Szatmáry Kinga személy
Idézetek
– Ember! – állt meg Ricsi Cortez előtt. – Végre nem egyedül vagyok tizenkilenc.
– Ja, siettem, ahogy tudtam – felelte Cortez.
– Na, valami tetkó vagy akármi? – cukkolta Ricsi, Cortez meg mosolyogva megrázta a fejét.
– Á, tartanom kell a szépfiú imidzsem.
– Vágom. Én húztam a rosszfiú cetlit.
– Na, szépfiú meg rosszfiú – lépett hozzájuk Kinga. – Menjetek el Jacques-ért, mert elkészült a tortával, és nem tudja egyedül elhozni.
237-238. oldal, Március 3., szombat, 8/1. (Ciceró, 2013)
426. oldal, December 3., szombat (Ciceró, 2012)
– Csehov – szólt rá türelmetlenül Kardos.
– Jó, megvan – csettintett Zsolti. – Szóval Csehov: A Sas – kezdte, én meg a szám elé kaptam a kezem, nehogy felnevessek. Kardos az orrát dörzsölgette, Kinga pedig elkerekedett szemmel fordult hátra.
– Az Sirály, te barom! – förmedt rá. Zsolti átgondolta a dolgot, végül megvonta a vállát.
– Na és? Madár – madár.
187. oldal, Szeptember 30., csütörtök (Ciceró, 2011)
| → |
|---|
– Mondj egy musicalt, amiben jó a zene – nézett rám, és bár nem látszott, tudom, hogy a pilóta fazonú napszemüvege mögött mosolygós volt a szeme.
– Grease – vágtam rá azonnal.
– Te jó ég – röhögte el magát.
– Vagy a Mamma mia!
– Oké, Reni, a Beatles és Oasis elnézve, hozzád tartozik. De ha ABBA-t fogsz hallgatni, beszélnünk kell – közölte, én meg ösztönösen felnevettem.
– Nem szakíthatsz velem az ABBA miatt! Az nem ér! – tettettem felháborodást.
– Csak ha énekelni is fogod – mondta komolyan. – A világból ki lehet kergetni a Dancing Queennel.
– Miért? Olyan jó! Hogy is van? „You can dance, you can jive…” – kezdtem énekelni, mire Cortez fél kézzel a kormányt fogta, a másik kezével pedig a fejét.
– Tévedtem. Van egy rosszabb dolog a Dancing Queennél – ismerte be.
– Mi az?
– A kiejtésed.
Megvontam a vállam, Cortez pedig mosolyogva felém pillantott. Hát, mégsem dobott az ABBA miatt. Amúgy pedig, „you are the dancing queen, young and sweet… only seventeeen”. ☺
A suli elé érve a többiek felénk fordulva köszöntek.
– Mi van, Cortez, nyúzottnak tűnsz – biccentett Ricsi.
– Ja. A svéddel jöttem suliba – legyintett, én meg megállás nélkül röhögtem.
– Mi? – kérdezte Dave.
– Reni ABBA-t énekel – avatta be a többieket, akiktől azonnal kaptam egy nagy adag „fúúúúj”-t.
– Miért? Van tök jó számuk. Izé, melyik is az, amelyik tudod. Olyan… valami queen – gondolkozott Virág.
– Dancing Queen – bólintottam nevetve.
– Nemááár – hőbörgött Zsolti, és úgy tűnt, már a szám címe is fájdalmat okoz neki.
– Úúú, hogy is kezdődik? – vakarta a homlokát Virág.
– Nem tudom, nem jut eszembe. Pedig mindjárt megvan – gondolkoztam nagyon.
– „Friday night and the lights are low…” – mondta Dave, mire mindannyian felé fordultunk.
– Mondd, hogy gugliztad és nem fejből tudod – hőkölt hátra Ricsi.
Dave vigyorogva felénk mutatta a telefonját, amivel kinetezte a lyricset.
– Na, azért – könnyebbült meg Zsolti.
– Pszt. Reni – suttogta Dave, mire odahajoltam hozzá. – Amúgy tudom a szövegét.
– Komolyan? – kérdeztem halkan.
– Persze.
– Én is – mosolyogtam.
– Majd webkamerán karaokézunk egyet rá, jó?
– Mindenképp – bólogattam. ☺
– Mit pusmogtok ti ott? – kérdezte Zsolti.
– Semmit – feleltük egyszerre. Virág tovább énekelgette a számot, én is bekapcsolódtam, a fiúk pedig pislogás nélkül meredtek ránk.
– Mit műveltek? – lépett hozzánk Kinga.
– Csak énekelgetünk – vigyorgott Virág.
– Ez annyira tipikus – rázta meg a fejét lesajnálóan. – Mindenből ki akartok hagyni. Márpedig a refrén az enyém – fonta össze a karját maga előtt.
