Szaturnusz (bolygó) helyszín

A bolygók holdjait hagyományosan a szülőbolygójuknak nevet adó római isten görög megfelelőjének környezetéből ismert mitikus személyekről nevezik el. Ezeknek az ókori isteneknek komplikált volt a magánéletük, így a névválaszték bőséges. Az egyetlen kivétel az Uránusz, amelynek holdjait az angol irodalom hőseiről nevezték el. Az angol Sir William Herschel fedezett fel először szabad szemmel nem látható bolygót, és ha rajta múlik, jó alattvalóként arról a királyról nevezi el, akit szolgált. Ha Sir William sikerrel jár, akkor a bolygókat ma így ismernénk: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz és George. Szerencsére éltek a korban higgadtabb gondolkodók is, így néhány év múlva a bolygót átkeresztelték a sokkal konvencionálisabb Uránuszra. De a holdak William Shakespeare hőseiről és Alexander Pope költeményének szereplőiről való elnevezésének hagyományát Herschel nyomán máig megtartottuk. A bolygó 27 holdja között szerepel Ariel, Cordelia, Desdemona, Juliet, Ophelia, Portia, Puck, Umbriel és Miranda is.

148-149. oldal, 10. A bolygók között (Kossuth, 2018)

Legjobban azt a tudományos elméletet szeretem, amely szerint a Szaturnusz gyűrűi teljes egészében a légitársaságok által elvesztett csomagokból állnak.
MARK RUSSELL

196. oldal

A középkor világában az alkímia művészete vagy tudománya nagyon egyszerű elven alapult. Ahogyan az égi szférák rendben emelkedtek a mennybolt felé, ahogyan megvolt az angyalok rendje az egyszerű, szárnyas hírnököktől az Istenség oldalán lakozó tündökletes szeráfokig, ugyanúgy sorakoztak isteni rendben a természeti világ elemei is a legdurvábbtól a legfinomabbig.
És ez vonatkozott a fémekre is. A bölcsek hét fémet ismertek el, mindegyik valamelyik bolygónak felelt meg: az ólom a Szaturnusznak, az ón a Jupiternek, a réz a Vénusznak, a vas a Marsnak, a higany a Merkúrnak, az ezüst a Holdnak, és a mindennél tisztább, a fényt árasztó Nap az aranynak.
De ebben rejlett éppen a csodálatos titok: az idő múltával, és senki sem tudta, milyen hosszú idő alatt, a Föld melege fokozatosan megfinomítja ezeknek a fémeknek mindegyikét, fokról fokra juttatja tisztább alakjába: a vasat higannyá változtatja, a higanyt ezüstté, míg végül, az idők végezetén, mind a legtisztább arannyá kell, hogy változzanak, vagyis eljutnak a végső és tökéletes állapotukba.
– De mi van akkor – kérdezték a bölcsek –, ha megtalálhatjuk a módját annak, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsuk, hogy valamelyik közönséges fémet a maga durva állapotából a legtisztább arany állapotába finomítsuk? – És így nem is volt meglepő, hogy amiként egyesek úgy kerestek gyógyulást bajaikra, hogy kegyhelyekre zarándokoltak, vagy ahogyan a történetek lovagjai a Szent Grált keresték, ugyanúgy kutatták az alkimista néven ismert tudósok azt az anyagot, amelytől fémek az egyszerű megjelenési formájukból a legtisztább alakjukba jutnak át. Ez a varázsanyag, bármi legyen is az, feltétlenül magában kell hogy foglalja a világegyetem titkát. Ezt nevezték Elixírnek, vagy a Bölcsek Kövének.

429-430. oldal, 9. fejezet - A London híd

A kozmikus gömbök tehát gyakran lapultak, de időnként előfordulnak megnyúlt gömbök is. A hétköznapokból talán a hamburger és a hot dog hozható két kitűnő példaként a kétféle formára. Nem tudom, az olvasó hogy van vele, de nekem hamburgerevés közben mindig a Szaturnusz jut eszembe.

121. oldal, 8. A gömbölyű formákról (Kossuth, 2018)

– Én fel akarok szállni egyszer – mondta Bodoni.
– Bolond – kiáltotta Bramante haragosan. – Sohasem sikerülhet. Ezt a világot a gazdagoknak találták ki. – Megrázta a fejét. – Mikor gyerek voltam, mindenféléket irkáltak: " A holnap világa! Tudás! Jólét és luxus mindenkinek! Nyolcvan éve! Ma van az a holnap! Hát ültünk mi űrhajóban? Nem! Voltunk a Marson, a Szaturnuszon, a Jupiteren? Nem Ócska viskókban lakunk, ugyanott, ahol apáink és nagyapáink!

158. oldal

    A Szaturnusz gyűrűi már egy kis teleszkóppal is jól láthatók. Galilei 1610-ben fedezte fel őket, ám az ő távcsövében még csak két foltként látszottak a bolygó két oldalán. Ahogy a Szaturnusz a Nap körül kering, más-más szögben látjuk a bolygót és gyűrűrendszerét. Emiatt a gyűrűk egy idő után éppen az élüket mutatták Galilei felé – vagyis eltűntek, ami igencsak zavarba ejtette a tudóst, s ezért inkább nem is számolt be megfigyeléséről. Christiaan Huygens aztán 1655-ben, egy jobb teleszkóp segítségével megállapította, hogy a Szaturnuszt egy keskeny, vékony, a bolygóval sehol nem érintkező gyűrű veszi körül. A gyűrűket egymástól elválasztó sötét sávot Giovanni Cassini fedezte fel 1675-ben, s azt róla nevezték el Cassini-résnek. James Clerk Maxwell (1831-1879) 1859-ben bebizonyította, hogy a gyűrűk nem lehetnek tömörek, hanem számtalan apró, keringő részecskéből kell állniuk.

1. légköri gyűrű 3. szféra: Lakói öngyilkosok. A Szaturnusz és Koscsillagzat befolyása alatt áll. Északkeleti szelet idéz elő, sötétséget, ködöt, szembetegséget okoz. Szintén pokolnak nevezhető.