!

szabadság fogalom

José Saramago: Vakság
J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
George Orwell: 1984
Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Elias Canetti: Feljegyzések
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Raana Raas: Kiszakadtak
Esterházy Péter: A szív segédigéi
Bernard Malamud: Isteni kegyelem
Ivo Andrić: Híd a Drinán
Frank Herbert: A Dűne
Jörg W. Rademacher: Oscar Wilde
Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmek
Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
Krasznahorkai László: Rombolás és bánat az Ég alatt
Bartis Attila: A nyugalom
Azár Náfíszí: A Lolitát olvastuk Teheránban
Peter F. Hamilton: A földre hullt sárkány I-II.
David Mitchell: Szellemírók
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Kertész Imre: Valaki más
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca I-II.
Italo Svevo: Zeno tudata
Márai Sándor: A teljes napló 1945
Robert A. Heinlein: A Galaxis polgára
Michael Ende: A Végtelen Történet
Feldmár András: Szégyen és szeretet
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
Benedek István: Aranyketrec
Thomas Merton: Hétlépcsős hegy
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Vavyan Fable: Szennyből az angyal
Hamvas Béla: A babérligetkönyv / Hexakümion
Oriana Fallaci: A harag és a büszkeség
Popper Péter: A belső utak könyve
Charlotte Brontë: Shirley
Csernus Imre – Dobai Benedek – Tárnok Alfonz: Drogma
Richard Bach: Illúziók
Thomas Mann: Mario és a varázsló
Paul Auster: New York trilógia
Irvin D. Yalom: Egzisztenciális pszichoterápia
A. S. Neill: Summerhill
Michel Houellebecq: Elemi részecskék
Aldous Huxley: Pont és ellenpont
Tony Parsons: Apa és fia
Carl Gustav Jung – Marie-Louise von Franz (szerk.): Az ember és szimbólumai
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
Nádas Péter: Évkönyv
Simone de Beauvoir: A második nem
Michael Moore: Hülye fehér ember
Richard O' Barry: Delfinmosoly
Ignazio Silone: Bor és kenyér
L. M. Montgomery: A kék kastély
Albert Einstein: Hogyan látom a világot?
Osho: Intimitás
Kunt Ernő: A halál tükrében
Wass Albert: Egyedül a világ ellen / Magukra hagyatottak
Dániel Anna: Erzsébet királyné
Terry Pratchett: Vészbanyák
Osho: Szerelmesen
Jeanette Winterson: A szenvedély
Robin Maxwell: Boleyn kisasszony
Werner Heisenberg: A rész és az egész
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
Feldmár András: Szabadság, szerelem
Romain Gary: Lady L.
Irvin D. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Erich Fromm: Az emberi szív
Carson McCullers: Óra mutató nélkül
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász
Henry James: Daisy Miller / London ostroma
William Irwin (szerk.): Mátrix filozófia
Agatha Christie: A titkos ellenfél
Tadeusz Zimecki: Vakáció a kenguruk szigetén
Fodor Ákos: Buddha Weimarban
Ursula K. Le Guin: Atuan sírjai
Oriana Fallaci: Levél egy meg nem született gyermekhez
Szergej Lukjanyenko: Ugrás az űrbe
Benedek István: Az értelem dicsérete
Karinthy Frigyes: A delejes halál
Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak
Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből
Gombos Imre (szerk.): A vízbe fúlt szeretők
Esther Vilar: A férfi joga két nőre
Károlyi Mihályné: Együtt a száműzetésben
Osho: Az egész a változásról szól
Stanislaw Dziwisz: Egy élet Karol Wojtyla mellett
E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép / A homokember / Scuderi kisasszony
Táncsics Mihály: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak
Henry Cloud – John Townsend: Határaink
Saul Bellow: Napjaid gyümölcse
Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől
Carlos Castaneda: Belülről izzó tűz
Tatiosz: Életbölcsességek
William Paul Young: A viskó
William Golding: A vétkes visszanéz
Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II.
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Dzogcsen
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Elif Şafak: Az isztambuli fattyú
Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
Victor János: Márk evangéliuma – Elmélkedések
Szent-Györgyi Albert: Az élő állapot
Mihail Bulgakov: Kutyaszív
Josh McDowell: Több mint ács
Heltai Jenő: Versek
Peter Lauster: A társkapcsolat krízisei
Alphonse de Lamartine: Graziella
Xenophón: Emlékeim Szókratészról
André Maurois: Szeptemberi rózsák
Franz Kafka: Az éhezőművész
Martin Buber: Én és Te
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Aurelian Titu Dumitrescu: Antimetafizika
Fodor Ákos: Pontok
Jean-Paul Sartre: A szabadságról
Hervay Gizella: Az idő körei
Thomas Bernhard: Egy hátraarc
Tiziano Terzani: A vég nekem a kezdet
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Cory Doctorow: Kis testvér
Harry Mulisch: A merénylet
Viktor Pelevin: P5 – Pindosztán politikai pigmeusai – Pá, pederaszták
Esterházy Péter: Esti
Aravind Adiga: A Fehér Tigris
Kahlil Gibran: Bolond / Homok és tajték
Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás
Nyíri Tamás: Az ember a világban
Jean-Paul Sartre: Exisztencializmus
Nagy Kázmér: Az én Ausztráliám
Peter Lauster: Az Én megerősítése
Eugen Herrigel: A zen-út
Gordon Smith: A lélekfutár
