Spinoza személy

Richard Dawkins: Isteni téveszme
Erich Fromm: A szeretet művészete
Umberto Eco: Öt írás az erkölcsről
Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei
Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország
Albert Einstein: Hogyan látom a világot?
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
P. G. Wodehouse: Hajómágnás a pácban
P. G. Wodehouse: Jeeves szabadságon
Erich Fromm: Az emberi szív
Ernest Renan: Jézus élete
Bernard Malamud: A mesterember
Will Durant: A gondolat hősei
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!
Erich Fromm: Férfi és nő
Lucio Della Seta: A bűntudat leküzdése
Ancsel Éva: Bekezdések az emberről
Erich Fromm: Utak egy egészséges társadalom felé
Benedictus de Spinoza: Politikai tanulmány és levelezés
Miguel de Unamuno: Köd
Hermann Hesse: Karácsony
Heller Ágnes: Olvasónapló 2013–2014
Gustav Meyrink: A zöldarcú kísértet
Woody Allen: Mellékhatások / Kész anarchia
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Sági György: Név a nyelv alatt
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Michel Houellebecq: Intervenciók 2020
Ben Shapiro: A történelem jobb oldala
Cassandra Clare – Wesley Chu: Az elveszett Fehér Könyv

Idézetek

Morpheus>!

Spinoza szerint az ember feladata, etikai célja éppen hogy a determináció csökkentése és a lehető legteljesebb szabadság elérése. Az ember erre úgy képes, ha tisztába jön önmagával, ha szenvedélyeit, melyek elvakítják és megbéklyózzák, átalakítja tettekké ("aktív affekciókká"), amelyek képessé teszik rá, hogy emberi lényként valódi érdekei szerint cselekedjék.
[…] A szabadság Spinoza szerint, nem olyasvalami, amit adnak nekünk, hanem olyan dolog, amit bizonyos határok között intuícióval és erőfeszítéssel megszerezhetünk magunknak. Megvan a lehetőségünk, hogy válasszunk, ha van bennünk kitartás és tudatosság.

166. oldal

Erich Fromm: Az emberi szív Miért vagyunk egyaránt képesek a rosszra és a jóra?

Kapcsolódó szócikkek: etika · Spinoza
Lélle P>!

Az egyetlen, ami igazán számít, hogy mik vagyunk valójában. A jó lelkiismeret – állítja Schopenhauer – sokkal többet ér, mint a jó hírnév. Legfőbb célunk legyen a jó egészség és az intellektuális gazdagság, ez az útja a gondolatok kimeríthetetlen áradásának, a függetlenségnek, az erkölcsös életnek. A belső nyugalom abból a tudatból fakad, hogy csak a dolgok értelmezése, nem maguk a dolgok billenthetnek ki nyugalmunkból.

Utóbbi tétel, miszerint lelki nyugalmunkat a tapasztalatok értelmezése határozza meg, nem maguk a tapasztalatok, az ókorból származó, máig érvényes és jelentős terápiás tantétel. Ez volt a sztoikusok központi gondolata, amelyet Zénón, Seneca, Marcus Aurelius, Spinoza, Schopenhauer és Nietzsche is vallott, s amely később mind a dinamikus, mind a kognitív viselkedésterápia alapvető koncepciójává vált.

104-105. oldal, 3. fejezet - Halálszemléletek: az elmélet hatalma (Park, 2018)

Irvin D. Yalom: Szemben a nappal A haláltól való rettegés legyőzése

2 hozzászólás
Chöpp >!

„A boldogság nem az erény jutalma, hanem maga az erény; s nem azért örvendünk neki, mert vágyainkat megfékeztük, hanem megfordítva, mivel örvendünk neki, azért tudjuk megfékezni vágyainkat” – mondja Spinoza.

67. oldal

Erich Fromm: Férfi és nő Szexuálpszichológiai tanulmányok

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · Spinoza
2 hozzászólás
sophie P>!

