számítógép tárgy

Szilvási Lajos: A néma
Joe Hill: A szív alakú doboz
Tar Sándor: A térkép szélén
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Tőrey Zoltán: Emlékirat a sötétségből
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”
Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában
Richard Dawkins: Az önző gén
Michael Crichton: Kongó
J. D. Robb: A halál fényében
Marcello D'Orta: Ha nem volna nagyapám, ki kéne találni
Isaac Asimov: Robottörténetek I-II.
Kepes András: Matt a férfiaknak
Beck Mihály: Parajelenségek és paratudományok
Robert Sheckley: Kozmikus főnyeremény
Stieg Larsson: A tetovált lány
Lucy Hawking – Stephen Hawking: George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz
Szapu Magda (szerk.): Ifjúsági „szubkultúrák” Magyarországon és Erdélyben
Alberto Manguel: Az olvasás története
Sandra Wilkinson: Agyhalál
David Kushner: A Doom legendája – A kezdet
Michael Connelly: Gyilkos költő
Michael Crichton: Őslénypark
Angster Erzsébet: Objektumorientált tervezés és programozás 1.
Bosnyák Viktória: Klott Gatya, ne fárassz!
Chris Anderson: Ingyen!
Arthur C. Clarke: A jövő körvonalai
Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek
Agatha Christie: Halloween és halál
David Nicholls: Egy nap
Talyigás Judit: Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében
Valerie Thomas: Winnie új számítógépe
Sós György: A szürke autó utasai
Walter Isaacson: Steve Jobs
Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
Margitay Zsolt: 1000 + 21 Hírességek mondták
Szergej Lukjanyenko: Új Őrség
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból
Martin Pistorius: Néma üvöltés
Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor
Szabó Anna Eszter – Nagy Szilvia: Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel!
Julian Assange: A letiltott önéletrajz
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Cixin Liu: The Three-Body Problem
Olga Tokarczuk: Nappali ház, éjjeli ház
Kim Stanley Robinson: Aurora
Yuval Noah Harari: Sapiens
Giovanni Cucci: Virtuális paradicsom vagy pokol.com?
Dunajcsik Mátyás: A Szemüveges Szirén
Guillaume Musso: Az angyal hív
Arnaldur Indriðason: Gyalázat
Douglas Preston – Lincoln Child: Vérvörös part
Földényi F. László: A melankólia dicsérete
Mark Waid – Brian Augustyn: Az Igazság Ligája: Az első év I-II.
Martin Ford: Robotok kora
J. S. Carol: Gyilkos társas
Sheila Norton: Oliver
Dan Brown: Eredet
Kylie Scott: Lies
Virginie Grimaldi: Merci, nagyik!
Caroline Criado Perez: Láthatatlan nők
Nick Hornby: Egy házasság helyzete
Ella Frank: Inside Affair
Peter H. Diamandis – Steven Kotler: A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk
Yrsa Sigurðardóttir: Vesztőhely
Köllő Bori: Átment rajtam egy Neander-völgyi
Adrian Smith: Folyók és sziklák szörnyei
Andy Weir: A Hail Mary-küldetés
Tove Alsterdal: Gyökerestül kitépve
Angeline Boulley: A Tűzőrző lánya
Michel Houellebecq: Anéantir
Volker Busch: Használd a fejed!

Idézetek

Chöpp >!

    Pár évtizede megmérték, van-e súlya az információnak. Egy szekrény nagyságú számítógép memóriájába információk bájtjait töltötték be. A kísérlet elején és végén lemérték a számítógépet. A különbség messze a tizedesvessző után mutatkozott. Olyan messze, hogy mérési hiba is közrejátszhatott benne. Az információval töltött számítógép könnyebbnek bizonyult.

135. oldal

Kapcsolódó szócikkek: számítógép
Carun P>!

Danny nem gondolta, hogy a kokain és a számítógépek hasonlítanának egymásra. Jude viszont látta, hogyan kattogtatnak a „frissítés” gombra számítógép fölé görnyedő emberek létfontosságú, ugyanakkor teljességgel érdektelen napi információadagjukért, és úgy gondolta, hogy a két dolog szinte egy az egyben ugyanaz.

Kapcsolódó szócikkek: függőség · számítógép
latinta P>!

    – Az a gond, hogy a házasság olyan, mint egy számítógép. Szétszedheted, hogy megnézd, mi van benne, és aztán milliónyi apró darabka hever majd előtted.

84. oldal, HETEDIK HÉT - HÍVJÁK A BÁBÁT (Helikon, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: házasság · számítógép
imma P>!

