Spencer King személy
Idézetek
Merj végre élni egy kicsit! Végül is mi rossz történhet?
161. oldal
De tudod, mitől kell igazán félni? Hogy egy életen át az elmulasztott lehetőségeinken gyötrődünk.
– Az volt a hiba, hogy ledugtad a nyelved a torkomon, vagy az, hogy hagytad, hadd markolásszam a feneked? Mert, szivi, le se tagadhatod, mennyire élvezted az egészet.
193. oldal
-Látod, ez tetszik. Hasznos lehet a jövőre nézve. Szerinted elég, ha csak az egyik szemöldökömet vonom fel? Vagy próbáljam egyszerre mindkettőt, hátha akkor kétszer olyan gyorsan lekerül minden a csajról?
183. oldal
– Helyes. Ha jól sejtem, az egyik az enyém.
– Ööö… Igen. – Ennyit arról, hogy én hívom majd el a bálba.
– Oké. Most már tuti, hogy megint a kanapémon akarsz kikötni – vigyorgott. – Majd meghalsz azért, hogy…
Oldalba böktem, de mivel csak nem hagyta abba a nevetést, másfajta módszerrel próbálkoztam. Olyannal, ami tök jól bevált, amikor legutóbb kettesben maradtunk.
Hosszú, nagyon hosszú csókkal hallgattattam el.
228. oldal
– Na, mi a meglátásod, Freud? – vont kérdőre. – Vagy a csecsemőkori fotóimra is szükséged van az érdemi diagnózishoz?
– Most, hogy mondod, miért ne? Érdekelne például, hogy ezüstkanállal a szádban születtél-e.
[…]
– A kérdéses kanál tizenhat karátos arany volt, és nemzedékről nemzedékre öröklődik. A King család semmit se csinál fél gőzzel.
– Bocs, nem úgy értettem.
– Miért, talán bóknak szántad? Lehet jó szándékúan is közölni, hogy megtorpedózhatja egy srác népszerűségét?