Svik személy
Idézetek
– Tessék, egyél egy keveset a sajtomból! – kínálta Svik, és vágott egy szeletet a mellette, egy fatálon heverő sajtkorongból. – Fogadd el, kérlek, mielőtt átragad rám a rossz hangulatod, és elvágom a saját torkomat.
342. oldal
– Hogy hívnak?
– Vargnak.
– Nincs neve! – kiáltotta oda nekik Svik.
– Se pajzsa – válaszolta a nő Sviknek. Megint Vargra nézett. – És semmi esze.
Aztán elfordult.
– VARG SEMMI-ESZE FOG MOST MEGVÍVNI EINAR FÉL-TROLL-LAL, HOGY HELYET KAPJON A VÉRESKÜDTEK EVEZŐPADJÁN ÉS PAJZSFALÁBAN!
42. oldal
A dárdanyélnek a végét a földbe döfte, és az ujjával beletúrt vörös szakállába, kihúzogatta a csomókat, aztán megpödörte a bajszát, és nekilátott befonni.
– Mit csinálsz? – súgta oda neki Varg.
– Felkészülök – felelte Svik.
– Mire?
– A jelre. Itt természetesen csetepaté lesz. Vért fogunk ontani, és szeretném, ha a lehető legjobban néznék ki a csatában. Ez fontos.
413-414. oldal
– Amikor felébredtem, azt hittem, meghaltam – motyogta Varg. – És amikor felültem, azt kívántam, bárcsak ne tettem volna. Többet sosem iszom mézbort.
– Hah – nevette el magát mélyen és őszintén Svik. – Ha annyi karperecem lenne, ahányszor hallottam már ezt… vagy ha már itt tartunk, magamnak megfogadtam ezt… dúsgazdag lennék, akár egy jarl.
170. oldal
– Minden rendben? – kérdezte tőle Svik.
– Nincs – felelte Varg. – Félek.
– A félelem jó dolog – jegyezte meg Røkia. – Élesebbé teszi az érzékeket, gyorsabb, erősebb leszel tőle. Felszítja a bátorságodat, és segít végezned az ellenségeiddel.
Svik összevont szemöldökkel nézett rá.
– Én a nadrágomba hugyozni és minél messzebb szaladni akarok tőle – mondta, aztán megint Varg felé fordult. – Mindannyian érzünk félelmet. – Vállat vont. – Mégis harcolunk. És vigyázunk egymásra a csatában.
367. oldal