E. T. A. Hoffmann: Murr kandúr életszemlélete
Patrick Ness: Kés a Zajban
Georg Feuerstein: Tantra, az extázis ösvénye
Christian Gossett: The Red Star – The Battle of Kar Dathra's Gate
Petőfi Sándor – Fazekas Mihály: Az apostol / A helység kalapácsa / Lúdas Matyi
A. B. Bosworth: Nagy Sándor
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Elliot Aronson: Életem és a szociálpszichológia
Esterházy Péter: Arra gondoltam, hogy az le
Richelle Mead: Örök kötelék
Fodor Miklós: Lényegretörő pszichológia – Magyarázatok az emberi viselkedésre
Viktor E. Frankl: Értelem és egzisztencia
Cornelius Nepos: Híres férfiak
Anonymous: Gyönyörre gyönyör
Mikonya György: Rend a rendetlenségben
Khalil Gibran: A Próféta / A Próféta kertje
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek
Marcus Aurelius: Elmélkedések
Phaedrus: Mesék
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Testvériség
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – Párák évszaka
Murakami Haruki: 1Q84
Alfred de Musset: Szeszély
Emma Donoghue: A szoba
Kertész Imre: Mentés másként
Lányi András: Egy örömóda titkos záradéka
Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek
Kerekes György – ifj. Kerekes György: Lappföld
Montesquieu: Igaz történet
Veronica Roth: A beavatott
Viktor E. Frankl: Orvosi lélekgondozás
Király Levente (szerk.): Körkép 2012
Voltaire: XII. Károly
Lauren DeStefano: Hervadás
Jorge Bucay: Az autodependencia útja
John Simmons: 100 tudós
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők
Slavenka Drakulić: Frida, avagy a fájdalomról
Máté Gábor: A sóvárgás démona
Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág
Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka
Bálint Mária: Pedagógiai antropológia és egzisztencialista pedagógia
Tersánszky Józsi Jenő: Egy vezérbika emlékiratai
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
Viktor Pelevin: S. N. U. F. F. – Utøpia
Viktor E. Frankl: A szenvedő ember
John Green: Csillagainkban a hiba
Christopher McDougall: Futni születtünk
Szendi Gábor: Párbajok nélkül
Alekszandr Szergejevics Puskin: Alekszandr Szergejevics Puskin legszebb versei
Farkas Lívia: Ennél zöldebb nem lesz!
Tahereh Mafi: Ne érints
Bronnie Ware: Életkönyv
Kocsis L. Mihály: Végszavazás a halállal
Benyák Zoltán: Az idő bolondjai
Nagy Gáspár: Földi pörök
Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Paul Auster – J. M. Coetzee: Itt és most
Csernus Imre: A kiút
Alessandro Baricco: Don Giovanni
On Sai: Scar
Robert K. Massie: Nagy Katalin
Nigel Warburton: A filozófia rövid története
Kristina Ohlsson: Az 573-as járat
Szendi Gábor: Értelmes szenvedés: a boldogság
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Éles Csaba (szerk.): Színek, szerelmek, szenvedélyek
Feldmár András: Életunalom, élettér, életkedv
Ritter Andrea: Melegek
Roman Krznaric: Hogyan találjuk meg a nekünk való munkát?
John-Paul Flintoff: Hogyan változtassuk meg a világot?
Joël Dicker: Az igazság a Harry Quebert-ügyben
Dessewffy Tibor: A gonosz szociológiája
Semezdin Mehmedinović: Ruszki komputer
Jessica Sorensen: The Coincidence of Callie & Kayden – Callie, Kayden és a véletlen
Robin LaFevers: Sötét diadal
Irvin D. Yalom – Ginny Elkin: Minden nappal közelebb
A. J. Christian: A férfiakkal csak a baj van?!
Voltaire: Henriás
Jerry Mintz: Szabadság és demokrácia az oktatásban
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Nina George: Levendulaszoba
Zak Ebrahim – Jeff Giles: A terrorista fia
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák
Almási Kitti: Bátran élni
II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok
II. János Pál pápa: Veritatis Splendor
Leena Krohn: Hotel Sapiens
Lily King: Eufória
Onagy Zoltán – Tímea Gulisio: Peremvilág
Jevgenyij Vodolazkin: Laurosz
Bartis Attila: A vége
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot
Ferenc pápa: Kegyelem és bűn szőttese
Stephen Grosz: Életvizsgálatok
A. M. Aranth: Oculus
Farída Khalaf – C. Andrea Hoffmann: Az Iszlám Állam rabszolgája voltam
Louisa Reid: A fájdalom helye
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Pak Janmi: Élni akartam
Orhan Pamuk: A piros hajú nő
Ted Chiang: Életed története és más novellák
On Sai: Esővágy
Kätlin Kaldmaa: Breviárium
Trevor Noah: Born a Crime
Széchenyi István: Merjünk nagyok lenni…
Anne Applebaum: Kelet és Nyugat között
Nádas Péter: Világló részletek
Izsó Zita – Bach Máté: Pesti nő
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Vida Gábor: Egy dadogás története
Allison Pataki: Sissi – A birodalom úrnője
Anna Banks: Nemezis
Edith Eva Eger: A döntés
Sarah Winman: Bádogember
Louisa Thomsen Brits: Hygge
Kylie Scott: Deep – Tónus
Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan I.
Slavoj Žižek: A kettős zsarolás ellen
Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
J. D. Barker: A negyedik majom
Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Harlan Coben: Ne engedj el!
Esterházy Péter: Az olvasó országa
T. M. Frazier: King
Cristina De Stefano: Oriana
Emmanuel Dongala: A Bridgetower-szonáta
Michelle Marly: Coco Chanel és a szerelem illata
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett II.
Carol Souya: Évszakok

