sport fogalom
Idézetek
– Mi ez a nyelv, honnan jöttetek? – szól hátra a raszta. Alig látunk a hatalmas füstben. Köhigcsélünk, mint a patak partján a Szofitól ’92-ben. […]
– Magyarországról – felelem.
– Áh, Puskás!
– Az!
Puskás egy héttel később halt meg. Ez a raszta volt az utolsó, akivel a nagyvilágban járva-kelve még az élő Puskásról beszélgettem. Nagy szerencse, hogy nem látta a temetését, mert annak feldolgozásához körülbelül annyi fűre lett volna szüksége, mint amennyit Puskás valaha megtaposott azzal a szédületes bal lábával.
101. oldal
[…] A sport mint olyan tevékenység, melyben valaki haszonszerzési szándék nélkül olyan testgyakorlást végez, melynek során megdolgoztatja az izmait, élénkíti a vérkeringését, teljes kapacitással működteti a tüdejét – ez a sport nagyon jó dolog, legalább olyan jó, mint a szex, a filozofálás és a hazárdjáték babra.
101. oldal, A Mundial és szépségei (Európa, 2002)
Mindannyiunknak megvan a kedvenc sportbeli pillanatunk. Számomra az egyik akkor következett be, amikor az 1998-as olimpián egy sífutóversenyt néztem. Ha valamicskét tudnak a síversenyekről, akkor ismerik Bjorn Daehlie-t. Uralta sportágát, tizenkét olimpiai érmet és tizennégy világbajnokságot nyert, egy sereg egyéni rekordot ért el. Az általam nézett verseny jellegzetes Daehlie volt: könnyedén nyert. Valójában akkora előnnyel győzött a mezőny előtt, hogy hazamehetett volna, hogy főzzön egy csésze teát, megigya, és visszatérjen, mielőtt sok versenytársa beér a célba. De nem ment el. A célban várakozott, és amennyi versenyzővel csak tudott, kezet fogott. A versenytársak elmentek. Daehlie hátramaradt, mert volt még egy utolsó versenyző, aki szinte élete első síversenyén vett részt. Legalább húsz perccel lemaradt mindenki mögött. Csípős hideg volt. A média emberei csaknem valamennyien elpakolták felszereléseiket, és távoztak. A legtöbb sportoló megelégedett volna egy kézfogással az olimpiai falu melegében. De Daehlie nem. Ő az a férfi, aki megmutatta egy bajnok igazi természetét. Várt. Várt a dermesztő hidegben. Megvárta, amíg az utolsó versenyző a végső kanyarba ér, és biztatta, tapsolt és integetett, amint a másik befejezte a versenyt.
Ez a sport szépsége.
195. oldal (Milagrossa, 2011)
Declan Hill: Bunda 69% Futball és szervezett bűnözés
– A testmozgás a kulcs. Azt hittem, elkezdtél pilatesre járni.
– El is kezdtem. Csak az volt a baj, hogy olyan büszkeség töltött el minden óra után, hogy csokival jutalmaztam magam.
103. oldal
A sport, valószínűleg bármilyen válfaja, rendkívüli mértékben fejleszti az akaraterőt és az állóképességet.
209. oldal
Szendi Gábor: Szárnyakat adni Kitartó és kiváló gyerekek nevelése
Azért sportolt annyit, magyarázta nekem egyszer az apám, hogy elbutuljon, és ne tudjon gondolkodni. Ez sikerült is neki: meg vagyok róla győződve, hogy sikerült úgy leélnie az életét, hogy soha egyetlen egyszer sem gondolkodott el azon, mit jelent embernek lenni.
66. oldal