!

szamár állat

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Elias Canetti: Marrákes hangjai
Omar Khajjám: 293 rubáí
Charles Dickens: Copperfield Dávid
Michael Ende: A Végtelen Történet
Fekete István: Bogáncs
Fekete Gyula: Kincskereső Pipitér
Aesopus: Állatmesék
Christian Morgenstern: Akasztófa-énekek
C. S. Lewis: The Horse and His Boy
José Saramago: Káin
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Szabó Zsolt (szerk.): Klasszikus állatmesék
Tömörkény István: Megöltek egy legényt
Szemadám György: Vándorok könyve
Vas Gereben: Adomák
Alexander McCall Smith: The Full Cupboard of Life
Márkus István: Mikulás a kenguruk szigetén
Jonathan Swift: Szatírák
Ángel F. Rojas: A menekülő falu
Roald Dahl: Roald Dahl's Marvellous Joke Book
Bánszegi Katalin: Etiópia
John Green: Papírvárosok
William Beckford: Vathek
Ibrahim al-Koni: The Seven Veils of Seth
Clark Ashton Smith: Sarki regék
Gerald Massey: Ancient Egypt: The Light of the World
Robertson Davies: The Rebel Angels

Idézetek

>!
Lahara ISP

– Mikor ordít a szamár?
– Ha éhes.
– Hát még mikor ordít?
– Tudom is én. Ha jól van lakva, akkor is ordít.
– Máskor nem ordít?
– Máskor? … Dehogynem! Ha örül, akkor is ordít. Vagy mérges. Ha meghallja, hogy egy másik szamár ordít, akkor is ordít.
– És ha a farkát meghúzzák, akkor nem ordít?
– A farkát? … Azt még nem próbáltam. Lehet, hogy akkor is ordít.

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szamár
>!
Carmilla 

Néhány tanuló összetalálkozván egy szegény asszonynyal, ki szamarakat hajtott, kérdik tőle a pajkosok:
– Hova megyen kend, szamarak anyja?
– A városba, édes fiam, – vágott vissza az asszony.

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szamár
>!
SteelCurtain 

A KÉT SZAMÁR
Die beiden Esel

Egy balgatag szamár e szép
szavakkal hívta hitvesét:

„Én is gügye, te is gügye,
legjobb, ha meghalunk, ugye?”

De mint gyakorta ily esetben:
vidáman élnek mind a ketten.

Molnár Imre

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szamár
>!
Carmilla 

Mohamed kapcsán feljegyezték, hogy egyik paradicsombéli látogatására készülve több járművet is felajánlottak felfelé vezető útjára, például tüzes szekeret, szárnyas lovat és csillagkupét, ő azonban mindegyiket visszautasította, ugyanis kizárólag a saját szamara hátán volt hajlandó a mennybe menni.

108. oldal, Értekezés a lélek mechanikus vezérléséről... (Scolar, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Mohamed · szamár
>!
anesz P

Eltérően attól, ahogy a legtöbben gondolják, a szamár nagyon jó beszélgetőtárs, csak oda kell figyelni, hogy barcag, hogy szuszog, és hogyan billegteti erre-arra a fülét, a szamáron ülő emberek legtöbbje nem ismeri a nyelvüket, ez az oka az olyan látszólag megmagyarázhatatlan helyzeteknek, mint amikor az állat megáll az út közepén, ahonnan nem hajlandó elmozdulni, hiába ütik-verik. Ilyenkor azt mondják rá, hogy makacs, mint a szamár, pedig csak arról van szó, hogy nem értenek szót vele, ahogy ez gyakran megtörténik egy-egy emberrel is.

134. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szamár
>!
Chöpp 

    – Kormányzattan óra alatt eldöntöttem, hogy szó szerint hajlandó lennék akár egy szamár tökét nyalogatni, ha ez azt jelentené, hogy a félév hátralevő részére kihagyhatom az órát – lihegte.
    – Szamarak tökének nyalogatása közben tanulsz csak igazán sokat a kormányzattanról – feleltem.

32. oldal

John Green: Papírvárosok Egy excentrikus lány, egy idézet, egy rejtély

Kapcsolódó szócikkek: szamár
Hirdetés
>!
SteelCurtain 

Volt az öregnek egy szamárkancája. A kis állat belopózott a házakba, ott őgyelgett a konyhák körül, s egy óvatlan pillanatban beledugta orrát a frissen főtt kukoricával teli fazekakba. Sokszor megégette magát, mégsem okult belőle. Sőt, azt is megtanulta, hogy orrával ügyesen bökdösve a keresztrudat, kinyisson ajtót, kaput, s hiába verték bottal, nem eresztette ki szájából az egyszer már megszerzett zsákmányt. Rengeteg árpát, kenyeret meg mézet falt fel, miközben jól irányzott rúgásokkal és harapásokkal távol tartotta magától a kutyákat. Zacskószerűen szemébe csüngő fülét állandóan férgek rágták. S általában igen furcsa külsejű jószág volt.

216. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szamár
>!
KingucK

Az ebédet határozatlan időre elhalasztottuk; de oly késő lett már, hogy a néném éppen parancsot adott a terítésre, mikor egyszerre csak fölharsant ajkain a szamarak vészkiáltása, s én nagy megdöbbenésemre és ámulatomra megláttam Murdstone kisasszonyt, aki nő-módra ülve egy szamáron, óvatosan belenyargalt a szent pázsit-darabba, s megállt szemben a házzal, körülnézve.

14. Néném határoz rólam

Kapcsolódó szócikkek: Murdstone Jane · szamár · Trotwood Betsey
>!
Kek P

– Az se lesz jó – mondták a csacsik bánatosan. – Mert akkor befogják helyettünk a lovakat. A lovak pedig egész biztos a rablók pártján lesznek.
– Miért? – kérdezte Matyi. – Miért lennének a lovacskák a gonosz rablók pártján?
– Mert ezek is rablólovak voltak – felelték a csacsik. – A rablóktól szerezte a lovakat a testőrkapitány. Mert egyszer már rajtaütött a rablókon, de elmenekültek, a lovakat meg behajtották a király udvarába. Más ló itt nincs. És ezek a lovak mindig visszakívánkoznak a rablókhoz. Hogy miért? Mert a rablók sörrel itatták őket. Bizony. Rászoktak az italra. Részeges lovak ezek. Itt pedig nem kapnak csak vizet meg narancsszörpöt.

44. oldal, Hüvelyk Matyi és a tizenkét rabló

Kapcsolódó szócikkek: · sör · szamár
1 hozzászólás
>!
Kek P

104. Az oroszlán, a szamár és a róka

Az oroszlán, a szamár és a róka szövetkeztek egymással, és elmentek vadászatra. Mikor már sok zsákmányt ejtettek, az oroszlán megparancsolta a szamárnak, hogy ossza szét közöttük. Az fel is osztotta három részre, és felszólította az oroszlánt, hogy válasszon közülük; az azonban megharagudott, felfalta a szamarat, majd megparancsolta a rókának, hogy végezze el ő a felosztást. A róka az egészet egybehalmozta, magának csak egy kicsit hagyott, és úgy kínálta az oroszlánnak, hogy vegye el. Az oroszlán megkérdezte, hogy ki tanította meg őt ilyen jól osztani, mire a róka így felelt: „A szamár sorsa.”
     A mese bizonyítja, hogy az emberek számára a mások bajai okulásul szolgálnak.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: oroszlán · róka · szamár