emberek, akik úgy elütnek a környező népektől, hogy néha önmagukra is csak hasonlítanak? Honnét származnak, s mi a múltjuk; mik voltak azelőtt, mielőtt lettek volna, és hogyan lettek azok, akik mindig voltak?!
Hát ezt senki sem tudja.

Kapcsolódó szócikkek: székely
Uzsonna >!

    Szépen, szívhez szólón tudtak ők [a székelyek] beszélni, van valami bibliai őserő az ő különös észjárásukban; a Libanon cédrusainak illatával és Thibeza mézével.

Bálint császár, 125. oldal

Kapcsolódó szócikkek: székely
csillagka P>!

Így aztán legjobban a krónikások járnak, akik egykorú vagy majdnem egykorú följegyzéseket tettek a székelyekről. Eme krónikás feljegyzések szerint a székelyek nagy része a keleti határokat őrizte már a honfoglalás alatt; kisebbik része pedig a seregek élén járt már azokban a hadjáratokban, melyeket az első magyar királyok vezettek. De jutott belőlük arra is, hogy Erdély állapotát a honfoglalás idején felderítsék, és a való helyzetről hírekkel szolgáljanak a magyaroknak, mint ahogy a bihari kazárokhoz is a székely előőrsök vezették Árpád magyarjait. Ez az ismeretség aztán kicsi háborúval is fűszerezve, elég jól sikerült, mert a kazárok kánjának, vagyis Marótnak a leányát nemsokára el is vitték a magyarok, hogy Árpádnak a menye legyen, vagyis Zsoltnak a felesége.

Kapcsolódó szócikkek: székely
Hirdetés
Farkas_Szonja>!

A fényképezés az édesanyja kedvtelése volt, a párizsi világkiállításon megvásárolt és a birtokon felállított úgynevezett svájci házban hívta elő a képeit, ő tanította fotózni a lányát. De míg Tima grófné portrékat készített, addig lánya székely kapukat, cigányokat, aratási jeleneteket örökített meg, és apja fűrészüzemét is. Képeinek egy része vetette meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum fotótárának alapjait, és a 30-as években a National Geographicban is megjelentek.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fényképezés · Sepsiszentgyörgy · székely
Lunemorte P>!

Az utókor ítéletében a „Magyarok Mózesé"-vé magasztosult Bocskai István egy pillanatig sem habozott 1594-ben hóhérbárd alá juttatni a törökpárti urakat, de nem borzadt vissza a székelyek között végrehajtatott vérengzés elrendelésétől sem 1596 farsangján.

60. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bocskai István · székely
1 hozzászólás
Trixi_Adzoa P>!

– Réges-régen, de olyan régen, hogy akkor még a mohácsi veszedelemnek híre sem volt, állt otthon minálunk egy hegytetőn, de éppen a Maros fölött egy gyönyörű vár, Ilva vára, s annak az ura volt gróf Ilvay Szilveszter. Még ugyan nem volt öreg, csak úgy harmincnégy felé, de teljesen ősz volt már. Ez onnét származott, hogy vadászó ember volt, s egyszer puszta kézzel három nap, három éjjel birkózott egy rettentő medvével, s csak negyednap hajnalban tudott végezni vele. Ebbe őszült bele.

81. oldal

Kapcsolódó szócikkek: medve · székely
12 hozzászólás
Farkas_Szonja>!

A faluban szerették. Hanna grófnőnek nem derogált csárdást táncolni a mulatságokon, és nagy része volt abban, hogy a háromszékiek újra felvették a székely viseletet. Ő kezdte el újra hordani, hogy ráébressze az embereket, micsoda érték van a birtokukban. Vasárnaponként a templomba is ebben ment, és sosem a család kegyúri padjába ült, hanem a leányok közé, a bal oldalra. Tizenhét évesen gyűjtést szervezett, a XIII. században épült gelencei templom és annak páratlan értékű falfreskói védelmében. A templom ma a Világörökség része… Régi kézimunkákat gyűjtött össze, már egészen fiatalon a vérében volt az értékmentés.

54-55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gelence · Háromszék · népviselet · székely