Szeged helyszín

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Latzkovits Miklós: Laboda
Bartis Attila: A nyugalom
Vámos Miklós: Sánta kutya
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Juhász Gyula: Juhász Gyula összes költeményei
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia
Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék!
Janikovszky Éva: Szalmaláng
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok
Moldova György: A pénz szaga
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu
Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor
Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia
Cserna-Szabó András: Fél négy
Darvasi László: Virágzabálók
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Nagy László: Krónika-töredék
Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös / A gavallérok
Petőfi Sándor: Útirajzok
Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526
Gárdonyi Géza: Dávidkáné / A kürt
Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása
Móra Ferenc: Tápéi furfangosok I-II.
Kovács Sándor: Máramarosi bércek között
Péter László: Így élt Juhász Gyula
Juhász Gyula: Juhász Gyula összes versei
Szív Ernő: A vonal alatt
Szabó Dezső: Segítség!
Podmaniczky Szilárd: Láthatatlan Szeged
Szív Ernő: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt?
Reményik Sándor: Reményik Sándor összes versei
Varga Attila: Hrabal arcai
Dalos László: Simándy József – Bánk bán elmondja
Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország
Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka
Csernus Mariann: Eszterlánc
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás
Móricz Zsigmond: Jószerencsét / A fáklya / Légy jó mindhalálig / Házasságtörés / A kis vereshajú
Tóth Béla: A szegedi nagyárvíz képeskönyve
Mikszáth Kálmán: A székelyek között
Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz
Baka István: Versek
Sebők János (szerk.): Rock évkönyv 1981
Bächer Iván: Kószáló
Lugosi Lugo László: Tükörképek
Kövér György: 1873. Egy krach anatómiája
Putnoky István: Gyógyszertár az „Isten Szeméhez”
Farkas L. Gyula: Fejezetek a biológiai antropológiából
Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.
Kozák Péter: Illem, sport és divat
Boldizsár Iván: Keser-édes
Földes Anna: Színésznek született
Vámos Miklós: Szitakötő
Jósika Miklós: A szegedi boszorkányok
Robert Maklowicz: Café Museum
Domokos Mátyás – Saly Noémi: A régi Magyarország képeslapokon
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István: A körző titka
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Tóth Béla: Tiszajárás
Chris Kraus: Torpor
Ipolyi Arnold (szerk.): A tengeri kisasszony
Szilasi László: A harmadik híd
Závada Pál: Természetes fény
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Grecsó Krisztián: Megyek utánad
Kossuth Lajos: Kossuth Lajos válogatott munkái
Budai István: Fényben és homályban
Falvy Zoltán: A magyar zene története
Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs
Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom
Csabai László: Száraz évszak
Csontváry Kosztka Tivadar: Önéletrajz és más írások
Papp Dóra: Tükörlelkek
Vadadi Adrienn: Alma utca 22.
Levárdy Ferenc: Szeged – Alsóvárosi templom
Cserna-Szabó András: Sömmi
Jenei Gyula: A víztorony vitorlái
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Kele Dóra (szerk.): InstaVers
Darvasi László: Taligás
Kun J. Judit (szerk.): Szeretemváros
Jordán Tamás: Hátrametszés
Horányi Katalin: Kacér
Gimesi Dóra: A macskaherceg kilencedik élete
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Szilasi László: Luther kutyái
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság
Grecsó Krisztián: Vera
Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a közlekedés történetében
Solymosi Bálint: Vakrepülés
Nagy István: Élet a sínek között
Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma
Szilasi László: Kései házasság
Varga Írisz Dóra: Örökség 2.
Ábel Péter – Garamvölgyi István – Drechsler Ágnes – Kovanecz Ilona – Nemes G. Zsuzsanna – Radó György: A Szovjetunió 15 köztársasága 2.
Janikovszky Éva: Naplóm
Kerényi Miklós Gábor: A „Rómeó…” diadalútja
Tolnai Ottó: Az úr pantallója
Gerlóczy Márton: A katlan
Németh György: Az én városom
!

Szeged


Idézetek

Zonyika P>!

Van a városban egy útvonal, melyet minden idetévedt hölgynek ki kell próbálnia a szépségért, s a szegedi hölgyek ezt az útvonalat ismerik, le is járják, némelyek többször naponta. Nő magától szép soha nem lesz. A szépség szigorú munka, akarás és rafinéria, soha sem csak adomány. Szeged az egyetlen magyar város, amely széppé és csábítóvá teszi nőnemű lényeit, kortól és származástól, pártállástól és vagyoni helyzettől függetlenül.

23. oldal, A szegedi nő

Kapcsolódó szócikkek: A szegedi nő · Szeged
2 hozzászólás
olvasóbarát>!