– Csoportos szakítás? – kérdezte Zsolti, mire mindenki felröhögött.
213-214. oldal, Szeptember 23., péntek, SzJG 7.
– Oké, akkor lássuk Renit – nyomkodta Macu a gépét. – Aha. Megvan.
– De izgiii – vigyorgott rám Virág, totál feldobódva.
– Azt írja, előző életedben lány voltál.
– Éljen – bólintottam. Ezt azért jó tudni.
– Franciaországban éltél, a 19. században.
– Ó, de jó! – lelkesedtem. Imádom Franciaországot.
– Csipkeverőként dolgoztál, egyedül éltél, vénlányként.
– Mi? – kérdeztem döbbenten.
– Hű. Renátának még a mostaninál is unalmasabb volt az előző élete. Ehhez csak gratulálni tudok – biccentett Kinga gúnyosan.
– Oké, ne mondd tovább – szóltam közbe. Na, ezt jól megkaptam. Végre Franciaországban élhettem, erre szingli csipkeverő voltam. Ne már.
– Na, te jössz Kinga – ütötte be Macu Kinga számait. – Azt írja, Angliában születtél, az 1800-as évek végén. Kritikusként dolgoztál, és a második világháborúban bombatalálat ért.
– Ez nem Kinga! – mondtam értetlenül. – Ez Virginia Woolf.
– Kinga volt Virginia Woolf? – nézett furán Kata.
– Nem, ez egy hülye oldal! – háborodtam fel.
– Ki az a Virginia Woolf? – kérdezte Virág.
– Valaki nem bírja elviselni az előző életemet… – hümmögött Kinga, amolyan „én nyertem” stílusban.
– Nem arról van szó, hogy nem bírom elviselni. Csak ez egy baromság.
– Hallgass, csipkeverő – förmedt rám Kinga gorombán.
– Hé! Ne becsüld le a munkámat! Tudod, milyen nehéz csipkét verni? Egyedül éltem, még segítségem sem volt! – panaszoltam, megfeledkezve arról, hogy mennyire nevetségesek vagyunk. A többiek konkrétan fetrengtek a röhögéstől, mi azonban tovább vitatkoztunk.
– Mi az, fáj, hogy az egész világ elismeri a munkásságomat, és a mai napig az egyik legmeghatározóbb irodalmi személyiség voltam? – kérdezte vigyorogva.
– Nekem is fennmaradt s munkásságom. Biztosan vannak valahol csipkéim! – fortyogtam.
– Hogyne – sajnált le Kinga.
– Mondj, amit akarsz, én ebben úgysem hiszek. És amúgy pedig kizárt, hogy te voltál Virginia Woolf. Ez csak egy hülye oldal! – zártam le a vitát.
– Na jó, Virginia és Csipke – szólt ránk Dave – Majd most kiderül, mennyire igaz. Macu, írd az enyémet – kezdte diktálni, Macu pedig sebesen gépelt.
– Rendben. Dave előző élete. Az amerikai polgárháború idején születtél…
– Ez teljesen rendben van – bólintott Dave.
– …egy házaspár második lányaként – folytatta Macu.
– Na, menj a fenébe – hőbörgött Dave.
– Mi az? Tényleg ez van ideírva – mutogatott Macu a képernyőre, mi pedig szakadtunk a nevetéstől.
228-229. oldal, Október 11., kedd (Ciceró, 2012)
Név: Szatmáry Kinga (Kinga)
[…]
Magamról: „Egy ló lovas nélkül is ló, de a lovas ló nélkül csak egyszerű ember.”
[…]
Név: Pósa Richard (Ricsi, Ricsie, Rich)
[…]
Magamról: Kinga! Ez csak neked: „Egy deszka deszkás nélkül is deszka, de a deszkás deszka nélkül elesik.” LOL. Ennyi béna idézetet… Ez most megy?
7. oldal (Ciceró, 2010)
– Nézd, ha nekem valaki azt mondja, „meghalok érted”, én erre azt felelem, hogy rendben, lássuk.
– Hihi, kegyetlen vagy – nevetgélt Virág.
– Igaza van – értett egyet Ricsi – Hányok a romantikától – ismertette stílusosan a véleményét.
– Nem is! – ellenkezett Virág – Tök romantikusakat szoktál mondani.
– Emó, amikor azt mondom, hogy jobban szeretlek, mint az Issues albumot, az nem romantikus. De igaz – magyarázta, Virág pedig boldogan vigyorgott. Ez azért Ricsi nyelvén és Ricsi világában egy őrületesen nagy vallomás, Virág pedig pontosan tudta ezt.
153. oldal, Április 26., csütörtök, 8/2. (Ciceró, 2013)
430. oldal, Május 2., hétfő (Ciceró, 2012)