Szálasi Ferenc személy

Kertész Imre: K. dosszié
Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Márai Sándor: A teljes napló 1943–1944
Berkesi András: Bunker
Száraz György: Egy előítélet nyomában
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Moldova György: Hitler Magyarországon
Szép Ernő: Emberszag
Ungváry Krisztián: Budapest ostroma
Püski Levente: A Horthy-korszak 1920–1941
Moldova György: Az utolsó töltény 9.
Bernáth Zoltán: Horthy Miklós
Gallyas Ferenc (szerk.): Stomm Marcel Emlékiratok
Száraz György: Történelem jelenidőben
Számvéber Norbert: Erőd a Duna mentén
Pintér István: A Maus-akció
Szabó Kálmán: Feri
Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták
Paksa Rudolf: Szálasi Ferenc és a hungarizmus
Moldova György: Zsidómentes övezet
Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom háborúban
John Lukacs: Fél évszázad magyar írásai
Nádor Éva (szerk.): Csillagos házak
Korcsmáros Péter: Mesélő ceruza
Kováts Judit: Elszakítva
Glatz Ferenc (szerk.): Az 1944. év históriája
Karsai László: Szálasi Ferenc
Zoltán Gábor: Orgia
Barsy Irma: Pincenapló
Finy Petra: Marlenka
Ábrahám Ferenc – Kussinszky Endre (szerk.): A Szálasi-per
Pritz Pál: 100 év
Bartha Ákos: Véres város
Göncz Árpád: Életem

Idézetek

Almost_Zed>!

A május elsejei felvonulás, melyet egyik régi barátommal néztem végig a Vorosilov útnak átkeresztelt Stefánia út széléről, sem volt vidítóbb. Nagy tömeg jött vörös zászlók alatt, táblákkal, melyeken Marx, Engels, Lenin és Sztálin felnagyított képeit hozták, meg a szovjet generálisokét. A menetben a szavalókórusok a köztársaságot éltették és halált követeltek a fasisztákra.
– Sokan vannak – fordultam kísérőmhöz.
– Az Olasz fasorban néztem a menetet, amikor Szálasit tették meg államfőnek a nácik – felelte. – Azok is sokan voltak. Legalább ilyen sokan.
– Igen – nyugtattam magamat, félhangosan. – De ezek mások.
– Nem – felelte barátom határozottan. – Ugyanazok az emberek.

183. oldal (Egyesült Államok - Magyarország)

Kapcsolódó szócikkek: Szálasi Ferenc
Csabi>!

Betegfelvétel a Lipótmezőn:
– Hogy hívják?
– Nem tudom.
– Hol lakik?
– Nem tudom.
Az orvos legyint: vigyék a kórterembe. A beteg az ajtóban megtorpan, „sarkosan" fordul, bokáját összecsapja, kezét előrelendíti, elbődül:
– Kitartás! Éljen Szálasi!
Amikor kimegy, az orvos odaszól az írnokhoz:
– Ez igen. Olyan hülye, hogy a nevét se tudja, de világnézete – az van!
(Vicc 1944-ből)

175. oldal, A „nemzetvezető"

Kapcsolódó szócikkek: 1944 · Szálasi Ferenc
Kuszma>!

„A helyzet világos: nem az a fontos, hogy valaki szellemileg felkészült-e vagy nem, tárgyismeretekben gazdagabb vagy szegényebb, lelki élményekben mélyebb vagy sekélyebb, hanem elsősorban az, hogy van-e hite abban az igazságban, amelyet hirdet, mert ha van, tud hitet fakasztani, még akkor is, ha buta, vagy ostoba tanultság, felkészültség, tudás szempontjából, mert ha hite van, mindig hit szerint, tehát jól cselekszik, és hitből való cselekvésre tudja serkenteni mindazokat, akik az ő nagy hitén keresztül kapták meg a saját hitüket is.”
Szálasi naplója, „B-füzet”

107. oldal, Szálasi Ferenc, a programalkotó ideológus

Kapcsolódó szócikkek: hit · Szálasi Ferenc
10 hozzászólás
Kuszma>!

