sport fogalom
Idézetek




SPORT alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész se maradjon azon a helyen, ahova az isten teremtette, hanem lehetőleg oly helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve. Ehhez a művészethez a test összes részeit fel lehet használni: kivéve az agyvelőt, melynek működése zavarólag hat, mert a görcsöket és ficamodásokat marhaságnak minősíti.
(…)
A vadászat mindig legfőbb sportunk volt: politikusaink főleg a baklövést kedvelték. Az ősfoglalkozások közül még a vízieket kell felemlítenünk: mindig voltak nálunk, akik a zavarosban halásztak.
A többi sportok hosszú ideig fejletlen állapotban tengődtek. A gyakorlatok közül legrégibb a húzódzkodás; a magyarok nagy ambícióval és kitartással húzódzkodtak mindig, pl. az adófizetéstől. 1849 után vált kedveltté a függeszkedés; ezt vékony kötelen végezték tábornokok és honvédek, Haynau művezető vezénylete alatt.
SPORT ÉS TESTÉSZET KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NYAVALYATÖRÉSRE




(…) a sport nem arról szól, hogy soványak legyünk, vagy úgy pattogjunk, mint egy gumilabda. Még csak nem is arról, hogy kimagaslóan jók legyünk a választott sportágban, hanem sok más, jóval fontosabb dologról – a fizikai és a mentális egészségről, a sikerélményről, a szocializálódásról, a stresszcsökkentésről.
5k - A félelmetes testmozgás
Bella Mackie: Fuss tovább! 81% Hogyan mentette meg a futás az életemet?




1939-ben, negyvenhárom évesen, Cerutty idegösszeroppanást kapott. Miután az orvosok két évet sem adtak neki, gyökeresen átalakította étrendjét, és elkezdett rendszeresen mozogni, méghozzá egy új életfilozófia jegyében, amelyet a „stotan” jelzővel illetett (ezt az angol stoic – „sztoikus” – és Spartan – „spártai” szavak összevonásával alkotta). Az igazi sportoló legyen „kemény, kitartó, és higgyen megingathatatlanul egy eszményben”, írta, de ez nem elég: „tartson szigorú étrendet, legyen filozófiája, foglalkoztassa az értelmét is, és legyen nyitott a művészi törekvésekre”.
97. oldal (10. Veszélyes ének)
Scott Jurek – Steve Friedman: Futni, enni, élni 92% Utam az ultrafutói sikerhez




Én hiszek abban, hogy az életem értékes. Nem fogom arra vesztegetni, hogy olyasmivel foglalkozzam, mint az öltözködés! – mondta Malcolm. – Nem vagyok hajlandó azon törni a fejem, hogy mit vegyek fel holnap reggel. Őszintén, maga el tud képzelni unalmasabb dolgot a divatnál? Jó, talán a profi sport még unalmasabb.
117. oldal




Elvitathatatlan tény, hogy nagyszerű győzelmeink a „magyar tempó”-nak nevezett úszásmód révén születtek. A magyar versenyzők ekkor már több mint egy esztendeje váltott karral úsztak. Ezt az úszásmódot a dunai hajók legénységétől tanulták. A matrózok ugyanis az előrehaladást akadályozó mell- és oldalúszó-ütem helyett – ösztönösen – váltott karral kísérleteztek, de a vizet csak vágták és tenyerükkel nem végeztek lapátszerű mozgást, ezért előrehaladásuk nem volt eléggé gyors. Az úszók azonban a matrózok sajátos karmozgását tovább tökéletesítették: az evezőlapátéhoz hasonló mozgást végeztek, karjukat kiemelték s azután a tenyér és a kar felületével szelték a vizet s ez vitte előre testüket. – Ezt a karmozgást újszerű lábütemmel egészítették ki. Minden kézütemre két rövid rúgómozdulatot végeztek s ezzel igyekeztek – a mai delfin lábütemhez hasonlóan – testüket a víz felszínén tartani.
35-36. oldal, Európa gyorsúszó-bajnoksága magyar kézen




– Mi ez a nyelv, honnan jöttetek? – szól hátra a raszta. Alig látunk a hatalmas füstben. Köhigcsélünk, mint a patak partján a Szofitól ’92-ben. (…)
– Magyarországról – felelem.
– Áh, Puskás!
– Az!
Puskás egy héttel később halt meg. Ez a raszta volt az utolsó, akivel a nagyvilágban járva-kelve még az élő Puskásról beszélgettem. Nagy szerencse, hogy nem látta a temetését, mert annak feldolgozásához körülbelül annyi fűre lett volna szüksége, mint amennyit Puskás valaha megtaposott azzal a szédületes bal lábával.
101. oldal