Idézetek

>!
Christine_

Ráeszmélt, hogy miként nincs a világon olyan helyzet, amelyben az ember boldog és teljesen szabad volna, ugyanúgy nincs olyan helyzet sem, amelyben teljesen boldogtalan és rab volna.
Azt tapasztalta, hogy van határa a szenvedésnek és van határa a szabadságnak; hogy ez a két határ nagyon közel esik egymáshoz; hogy az az ember, aki azért szenved, mert rózsaágyán felgyűrődik egy szirom, ugyanúgy szenved, ahogy most ő, aki puszta, nyirkos földön hál, és amíg az egyik oldalát melengetni, a másik oldala fázik; hogy amikor régen felhúzta szűk báli cipőjét, ugyanúgy szenvedett, mint most, amikor mezítláb gyalogol és lába csupa seb. Most már tudta, hogy akkor, amikor látszólag a maga akaratából elvette a feleségét, semmivel sem volt szabadabb, mint most, amikor egy lóistállóban van bezárva. És mindabból, amit később maga is szenvedésnek nevezett – bár annak idején jóformán fel se vette –, feltört, varas, mezítelen lábának fájása volt a legnagyobb.

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom · szabadság · szenvedés
>!
EBrody I

Az egész életét, mindenestül, álomként, sejtelemként élte át; unos-untalan arról beszélt, hogy az ember hiába hiszi magát szabadnak, sötét hatalmak szörnyű játékainak van kiszolgáltatva, s ez ellen haszontalan lázadoznia, jobb, ha alázatosan aláveti magát a sors akaratának. Odáig ment, hogy kijelentette: nagy botorság azt hinni, hogy az ember önmagának köszönheti, amit a művészetben vagy a tudományban alkot; hiszen az az elragadtatás, mely az alkotáshoz elengedhetetlenül szükséges, nem az emberből magából fakad, hanem valami rajtunk kívül álló, felsőbbrendű szellem hatásából.

A homokember

Kapcsolódó szócikkek: sors · szabadság
>!
XDóra

A szabadság azt jelenti, hogy képes vagyok választani a gyakorlatilag lehetséges dolgok közül, és felelősséget vállalok a döntéseimért.

6. fejezet

Jorge Bucay: Az autodependencia útja Légy ura életednek!

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
>!
Chöpp 

Wilhelm Wundt kísérleti berendezései közé tartozott a „gondolatmérő”, amellyel megkísérelte mérni az idő érzékelését. Jellemző volt Wundtra, hogy zavarta az órának a modern emberre ható zsarnoksága. Az óráról azt írta, hogy „az első rendőr”, és „a személyes szabadság minden korlátját magával hozta. Az embernek természetes ösztöne, hogy küzd minden erő ellen, amely elnyomni igyekszik a függetlenségét. Szerethetünk mindent, embereket, állatokat, virágokat, köveket – de a rendőrséget senki sem szereti! Ki többé, ki kevésbé, de valamennyien harcban állunk az órával… néha a csiga lassúságával mászom, és… amikor azt hiszem, hogy az időt ütöm agyon, akkor valójában magamat gyilkolom.”

