Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyszín
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban. Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia délnyugatról Hajdú-Bihar megye, északnyugatról Borsod-Abaúj-Zemplén megye, északról pedig Szlovákia határolja. Székhelye Nyíregyháza.
Idézetek
A cigánysághoz tartozók több mint négyötöde magyar anyanyelvűnek vallotta magát a hetvenes években éppúgy, mint a kilencvenes évtized közepén. 1984 és 1987 között – tanácsi becslések szerint – Magyarország több mint 3000 településéből 1748-ban éltek cigányok. A kilencvenes évek elején a magyarországi cigányság közel egynegyede (22%-a) Borsod megyében, valamivel kevesebb mint egyötöde (18%-a) pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élt, elsősorban községi lakosként. Baranya megyében egyes kedvezőtlen adottságú, az aprófalvak kategóriájába tartozó településeken nőtt meg jelentősen a cigányság aránya.
84
Szabolcs-Szatmár megye mai növényföldrajzi képét a kultúrnövényzet, a szántóföldek, gyümölcsösök és kertgazdaságok jellemzik. A Felső-Tisza-vidék és a Nyírség agrártájait a félkultúr kaszálók és legelők is színesítik. Kisebb-nagyobb foszlányokban fellelhetők még az ősi, természetes vegetáció maradványai: a lápokkal és mocsarakkal tagolt ligeterdők és az erdős-sztyepp növényzet is.
A Felső-Tisza-vidéken a legtöbbet a Szatmár-Beregi síkság őrzött meg természetes növény- és állatvilágából.
I. Általános rész - Szabolcs-Szatmár megye természeti képe - Növény- és állatvilág