szecesszió fogalom
A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények azonban máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy napjainkban a szecesszió a kereskedelmi festészet és a giccs forrásává vált.
A szecesszió kialakulása
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
Egyéb elnevezései
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az Art Nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma angolul is az Art Nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.
Idézetek
A szecesszió csápirigységben szenvedett.
155. oldal
Olyan voltam, mint egy szép vízitündér, mint azok a hölgyikék a szecessziós képeken, lila, egy hajfürttel, amit rőtesre perzsel az esthajnalcsillag!
59. oldal (Európa, 1986)
FREKVENCIA
– Tekinteted, mint egy szereleméhes szecessziós nőé, hadd fesselek meg! Világszemű! Kinn a tavasz, bennünk a nyár, engedd!
Mondja, és rám néz. Egy pillanatra lebegést érzek. Aztán akadályba ütközöm mégis. Mint fal a vízben. Vagy a légben.
Talán ez is egy elszalasztott lehetőség lesz, amely nem jön többé vissza.
Ki mondja meg, hogy éppen mikor mire leszünk fogékonyak és mire nem? Hogy mit bánunk majd meg? Például a behabzsolt csokikat.
De azt is meg lehet, amit nem tettünk meg, ugye?
54
Ugyanennek a motívumnak a továbbfejlődése megtalálható egy kicsit később a Klimt „arany korszaká”-nak csúcspontját jelentő műben, A csókban, ami a szecesszió emblémájává lett. Ez a változat a nemek összebékülésének és egyesülésének még világosabb szimbóluma. […] Az legalább világos, hogy a férfi uralja a helyzetet, és a csók aktusában ő a kezdeményező. A nő nem tanúsít ellenállást, ám a keze megfeszül és lábujjaival a sziklába kapaszkodik – a gyönyörtől vagy dühében? Klimt ismeri az örök Ádám és Éva alakja közötti kapcsolat kettősségét: Ádámjához ő maga volt a modell, és a kedvesét, Emilie Flögét tartja a karjában. Ám legyen akár meghitt, akár távoli az ölelés, az ábrázolás szexuális hatását az alakok ruházata árasztja. A színek döbbenetesen virtuóz egymás mellé rendelése díszes kelet-mediterrán kéziratokat idéz.
57. oldal
A legtisztább szerelem, az eszményi, a tökéletes, a fennkölt, a plátói szerelem – akárcsak az isteni szerelem, az amor sanctus is – valamiképpen már a meghatározásánál fogva kívül esik a tapintható világon.
Előszó a párizsi metróbejáratok szecessziós stílusában
9. oldal
Az 1870-es években lezajlott a perzsa-török hullám, az 1880-as évek a japonizmus vonzásában telt el. A japonizmus azonban szemléletbeli megújulást is hozott, amely az európai művészet olyan meghatározó erejű mozgalmaiban ért be, mint az impresszionizmus vagy a szecesszió.
12. oldal
Kovács Orsolya: Felfedezett életművek Sikorski Tádé és Apáti Abt Sándor tervezői munkássága a Zsolnay gyárban
A lehetetlenséggel határos áttekinteni a Gaudíról szóló irodalmat. Kezdetben csak meghitt barátai kommentálták munkáit és elképzeléseit. Hamarosan azonban publikációk valóságos áradata jelent meg kivétel nélkül a Gaudí-oeuvre jövőbe mutató aspektusait taglalva.
Az American Association of Architectural Bibliographers (Építészeti Bibliográfusok Amerikai Társasága) 1973-ban összeállított bibliográfiája 843 olyan publikációt sorolt fel, amely kizárólag Gaudíval és építészetével foglalkozott. Időközben számos további publikáció látott napvilágot.
Ez a könyv nem tekinthető újabb hozzájárulásnak az eddigi Gaudí-kutatáshoz. Célja, hogy bevezesse az olvasót Gaudí világába, kedvet ébresszen Gaudí munkásságának megismerése iránt, s talán bátorítson egy spanyol utazásra (nem is kell túl sokat utazgatni, hiszen az épületek zöme Barcelonában található).
Az alábbi válogatás azt célozza, hogy alkalmat nyújtson elmélyültebb olvasásra. Az alábbi művek bevezetést nyújtanak a szecesszióba, Gaudí munkáinak rövid méltatásával:
Madsen, Stefan Tschudi: Jugendstil. Europáische Kunst der Jahrhundertwende (Szecesszió. Európai művészet a századvégen), München, 1967.
Schmutzler, Robert: Art Nouveau-Jugendstil (Szecesszió), Stuttgart, 1962.
Melegen ajánljuk a müncheni Stuck-villában rendezett kiállításátfogó katalógusát. Ez jóval több puszta kiállítási katalógusnál, sokkal inkább gazdag képanyagú bevezetés Gaudí építészetébe.
238. oldal
Rainer Zerbst: Gaudí A teljes életmű
"Lechner… Nevét három szélsőségesen szecessziós épülete (szecessziós inkább, mint art noueau) őrzi Budapesten: a Postatakarékpénztár, a Földtani Intézet és az Iparművészeti Múzeum. … Minden bizonnyal szertelenül túldíszítettek idegenszerű, csavaros mintákkal a tetőkön és a mellvédeken. Az Iparművészeti Múzeum épületét annak idején el is nevezték „cigánycsászár palotájának”.
185-186.
John Lukacs: Budapest, 1900 90% A város és kultúrája
A szecesszió életérzését tükröző lakás mindenekelőtt világos, levegős, sok zöld növénnyel és virágcsokorral, a berendezés a lakók egyéni igényeit követi, s a kényelmet helyezi előtérbe, vagyis olyan hely, ahol öröm tartózkodni.
228. oldal
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% (1860–1914)