388. oldal, Wilhelm Wundt

Kapcsolódó szócikkek: idő · óra · szabadság · Wilhelm Wundt
2 hozzászólás
>!
Rawalpindi

– (…) A szabadság is valami, ami van, az akarat is valami, ami van; akaratszabadság azonban nincs, mert az akarat, amely tulajdon szabadságára irányul, a semmibe nyúl.

212. oldal, Thomas Mann, I. kötet, Európa Könyvkiadó, 1968

Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II. Válogatás századunk legjobb elbeszéléseiből

Kapcsolódó szócikkek: akarat · szabadság
>!
moni79

Szabad az a gazdag ember, akinek nettó egymillió dollár az évi jövedelme. Meg esetleg az a szegény ember, akinek a cselekedeteivel a kutya se törődik. De a magam társadalmi helyzetében levő fickónak ki kell izzadnia azt a pénzt, amíg aztán holtan össze nem rogy.

112. oldal, III. fejezet (Magvető, 1980.)

Kapcsolódó szócikkek: pénz · szabadság
>!
Morpheus

De a ti cégeitek nem akarják, hogy bárki is remete vagy valami más legyen. Szerintük mindenkinek úgy bele kéne illeszkednie ebbe az egyenkultúrába, amit próbálnak meghonosítani, mint csinos kis blokkoknak az áramköri lapba. Én nem akarok ebbe belemenni. Én szabadságot akarok.

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
>!
Cardamon

A háború: Béke
A szabadság: Szolgaság
A tudatlanság: Erő

Kapcsolódó szócikkek: béke · erő · háború · szabadság · szolgaság · tudatlanság
4 hozzászólás
>!
Cardamon

A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy.

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
>!
negyvenketto

Volt egyszer, hogy egy kristálytiszta vizű, hatalmas folyó fenekén különös lények éltek.
A folyó csendesen hömpölygött mindannyiuk – fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, jók és gonoszak – fölött, a víz folyt, ahogyan folynia kellett, a víz csupán kristálytiszta önmagát ismerte.
A lények mindegyike görcsösen kapaszkodott a folyómeder mélyén heverő ágakba meg kövekbe, mert életük volt a kapaszkodás, az, hogy ellenálljanak a sodró áramlásnak, ezt tanulták születésük pillanatától.
Végül azonban az egyik lény így szólt: „Elegem van már ebből a kapaszkodásból. Bár a saját szememmel nem tudok meggyőződni róla, de bízom benne, hogy a folyó tudja, hová folyik. Hagyom hát, hadd sodorjon magával az áramlás, és vigyen, ahová akar. Ha továbbra is itt kapaszkodom, belehalok az unalomba."
A többi lény kinevette, és azt mondták: „Te bolond! Engedd csak el magad, és az áramlás, amelyet oly nagyra tartasz, majd jól megforgat, odavág, és úgy szétmorzsol a köveken, hogy abba hamarabb belehalsz, mint az unalomba!"
De a lény nem hallgatott rájuk, hanem elszántan elengedte, amibe addig kapaszkodott, mire valóban rögtön forogni, bukdácsolni kezdett, és az áramlás a kövekhez vagdalta.
Ám a lény ennek ellenére sem kapaszkodott meg újra, az áramlás így egy idő múlva felemelte a folyómeder fenekéről, és többé már nem ütődött, zúzódott.
Azok a lények pedig, akik a folyó alján éltek tovább, és nem ismerték a sodródót, így kiáltottak fel: „Lássatok csodát! Ugyanolyan lény, mint mi vagyunk, de ő repül! Íme a Messiás, aki eljött, hogy mindnyájunkat megváltson!"
És a sodródó így szólott: „Dehogy vagyok én Messiás, vagy akkor ti is azok vagytok. A folyónak telik kedve benne, hogy felemeljen bennünket, hogy szabaddá tegyen, ha van merszünk hozzá, hogy elengedjük, amibe kapaszkodtunk. Valódi tennivalónk az utazás, a nagy kaland."
De ők csak egyre azt kiáltozták: „Megváltó", és továbbra is görcsösen kapaszkodtak a kövekbe, és a következő pillanatban a sodródó eltűnt a szemük elől, ők pedig ott maradtak, és legendákat találtak ki maguknak holmi Megváltóról.

Richard Bach: Illúziók Egy vonakodó messiás kalandjai

Kapcsolódó szócikkek: folyó · Messiás · szabadság · utazás