Sopron helyszín

Szabó Magda: Régimódi történet
Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott…
Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak
Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim I–II.
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
G. Szabó Judit: A Madárijesztő-ház
Mág Bertalan: Híres magyar bűnügyek
Révay József: Séták a római Magyarországon
Sándor Iván: A vizsgálat iratai
Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században
Benda Kálmán – Fügedi Erik: A magyar korona regénye
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Ormos Mária: Padovától Trianonig – 1918–1920
Lénárd Sándor: Apám
Duics Pál – Winkler Gábor: Sopron
Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949
Ormos Mária: Civitas fidelissima
Domokos Mátyás – Saly Noémi: A régi Magyarország képeslapokon
Krisch Magdolna – Krisch András: Séták Sopronban
Benkő László: A Zrínyiek – A lángelme
Bíró Szabolcs: Az utolsó tartományúrig
Thirring Gusztáv – Heimler Károly: Sopron és környékének részletes kalauza
Polgárdy Géza: Harcok, munkák és küzdelmek
Szemes István (szerk.): Sopron
Edith Kneifl: Haláltánc harangszóra
Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma
Benedek Szabolcs: Király!
Alan Rickman: Madly, Deeply
Alan Rickman: Őrülten, mélyen

Idézetek

krlany I>!

[…] inkább kitanultam a malátafőzést, és elindultam vándorútra Magyarországra, ah, Sopron, hogy ott milyen gyönyörű sörgyár van, […]

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Magyarország · maláta · Sopron · sör
1 hozzászólás
Chöpp >!

Az ifjú III. Ferdinándnak nem kisebb személyiség tette a fejére a Szent Koronát, mint a magyarországi barokk és ellenreformáció egyik legnagyobb alakja, Pázmány Péter. Természetesen nem íróként, hanem esztergomi érseki tisztségében. Mivel Pozsonyban pestisjárvány dühöngött, a szertartásra Sopronban került sor.

224. oldal III. Ferdinánd (1637-1657)

Benedek Szabolcs: Király! A magyar uralkodók véresen komoly históriája

Kapcsolódó szócikkek: Pázmány Péter · Sopron
Kitabu_hu P>!

október 17.
Igazi vasárnap Sopronban. Csendes utcák, templomharangok. Nem mentem el a kirándulásra – de nagyon jól nevelt voltam és jól dolgoztam. És elsétáltam a temetőbe. Nagyon megható hely – itt a család a minden. A szegényebbeknek egyszerű, fából készített kereszt jut, ami épp annyira megindító, mint a gránittömbök. Sok nőt láttam. Virágokat ültettek, takarították a sírokat, ápolták az emlékeiket.

36. oldal

Alan Rickman: Őrülten, mélyen Alan Rickman naplói – Emma Thompson előszavával

Kapcsolódó szócikkek: Sopron · temető
pwz I>!

A Velencei-tó és -hegység, a Vértes és a Bakony közelsége szinte predesztinálta Székesfehérvárt arra, hogy elsőrangú vidéki turistacentrum legyen. Minden már nagyobb vidéki városnak csak egy-egy hegység közelsége állott rendelkezésre, így Gyöngyösnek a Mátra, Egernek és Miskolcnak a Bükk, Pécsnek a Mecsek, Vácnak a Cserhát, Sopronnak a Soproni-hegyvidék és Salgótarjánnak a Karancs-Medves. Székesfehérvár ilyen helyzete tehát összehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt minden más városénál, mégsem volt olyan virágzó turista élet a városban, mint amilyennek ilyen kedvező körülmények között kellett volna, hogy legyen.

26-27. oldal, Harcok, munkák és küzdelmek

Polgárdy Géza: Harcok, munkák és küzdelmek Tíz esztendő a magyar turista közelében (1934-1944)

Kapcsolódó szócikkek: Bükk (hegység) · Eger · Miskolc · Pécs · Sopron · turista · Velencei-hegység
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Berzsenyi Dániel

Hogyan jelentkezik egy költő?
Berzsenyi úgy, hogy egyszerre hetvenhat verssel, majdnem teljes életművével mutatkozik be a kortársaknak. Már együtt a kötet, Kazinczy javítgatja, költök és kritikusok izgatottan olvassák, már nyomdász és a nyomtatáshoz pénz is akadna; de valami még hiányzik. És 1810-ben Berzsenyi végre Pestre utazik a „Portraitmahler”-hez. Ekkor jut túl először Sopronon. De elégedetlen lehetett a képpel, mert 1812-ben Bécsben keres fel egy rézmetszőt. Száz-százötven évvel ezelőtt verseskönyvből nem maradhatott el a költő arcképe.

62. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1810 · 1812 · Bécs · Berzsenyi Dániel · Pest · Sopron
Melcsó>!

Today was was a real Sunday in Sopron. Quiet streets, church bells. I didn't go on a driving trip – I was v. well behaved and worked. And walked – to the cemetery. A very moving place – here family is everything. The poor graves with simple home-made wooden crosses as powerful as the granite slabs. Every corner were the women. Cleaning, planting, looking after their memories.

19. oldal 17 October 1993

Alan Rickman: Madly, Deeply The Diaries of Alan Rickman

Kapcsolódó szócikkek: Sopron
KingucK P>!

Az 1903-as évben, amikor Szatmár és Nagybánya egyhangúlag tiltakozik a katonai javaslat ellen, a Balkánon gerillaharc folyik, Albánia Macedóniát fenyegeti, Apponyi Albert otthagyja a Szabadelvű Pártot, a kőművessegédek sztrájkba kezdenek, a fővárosban revolveres őrült garázdálkodik, Sopronban váratlanul nyár közepén megered a hó, egy kapucinus hittérítőt megölnek, és egy vasúton lelt ládában a megtalálók legnagyobb rémületére gyermekholttest fekszik, a debreceni színházban pedig nagy sikerrel játsszák a Lotti ezredesei-t.
– ezek az esték is örökre rögzülnek Jablonczay Lenke emlékezetében, a Csokonai Színház félkaréjba simuló páholysorai, ahol a szemközt ülők megszemlélik egymást látcsöveikkel, megsiratják a kis gésát, akit Imári márki gazsága fenyeget, vörösre tapsolják a kezüket a János vitéz előadásain. A zene és a nézőtéren szűrt, a színpadon teljes világítás a jellegzetes színházi szagokkal együtt mindig eszébe juttatják, valahányszor élete későbbi szakaszában végignéz egy előadást, a Rickl páholyba átbámuló Józsefet…

Jablonczay Lenke

pwz I>!

A magyar nyomdászat fejlődése a csakhamar bekövetkező török megszállás miatt mégis elakadt: a hódoltsági területeken tilos volt könyvműhely felállítása és működtetése.
Eger 91 évig (1596—1687) volt török uralom alatt. A város gazdasági, társadalmi és kulturális élete csak a visszafoglalás után indult lendületes fejlődésnek, amikor szinte évtizedek alatt megteremtődtek ennek lehetőségei. Ezt segítette elő az a tény, hogy Eger a korai középkor óta püspöki székváros volt, püspökei, s a városba települt szerzetesek jelentős szerepet vállaltak a kulturális élet kibontakoztatásában. A 18. század közepére már kialakult az alap és középfokú oktatás intézményrendszere, sőt Esterházy Károly püspöknek egyetem alapítása is szándékában állt.
A 18. század közepén – Erdélyt nem számítva – még csak nyolc nyomda működött Magyarországon: Budán, Debrecenben, Győrött, Kassán, Nagyszombatban, Nagykárolyban, Pozsonyban és Sopronban. Nem véletlen tehát, hogy Barkóczy Ferenc egri püspök 1754-ben nyomda létrehozását határozta el székvárosában. Az oktatáshoz tankönyvek kellettek, az egész ÉK-Magyarországot magába foglaló egri egyházmegyét is el kellett látni liturgikus kiadványokkal. Barkóczy feltehetően még 1754-ben hívta meg Pozsonyból Royer Ferenc Antal könyvnyomtató mestert, aki berendezte a püspöki nyomdát, Egernek első, közel két évszázadig legnagyobb jelentőségű könyvműhelyét, amelyben 1755-től indulhatott meg a munka. A könyvműhelyben 1800-ig 755 különféle kiadvány látott napvilágot. Ez a szám igen jelentős a korabeli magyar nyomdászat viszonylatában.

Bevezetés

Kapcsolódó szócikkek: 1754 · Debrecen · Eger · Győr · Kassa · Nagyszombat · Pozsony · Sopron
M_Milán>!

Zsigmond uralmának végére azok a szabad királyi városok, amelyek a budai jogot használták peres ügyeikben (Budán kívül Kassa, Bártfa, Eperjes, Pozsony, Nagyszombat és Sopron), a tárnoki ítélőszékről teljesen kiszorították a nemesi ülnököket.

143

Kapcsolódó szócikkek: Bártfa · Eperjes · Kassa · Nagyszombat · Pozsony · Sopron
Dénes_Gabriella>!

1946 telén egy rémtörténet híre kelt szárnyra Sopron környékén, futótűzként terjedt el az egész országban, s végül foglalkozott vele a világsajtó.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Sopron