Szálasi nem volt hajlandó komolyan venni a nyilas pártszolgálatosok és a nyilaskeresztes karszalagot és fegyvert szerzők önkényeskedéseivel, rablásaival, gyilkosságaival kapcsolatos információkat. Az 1945. január 18-i Nemzetvezetői Csúcson kijelentette: „…mindenben a Párt-nak (sic!) ad igazat, még akkor is, ha valamit helytelenül cselekedtek, mert azok, ha rosszul is, de legalább dolgoznak. Ezért minden, a minisztertanácson a Párt ellen elhangzott kijelentést személye elleni sértésnek vesz.”

332. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1945 · Szálasi Ferenc
38 hozzászólás
DaTa>!

Mindenki siet majd bizonyítani, hogy ő mennyit szenvedett, s milyen ártatlan és mily sok áldozaton segített! S csakugyan, sokan és sokat szenvedtek és sokan segítettek is. De a valóság, hogy az elmúlt huszonöt évben többé-kevésbé mindenki kompromittálódott, aki itt élt, s mindenki bűnös kissé, ugyanakkor, amikor áldozat is. Milyen szánalmas ez a vinnyogó „jó-pont-gyűjtés”, ez a sugdosó bizonygatás, hogy: kérem, én megmentettem két zsidót, szállást adtam egy menekültnek, nem esküdtem fel Szálasiéknak stb.! Nem erről van szó, jó uraim. Arról van szó, hogy huszonöt éven át egy társadalom megtagadta a műveltséget. A többi csak következmény. Az igazság, hogy mind szenvedtünk ez időben; de mindannyian bűnösök is vagyunk.

336-337. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szálasi Ferenc
1 hozzászólás
Kuszma>!

„Az igazság birtokába kerültek, és ez a tudat felszabadította őket. Ez a bizonyosság és a vele járó kérlelhetetlenség olyan ellenállhatatlanul nyilvánult meg, akár egy természeti jelenség […] Delejes és félelmetes a meggyőződésből származó erő” – írta Ungváry Rudolf szélsőbaloldalivá lett hajdani barátairól, és leírása pontosan illik Szálasira is. Pawel Jasienica lengyel történész a politikai rendszer egyik fő feladatának nevezte, hogy megvédje a társadalmat azoktól, akik túl sok dologban biztosak. Az ilyen embereknek, írta Jasienica „[a]z a meggyőződésük, hogy az abszolút igazság birtokában vannak, a kísértés, hogy egyszer és mindenkorra beszabályozzák a történelem csikorgó gépezetét, szükségszerűen arra ragadtatja őket, hogy szélsőségesen radikális eszközökhöz folyamodjanak, és egyúttal fölmenti őket minden felelősség alól. A céljuk megvalósításának legfőbb feltétele a teljes, semmivel sem korlátozott hatalom. Aki egyszer magához ragadta, az egyedüli igazság birtokában attól sem riad vissza, hogy mindent félresöpörjön, ami az üdvözítő, mindent megmagyarázó és csalhatatlan ideológia útjában áll.”

102-103. oldal, Szálasi Ferenc, a programalkotó ideológus

Kapcsolódó szócikkek: Szálasi Ferenc
1 hozzászólás
mohapapa I>!

Időrendi sorrendre nem törekvően felsorolom azokat a tényeket, amelyek ellentmondanak a vádnak, amely szerint Horthy Miklós, Magyarország kormányzója kiszolgálta volna Németországot és fasiszta lett volna:

• Horthy Miklós leveri a proletárdiktatúrát, leszereli az ezt követően kitört ellenforradalmat.

• Horthy Miklós a Hitlerrel folytatott tárgyalások során, ha nem kapta meg a megkívánt tiszteletet, közölte, hogy abbahagyja a tárgyalást.