– Hát mitévő leszek, ha nem nősülök meg? Mivel töltöm el az időmet?
– Légy filozófus.
– Hát talán nem a legjobb, s talán nem az egyetlen filozófiai iskola a házasság?
– Mit nem beszélsz! Ha tudnád, hogy hány filozófus halt meg nőtlenül! Eltekintve a szerzetesektől, ime mindjárt Descartes, Pascal, Spinoza, Kant …

123. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Blaise Pascal · Immanuel Kant · René Descartes · Spinoza
Sz_László>!

Szörnyű, hogy mennyire nem lehet már semmit kimondani… Nietzsche, Schopenhauer és Spinoza ma már nem jutna át a szűrőn. A politikai korrektség, vagyis amivé vált, a nyugati filozófia majdnem teljes egészét elfogadhatatlanná teszi. Egyre több olyan dolog van, amit nem szabad gondolni. Ez nagyon ijesztő.

143. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arthur Schopenhauer · Friedrich Nietzsche · Spinoza
Chöpp >!

Spinoza a tekintélyelvű etika radikális ellenfele. Szemében az ember önmaga célja és nem egy felette álló tekintély céljainak eszköze.

33. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Kapcsolódó szócikkek: Spinoza
balagesh I>!

Sem Löw, sem Spinoza nem tud kibújni a bőréből, folytatja. Spinoza a rossz és Löw a jó zsidó. Spinoza felforgatja a világot, Löw pedig a létező világot kívánja fenntartani. Még akkor is, ha az csak szenvedést okoz. Velük nem érdemes foglalkozni. Sokkal érdekesebb az, hogy mitől lesz valaki Spinoza és mitől Löw.

123. oldal, Ki a főszereplő?

Kapcsolódó szócikkek: Spinoza
Lélle P>!

– Bocs, hogy megvárakoztattam, Jeeves – mondtam. – Remélem, nem unatkozott.
– Ó, nem, uram, köszönöm. Kitűnően elszórakoztam a Spinozámmal.
– He?
– Spinoza Etikájával, amellyel ön volt szíves a múltkoriban megajándékozni.
– Ó, ah, igen, emlékszem. Jó könyv?
– Rendkívül, uram.
– Gondolom, a végén kiderül majd, hogy a komornyik volt a tettes.

138. oldal, Az asszony ingatag (Ciceró, 2003)

1 hozzászólás
Lélle P>!

– […] hozhatok magának valamit?
– Uram?
– Örülne valami apró ajándéknak?
– Borzasztóan kedves öntől, uram.
– Semmiség, Jeeves. Határ a csillagos ég. Nevezze meg, mit akar.
– Tudja, uram, a közelmúltban kiadtak egy új, időszerű jegyzetekkel ellátott változatot a filozófus, Spinoza műveiből. Ha már ilyen nagyvonalú, nagyra értékelném ezt a könyvet.
– A magáé. Késlekedés nélkül leszállíttatom. Biztos jól mondta a nevet, Spinoza?
– Igen, uram.
– Elég valószínűtlen névnek tűnik, de maga tudja. Szóval Spinoza? Ez lenne a Könyvklub e havi ajánlata?
– Kétlem, uram.

11. oldal, 1. fejezet - Egy felhőtlennek tűnő reggel (Ciceró, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Bertram Wooster · Reginald Jeeves · Spinoza
1 hozzászólás
apetyov>!

Elhívott magához, avenue bosquet-i szép lakásába dolgozatomat megbeszélni. „Nagy képességek; de nagyon ellenszenves. Homályos, álmély stílus: ahhoz képest, amit a filozófiáról mondani tud!” Megtámadta minden kollégáját, elsősorban Brunschvicgot; aztán gyorsan áttekintette a klasszikusokat. Az ókor filozófusai? – Ostobák. Spinoza? – Szörny. Kant? – Csaló. Maradt Hume. Azt az ellenvetést tettem, hogy Hume semmiféle gyakorlati problémát nem old meg; erre vállat vont: „A gyakorlatnak nincsenek problémái.” Nem. A filozófiát csak szórakozásnak kell tekinteni, s jogunk van más szórakozást előnyben részesíteni.

Kapcsolódó szócikkek: David Hume · filozófia · Immanuel Kant · Spinoza · szórakozás