Azt is merem javasolni, hogy a hét év alatti gyermekek ne töltsék idejüket számítógéppel, videojátékkal vagy bármilyen elektronikus kütyüvel.

255-256. oldal

Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor Hogyan neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket?

Kapcsolódó szócikkek: számítógép
Wiggin77 P>!

Ha van olyan, a számítógépes technológiát körüllengő mítosz, amellyel ideje lenne leszámolni, az az a közkeletű elképzelés, hogy a számítógép csak azt tudja megcsinálni, amire konkrétan beprogramozták. Amint láttuk, a gépitanulás-algoritmusok rutinszerűen rágják át magukat az adatokon, tárják fel a statisztikai összefüggéseket, és írják meg lényegében ezek alapján a maguk saját programját. De egyes esetekben a számítógépek még ennél is tovább mennek, és kezdenek befurakodni olyan területekre is, amelyekről szinte mindenki azt gondolja, hogy azok az emberi elme kizárólagos territóriumai: a gépek kezdik a kíváncsiság és a kreativítás jeleit mutatni.

126. oldal

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Kapcsolódó szócikkek: algoritmus · kíváncsiság · kreativitás · programozás · robot · számítógép
1 hozzászólás
robinson P>!

– Nos, szóval, tulajdonképpen ez nem egy átlagos számítógép. Talán inkább szeretne egy…
Az eladó megáll, és olyan szó után kutat, amelyhez a vele szemben álló férfinak van valami köze. Újból krákog, majd kiböki:
– … egy laptopot?
Ove hevesen rázza a fejét, és fenyegetően a pult fölé magasodik.
– Egy frászt! Egy számítógépet akarok!

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: számítógép
Kkatja>!

    Az első számítógépek egyik feltalálója, Turing azt írta, hogy sok érv szól a gépi tudatosság lehetősége ellen, amelyek mind úgy fogalmazódnak meg, hogy „egy gép soha nem lenne képes X-re”. Összeállított egy listát azokból a tulajdonságokból, amelyek valaha is az X helyén álltak: „kedvesség, találékonyság, szépség, barátságosság, kezdeményezőkészség, humorérzék, a jó és a rossz megkülönböztetésének képessége, a hibázás, a szerelem, a tejszínhabos eper élvezete, mások meghódítása, tanulás a tapasztalatokból, a szavak megfelelő használata, az önmagáról való gondolkozás, az olyan mértékű változatosság vagy változatos viselkedés, mint az emberé, valami tényleg új dolog létrehozása”.
    Mi pillanatnyilag tizenhatból kilencre értékeljük önmagunkat.

362. oldal A nehéz probléma

Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

– És mi van akkor, ha a rendszer rossz eredményt dob ki? – kérdezte Mrs. Oliver.
– Az ki van zárva – mondta Hercule Poirot. – Egy számítógép nem tévedhet.
– Elméletileg nem – mondta Mrs. Oliver –, de el sem hinné, milyen hajmeresztő bakik fordulnak elő a gyakorlatban. Ott van például a legutóbbi villanyszámlám. Tudom, hogy azt mondják, „tévedni emberi dolog”, de egy ember tévedése kismiska ahhoz képest, amit egy számítógép tud produkálni, ha akar.

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot · számítógép · tévedés
pontosvesszőparipa_Niki P>!

Azon túl, hogy megfeledkezik a női szocializáció jellegzetességeiről (a lányokat büntetik az antiszociális viselkedésért, míg a fiúkat nem), már csak azért is különös az informatikához való affinitást a tipikus férfi viselkedés mentén keretezni, mert a programozás eredetileg a lányok bulija volt. Ami azt illeti, a nők voltak az eredeti „számítógépek”, akik komplex matematikai problémákat oldottak meg a hadsereg számára kézzel, még mielőtt egy gép elvette volna a titulusukat és pozíciójukat.
De még azután is, hogy egy gép leváltotta őket, éveknek kellett eltelnie, míg a férfiak átvették a helyüket. Az ENIAC-ot, a világ első, teljesen funkcionális digitális számítógépét, amelyet 1946-ban mutattak be, hat nő programozta. Az 1940-es és ’50-es években még mindig a női volt a domináns nem a programozásban.

125-126

Caroline Criado Perez: Láthatatlan nők Így vesszük semmibe a népesség felét az adatokra épülő világban

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · nők · programozás · számítógép
15 hozzászólás
Chöpp >!

Hát nem fantasztikusak a számítógépek? Gondolkodnak helyetted, hogy neked már ne kelljen.

156. oldal

Kapcsolódó szócikkek: számítógép