szarka állat
Idézetek
– Biztosítom önöket, hogy ez a ház életveszélyes! Minden elképzelhető zuga tömve van gonosz bestiákkal, melyek csak arra várnak, hogy előronthassanak. Nem is értem, hogy még nem váltunk egy életre nyomorékká. A legegyszerűbb, a legártalmatlanabb cselekedet, például egy cigaretta meggyújtása is életveszélyes! Még a hálószobám sem szent előttük. Először egy skorpió támadott meg, egy undorító dög, mely mérget és kis skorpiókat szórt mindenfelé. Azután szarkák dúlták fel a szobámat. Most pedig kígyók vannak a kádban. A ház körül sűrű rajokban röpködnek az albatroszok, és olyan hangot adnak, mint valami beteg vízvezeték!
319-320. oldal
Élt-volt hajdanában egy egér meg egy szarka. Igen szépecskén éldegéltek. Szántottak, vetettek, néhanapján loptak is.
200. oldal, Az egér meg a szarka
Vászolyi Erik (szerk.): A pórul járt víziszellem Zürjén népmesék
A MADÁR CSALÁDI ÉLETE.
Mikor a madár már meg van érve, mi két, néha három éves korában következik be, fiasításhoz lát. Kiválasztja párját – tyúkféléknél bizony törökösen: egynél több jérczét, tojókát is – és aztán első gondja a fészek. Hajh, de az a fészek nem egyforma ám és van is erről a magyarságnak egy kedves, nagyon tanúságos meséje, mely röviden szólva, igy hangzik:
Nagyon röstelte a vadgalamb, hogy csak olyan ágból tákolt, silány fészket tud rakni, holott a szarka nagyon rangos, fedeles fészket épít; megkérte tehát a szarkát, tanítaná meg. A szarka jókedvében vállalkozott is. Imhol nekiálltak, szedtek ágat, ágacskát, selymes füvet, mohát és egyebet, a mi egy czímeres fészekhez szükséges. Azután pedig hozzálátott a szarka a fundámentom lerakásához; a mint pedig ehhez a vastag galyat szedte és rakta, folyvást azt hajtogatta:
Csak így, csak úgy!
A galamb tudákos volt, a vastag galyhoz ő is csak értett valahogyan; azért folyton azt felelgette:
Túdom, túdom!
Erre a szarka méregbe jött, odavágta a galyat, mondván:
Ha tudod, csináld!
Evvel elröpült, ott hagyta a tudákos galambot a faképnél és azért nem tud a galamb mai napság sem becsületes fészket rakni.
13. oldal
Az absaroka, varjú eredetű szót a fehérek már akkor helytelenül értelmezték, amikor először találkoztak vele. Valahogy úgy történhetett, hogy az indiánok az absaroka szót magyarázva arra a madárral mutattak, amelyiket éppen megláttak. Ez pedig ott és akkor a varjú volt. Ez került be később a köztudatba. A bevándorlók már így adták tovább egymásnak, és idővel elfogadott elnevezéssé vált. De az igazság egészen más volt.
Az ab-sar-o-ka nem azt jelenti, hogy varjú, hanem azt, hogy villás farkú madár. Ez a madár valószínűleg a magpie, azaz a szarka lehetett.
68. oldal, Ötödik fejezet, Az Absaroka Ügynökség (Kairosz Kiadó, 2012)
T. B. Marquis: Leforge, a fehér indián Thomas H. Leforge élete T. B. Marquis elbeszélése alapján
Kakukkoló
Mikor férjhez ment a könnyűvérű kakukk,
azt akarta, legyen szép kis lakuk,
és tojásaikat is költsék ki maguk.
Ültek is rajt', míg elzsibbadt a faruk,
ki is kelt egy tucat – Szent Habakuk –
szarka.
Kakukkoló
Romhányi József: Rímhányó 95% Ez opusz? / Ifjonczi versek
– […] A szarkák rendkívül okos állatok. Felismerik azt, aki kedves volt hozzájuk.
91. oldal
A szarkáktól megtudhatjuk, hogy a tavasz esős lesz-e, vagy száraz. Figyeljétek meg a szarkákat, amikor fészket raknak. Ha a fa tetején fészkelnek, akkor szárazság lesz, ha viszont az ágak sűrűjében, akkor a tavasz esős lesz.
23-24. oldal A gólya
Ebdürrehim Bey Haqverdiyev: A hegy tetején Válogatott novellák
Magpies are also crows, but they don't look like anything but magpies.
44. oldal