Szeged az egyetlen magyar város, amely széppé és csábítóvá teszi nőnemű lényeit, kortól és származástól, pártállástól és vagyoni helyzettől függetlenül.
Mondom tehát.
A nő elindul a Főposta elől, átsétál a Széchenyi tér vénséges platánjai alatt, elbámulja az irigysárga Városháza körerkélyes tornyát, a Sóhajok hídját, majd a Zsótér ház felől kerülve belép a Kárász utca mindig színes forgatagába, aztán lassan, a kirakatokra függesztett tekintettel eljut az Ungár-Meyer-féle házig, aztán a túlsó sarokig, majd a Dugonics téren átvágva, a kedves tekintetű valutázó fiúkat kerülgetve elér a püspöki palotához.
Innét az árkádok alatt a tágas Dóm térre jut, előbb a Fogadalmi templom tövében megbúvó Dömötör toronyhoz, aztán az Oskola utcán végigringva, a Sík Sándor könyvesbolt kirakatát megszemlélve kijut a Roosevelt térre, s itt, a Közművelődési Palota impozáns épületének lépcsősoráról szemezni kezd a Tiszával. A Tiszán nyomban megjelenik egy motorcsónak és nagy habokat ver. Körülbelül ennyi. Mármost miért van az, hogy e röpke, alig órás séta különleges hatással van a szegedi nő keblére, combjára, tomporának állagára és arckifejezésére? A női test kedveli a könnyed gazdagságot, s főképpen kedveli a készséget a meglepő megoldásokra. E rövid városi útvonal különösképpen gazdag építészeti és művészeti irályokban. Biedermeiertől a romantikusig, klasszicizálótól a szecessziósig, szocialistától az archaikusig, posztmoderntől a hamburgerizmusig minden stílus jegye fellelhető e néhány utcában, s a női test- és természetesen benne a lélek – egyszerre részesül a hit, a szabadság, az alázat, a kacérkodó játékosság, a büszke nagyság, a finom kellem, illetve a bölcsesség adományaiban, vagyis mindazon alkalmakban, melyek a szépség ásványi sói.
A szegedi nő egyszerűen kulturális esemény.
Kiállítása egész évben tart, bármikor megtekinthető.

A szegedi nő

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: A szegedi nő · Kárász utca · Szeged
1 hozzászólás
robinson P>!

… Verát nem érdekli tovább az egész, felnéz a Hősök kapujára, a nagy, felül félköríves ablakok közül néhányban ég a villany, Vera bámulja az épület fénylő szemeit, és ekkor hatalmas, csillogó gyémántpelyhekben hullani kezd a hó

Kapcsolódó szócikkek: · Szeged
1 hozzászólás
csend_zenésze>!

SZONETT SZEGEDHEZ

A magyar Alföld legszebb délibábja
Te vagy, szülötte városom, Szeged,
De nem csalóka nyári fény varázsa,
Hanem valóság bús puszták felett.

Az égbe törnek tornyaid kevélyen
S a szőke magyar vízben rengenek
A palotáid és a magyar éjben
Virrasztó lángod nagy-messze remeg.

Dugonics András nézi, hogyan épül,
Magasba hogy tör házad, szellemed,
Hogy szebb lettél, mint voltál, nagy Szeged!

Magyar emlékül és magyar reményül
Állj boldogan és büszkén, ősi város,
Símulj szerelmes szívvel a Tiszához.

Kapcsolódó szócikkek: Szeged
2 hozzászólás
olvasóbarát>!

Van egy város a Tisza partján.
Illetve a Tisza és a Maros partján.
Egészen pontosan a Tisza és a Maros szögletében.
Úgy is hívják furcsa beszédű lakói: Szöged.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeged
olvasóbarát>!

Szegedről meg azt írták, hogy vidéki könyvtárosok, városnéző túrát szerveztek a városban, mert úgy hallották, ráadásul több, megbízható forrásból, hogy Szeged jó hatással van a női testek és lelkek esztétikai természetű alakulására. Hú, hogy ez milyen nagyszerű! Elutazik Szegedre a kedvetlen és kissé magányos könyvtárosnő, övé az egész falukönyvtár különben […]
Majd a kirándulás után hazajön, de máris szertefut a szóbeszéd, hogy mennyire megváltozott, valami történt vele, de mi történt, hát hogy annyira más lett, mire egy-két hét alatt az összes falusi férfi beiratkozott a könyvtárba…

128. oldal, A berlini kék füzet

Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs A nagy Szív Ernő-füzet

Kapcsolódó szócikkek: Szeged
17 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

Legjobban mégis a Szegedet átszelő Tisza folyó bűvölt el. Örök időkig ott szeretnék élni. Ott ülsz valahol a parton, halat eszel és bort iszogatsz. Ha emigrációba vonulnék, akkor biztos, hogy Szegedet választanám.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeged · Tisza
9 hozzászólás
csgabi P>!

Az öreg postás a dorozsmai gyümölcsösre gondolt, és megnyalta a szája szélét. Egy demizson bor hűlt odalent a kis ház pincéjében, jól fog esni egy pohárkával ebben a kutya melegben.
Olyan ez a Szeged, mint a tüzes katlan.

69. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyár · Szeged
1 hozzászólás
olvasóbarát>!

Ezek a felnőttek, idegenek és jöttmentek sohasem hallottak a Móravárosi Manók Titkos Társaságáról, például. Soha nem láttak még tarjáni tízemeletesben fájós lábú óriást. Soha nem vették komolyan a Boszorkány-sziget beszédes nevét, nem lestek meg tiszavirágot, és fogalmuk sincs, miről pletykáltak egy márciusi hajnalon a hajdanvolt hölgyekből lett gesztenyefák.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeged
1 hozzászólás
Chöpp >!

Kiskoromban láttam tiszavirágzást. Anya elvitt minket az ő „Nagy” Szegedére. Oda járt egyetemre. Mindenért odáig van, ami Szeged. De a tiszavirágzást, hú, azt neked is látnod kéne!

302. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szeged · tiszavirág
5 hozzászólás