• Nem egyszer jelentette ki, hogy Németországgal szemben Magyarországon demokratikus rendszer van, ennek következtében figyelemmel kell lennie az országban uralkodó közvéleményre.

• Hitler kifogása ellenére, a németek által megszállt Európában Magyarországon volt az egyetlen szociáldemokrata párt, amelynek nem tiltotta be a lapját, a Népszavát, amely útján nem egy olyan közlés jelent meg, amelyet Horthy nem hozhatott volna nyilvánosságra.

• A Hitler által megszállt Európában egyetlen uralkodó, Horthy merte megmondani Hitlernek, ha háborút indít, azt elveszti.

• Az úgynevezett német élettérhez tartozó országok közül csak Magyarország merte megtagadni a háborúban való részvételt, egy ideig sikerrel.

• Horthy nem engedett szabadkezet a Németországból lázított német kisebbségnek, a magyar Nyilas Keresztes Pártnak. Ennek több tagja, így, a nevezett párt vezére is, Szálasi Ferenc, börtönbe került.

• Horthy Hitler számos kérésének a teljesítését megtagadta. Többek közt megtagadta azt, hogy Lengyelországgal szemben háborúba lépjen; megtagadta, hogy német csapatok vonuljanak át Magyarországon, hogy Kárpátalján keresztül támadják meg Lengyelországot; ennek keretében megtiltotta a kassai vasútvonal használatát; arra az esetre, ha a németek erőszakkal megkísérlik, elrendelte az útvonalba eső hidak felrobbantását; megtagadta Csehország megtámadását, dr. Kállay Miklós miniszterelnök menesztését, amíg tényleges hatalomban volt, Szálasi Ferenc miniszterelnöknek való kinevezését.

• Hogy a két országot ne lehessen kijátszani egymás ellen, barátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Gróf Teleki Pál öngyilkossága jelzi, Magyarország rákényszerült a Jugoszlávia elleni háborúra, de Horthy Miklós megtiltotta csapatainak, hogy a történelmi Magyarország határát átlépjék.

• Horthy ismételten korlátozta a Szovjetunió elleni katonai részvételt.

• A német befolyás alá került Imrédy Béla miniszterelnököt leváltja.

• Nemhogy Németország segítségét élvezte volna, német ellenszenv ellenére vonult be Kárpátaljára és Erdélybe.

• Egyetlen személy, a budapesti főrabbi látogathatta meg a kormányzót előzetes bejelentés nélkül.

• 1944. március 19-én Horthy Miklós megtagadta Hitler követeléseit. A magyar katonai ellenállást azért tiltotta meg, mert Hitler Horthyt megfenyegette, a Margareta-terv alapján Magyarországot nemcsak német, hanem szlovák, román és horvát csapatok is megszállják, de megszállásra kerül sor akkor is, ha a kormányzó lemond tisztségéről.

• Amikor Horthy Miklós megtudta, hogy a Németországba szállított zsidókra milyen szörnyű sors vár, letiltotta a kivitelt, és a budapesti zsidók védelmére Esztergomból Budapestre rendelte Koszorús ezredes páncélosait – ami nyílt katonai ellenállást jelentett.

• Horthy Miklós 1944. október 15-én, szavát betartva, Németországgal előzetesen közli, majd a rádióban bejelenti, hogy kilép a háborúból – ezt megelőzően, a német lépések megakadályozására magyar csapatokat rendelt Budapest térségébe.

• Többszörös túlerő ellenére elrendelte a vár védelmét, ettől nem tért el akkor sem, amikor megtudta, hogy Miklós fiát a németek túszul fogságukban tartják – csak Vattay altábornagynak köszönhető, hogy a vérontás elmaradt, mert Horthy előzetes hozzájárulása nélkül engedett.

• Egyébként még ezen események előtt a kormányzó békekötés céljából lépéseket tett a nyugati hatalmaknál, miután a Szovjetunióhoz utasították, oda békeküldöttséget küldött. Ellenállás céljából tárgyalt baloldali szervezetekkel, így Rajk Lászlóval is, bár eredmény nélkül. A polgári ellenállás részére fegyverraktár állt rendelkezésre stb.

