Stella személy
Idézetek
Mert a legszorosabb, legmélyebb kapcsolat pillanataiban minden más semmivé foszlik. Csak a szívünk dobogása jut el a tudatunkig. A másik kezének érintése. A hihetetlen élmény, hogy mindketten ugyanazt érezzük. És arra a rövidke időre tudjuk, hogy utunkon nem vagyunk egyedül, van valaki mellettünk.
311. oldal
A múltat magunk mögött hagytuk. Nem változtathatjuk meg, bármennyire szeretnénk is. Azt pedig nem tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap. Csak a jelent ismerhetjük, ezt a percet. Oszd meg velem ezt a pillanatot! Bízz a szívedben. Bízz bennem.
328. oldal
Egyik oldalamon a reménnyel, a másikon a hittel megkezdem a sétát az életért, a gyógyulásért és a szeretetért.
218. oldal
Csakhogy a baleset egyvalamire megtanított. Olyasmire, amit korábban nem értettem volna meg. A régi Stella addig erőlködött, addig próbálkozott, míg meg nem kapta azt, amit akart. A régi Stella gyengeségnek látta a türelmet.
…
Az új Stella, aki arra vár, hogy kilenc nap múlva a csodával határos módon helyrejöjjön a hallása, ez a Stella már tudja, hogy bizonyos dolgokért érdemes várni. Ez pedig eltarthat egy ideig.
229. oldal
Nekem adtad saját magamat.
Az életemet köszönhetem neked.
És a lelkemet.
Mindig a tied.
310. oldal
Ez az egész valami okkal történt, és egy nap megértem majd, hogy miért. Most azonban egyszerűen csak folytatnom kell.
126. oldal
Amikor kisírtam magam, és már nem zokogok annyira, Hayden közelebb hajol. Meleg ujjai végigsuhannak a bőrömön, és letörlik a bánatomat.
Arcomon megérzem a nap melegét.
53. oldal
Gondolkodás nélkül kinyújtom a kezem és megérintem az arcát. Ujjaim végigsiklanak a bőrén, ami valahogy egyszerre meleg és hideg, mintha tűzből és jégből állna. Napból és holdból. Nappalból és éjszakából. Szeretetből és veszteségből.
Felnyúl, keze az enyémre simul. Úgy érzem, mintha szél kergette falevél lennék, kiszolgáltatva valami nálam hatalmasabb erőnek. Zuhanok. Csakhogy hirtelen cseppet sem félek, mert tudom, bárhol érjek is földet, Hayden ott lesz, hogy elkapjon.
156. oldal