!

Spinoza személy

Erich Fromm: A szeretet művészete
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
P. G. Wodehouse: Hajómágnás a pácban
P. G. Wodehouse: Jeeves szabadságon
Erich Fromm: Az emberi szív
Bernard Malamud: A mesterember
Will Durant: A gondolat hősei
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!
Erich Fromm: Férfi és nő
Lucio Della Seta: A bűntudat leküzdése
Erich Fromm: Utak egy egészséges társadalom felé
Benedictus de Spinoza: Politikai tanulmány és levelezés
Miguel de Unamuno: A köd
Hermann Hesse: Karácsony
Gustav Meyrink: A zöldarcú kísértet
Woody Allen: Mellékhatások / Kész anarchia
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Sági György: Név a nyelv alatt

Idézetek

>!
Chöpp 

[Spinoza] Különbséget tesz cselekvő és szenvedő érzelmek „cselekedet” és „szenvedély” között. A cselekvő érzelemkiélése közben az ember szabad, ura az érzelmének; a szenvedő érzelem kiélése közben kényszer hajtja, olyan indítékoknak válik tárgyává, amelyeknek nincsen is tudatában. Így irigység, a féltékenység, a becsvágy, a kapzsiság minden fajtája: ezek a szenvedélyek; a szeretet viszont tett, az emberi erő kifejtése, és csak szabadon fejthető ki, soha nem lehet kényszer eredménye.
    A szeretet tevékenység, nem passzív érzelem; nem beleesünk, hanem helytállunk benne.

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Spinoza
2 hozzászólás
>!
Kkatja P

(…) Tartsatok akár Jézussal vagy Platónnal, Schillerrel vagy Spinozával, a végső bölcsesség mindig az, hogy nem boldogít sem a hatalom, sem a tulajdon, sem a megismerés, hanem egyedül csak a szeretet.
Az önzetlenség, a szeretet révén hozott áldozat, a tevékeny együttérzés, a lemondás mások javára veszteségnek, önmagunk kifosztásának tűnhet, holott ezáltal éppen hogy gazdagodunk és gyarapodunk, és ez az egyetlen út, amely előre és fölfelé visz.

20-21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Schiller · Jézus Krisztus · Platón · Spinoza · szeretet
>!
Kkatja P

    Ha a boldogságot ellentétével akarjuk definiálni, akkor nem a szomorúsággal, hanem a depresszióval kell szembeállítanunk.
    Mi a depresszió? Képtelenség az érzésre, olyan, mintha meghaltunk volna, miközben testünk még él. Képtelenség az örömre és a szomorúságra. A depressziós ember kifejezetten megkönnyebbülne, ha képes lenne a szomorúságra. (…) Ha a boldogságot a depresszió ellentéteként kívánjuk definiálni, akkor közelítjük Spinoza öröm- és boldogságmeghatározását, amely ezt olyan erős vitalitásérzés állapotának tartja, amelyben összeolvad az a törekvésünk, hogy megértsük embertársainkat, és hogy egyek legyünk velük. (…) A boldogság azt jelenti, hogy behatolunk a valóság legmélyére, hogy felfedezzük önmagunkat, és egyszerre érezzük magunkat másokkal egynek és tőlünk különbözőnek. A boldogság az intenzív belső aktivitás állapota, és a növekvő életerő élménye, amely úgy valósul meg, hogy produktívan kötődünk a világhoz és saját magunkhoz.

183. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · depresszió · öröm · Spinoza · szomorúság
>!
Chöpp 

„A boldogság nem az erény jutalma, hanem maga az erény; s nem azért örvendünk neki, mert vágyainkat megfékeztük, hanem megfordítva, mivel örvendünk neki, azért tudjuk megfékezni vágyainkat” – mondja Spinoza.

67. oldal

Erich Fromm: Férfi és nő Szexuálpszichológiai tanulmányok

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · Spinoza
2 hozzászólás
>!
Carmilla

Ha hitelt adunk annak, amit szabatos logikai-tudományos okfejtésévél kimutatott Leonardo da Vinci, Hobbes, Spinoza, Hume, Leibniz, Kant, Priestly, Voltaire, Schopenhauer, Bergson, akkor a szabad akarat nem létezik, mert létezése lehetetlen.

Lucio Della Seta: A bűntudat leküzdése A szorongás, a pszichés szenvedés ellen

>!
Morpheus

Spinoza szerint az ember feladata, etikai célja éppen hogy a determináció csökkentése és a lehető legteljesebb szabadság elérése. Az ember erre úgy képes, ha tisztába jön önmagával, ha szenvedélyeit, melyek elvakítják és megbéklyózzák, átalakítja tettekké ("aktív affekciókká"), amelyek képessé teszik rá, hogy emberi lényként valódi érdekei szerint cselekedjék.
(…) A szabadság Spinoza szerint, nem olyasvalami, amit adnak nekünk, hanem olyan dolog, amit bizonyos határok között intuícióval és erőfeszítéssel megszerezhetünk magunknak. Megvan a lehetőségünk, hogy válasszunk, ha van bennünk kitartás és tudatosság.

166. oldal

Erich Fromm: Az emberi szív Miért vagyunk egyaránt képesek a rosszra és a jóra?

Kapcsolódó szócikkek: etika · Spinoza
Hirdetés
>!
Chöpp 

Spinoza a tekintélyelvű etika radikális ellenfele. Szemében az ember önmaga célja és nem egy felette álló tekintély céljainak eszköze.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Spinoza
>!
Kkatja P

     – Mi a véleményed a zsidókról általában? – kérdezte hosszú hallgatás után.
     – Hm, hogy mi a véleményem rólok? Átlagban olyanok, mint a varju tollazat nélkül. Ravasz és fekete és görbecsörü a zsidó és nem tud repülni. Néha azonban sas is akad közöttük, ez egészen kétségtelen. Például: Spinoza.

30. oldal Második fejezet (Kultura, 1920)

Kapcsolódó szócikkek: Spinoza · zsidók, zsidóság
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Olyan kevés példányt nyomtattak belőle, hogy a mű szinte éppolyan ritka lesz, mintha kéziratban maradt volna. Gondoskodás történik majd arról, hogy ezt a csekély számú példányt azok között az ügyes emberek között osszák szét, akik meg tudják azt cáfolni. Nem kételkednek abban, hogy sarokba szorítják e szörnyű írás szerzőjét és fenekestül felforgatják Spinoza istentelen rendszerét, amelyre tanítványának szofizmái épülnek. Ezt a célt akarja szolgálni ennek az értekezésnek kinyomtatása, amelyből a szabadgondolkodók merítik majd csalárd érveiket.

328. oldal

Benedictus de Spinoza: Politikai tanulmány és levelezés Maximilien Lucas és Johannes Colerus Spinoza-életrajzaival

Kapcsolódó szócikkek: Spinoza
>!
fióka P

Lehet, hogy volt Isten: de miután elolvasta Spinozát, becsukta a boltot, és eszmévé finomult.

II. rész, 3. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Spinoza
2 hozzászólás