Ezek után ki meri állítani, hogy Horthy, Horthy Magyarországa fasiszta lett volna?

60–66. oldal

Bernáth Zoltán: Horthy Miklós Egy lovaguralkodó és népe

8 hozzászólás
Amapola P>!

Akkor láttam, hogy kötélre megy a játék, mikor megvolt előtte az elmeorvosi vizsgálat. A szakértőnek megmondtam, aláírom, hogy épeszű vagyok, nem érdemes az egészet végigjátszani. Amikor mentünk vissza, azt mondta az őr, nem fáj az, ha felkötik az embert, nem rosszabb az, mint egy foghúzás. A hat nap alatt naponta engedélyeztek két sárga bogyót, Eleniumot. Valeriánát este adtak, ha kértünk.
Nagyon számítottam az ügyvédemre, de Major Ákos* rögtön az első ügyvédi beszélőn támadni kezdett. Elmondott mindennek, egyfolytában hajtogatta, hogy a történelem szemétdombjára kerülünk. Az első negyedórában teljesen paff voltam, mondtam, ezt talán bízzuk a történelemre. Ezt mondta Szálasi is, felelte Major. Mire életem legnagyobb hülyeségét kérdeztem tőle: Ön védte Szálasit is? Elvörösödött, és azt mondta, én ítéltem halálra, kérem.

* Jogász (1908—1987), Major Tamás színész bátyja, Göncz Árpád ügyvédje 1958-ban. 1933-ban hadbírói vizsgát tett. 1944 nyarától részt vett az ellenállási mozgalomban. 1946—48-ban a Népbíróságok Országos Tanácsa elnöke. 1953-ban elmozdították bírói tisztségéből, művelődési házban dolgozott, később ügyvédi tevékenységet folytatott. Népbíráskodás — forradalmi törvényesség. Egy népbíró emlékezései címmel 1988-ban megírta emlékiratait.

129. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szálasi Ferenc
shadowhunter1975 P>!

Mesélnek egy volt minorita szerzetesről. Fekete ruhában jár, és ráhúzza a karszalagot. Már kiugrott, igazából köze sincs a valláshoz, de ezt valahogy mégis kitalálta magának.
Hogy ő majd reverendában lesz a párt harcosa.
Szálasi nagy lehetőséget lát benne, jó propagandafigura.
De persze lehet, hogy ez is csak mítosz. Mint annyi minden
a háború idején.
Hogy mi történik vidéken? Hogy hol lehet élelmet szerezni?
Hogy kit vittek el, ki lett besúgó?
Eltűnt már a valóság, csak a mítoszok maradtak.
Meg a sárga csillagom.

43. oldal (Athenaeum, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: nyilasok · Szálasi Ferenc · zsidók
Ceri>!

Nálunk 1867 óta, rövid epizódoktól eltekintve, a politikai vezetés az „én vagyok a kisebb rossz!” felkiáltással próbált – többnyire sikerrel – tömegtámogatást szerezni magának. Deák Ferenc kiegyezése kisebb rossz, mint a Habsburg-abszolutizmus. Horthy 1919-ben már a fehér lóról azt kiabálta a tiszteletére felsorakozott budapesti tömegnek, hogy ő kisebb rossz, mint Kun Béla. Aztán a harmincas években még egyszer felült időközben némelyest megvénült lovára, és azt suttogta – kiabálni ugyanis már nem volt tanácsos –, hogy ő a kisebb rossz, mint Hitler. Bukása után két abszolút kiváló uralkodó következett, Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás, majd az 1956-os forradalmat követően bevonult Budapestre Kádár, nem fehér lovon, hanem vörös tankban, és mihelyt ki merte dugni belőle a fejét, azt kiabálta, hogy ő a kisebb rossz, mint Rákosi.

259-260. oldal