!

Sky személy

Ava Dellaira: Kedves halottak!

Idézetek

>!
Gretii

Nem az a baj, hogy sokat sírsz. Az a baj, hogy sírsz, és nem tudom, miért. És nem akarod elmondani. Nem hozhatom helyre.

170. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Sky
>!
Gretii

– Gyerünk repülni – mondtam. Úgy rémlik, már részeg voltam egy kicsit.
– A plafon útban lesz – vélte Sky.

97. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel · Sky
>!
Gretii

Egy darabig csendben hallgattuk a zenét. Törtem a fejem, hogy mondhassak valamit. Végül azt mondtam: – Részben azért olyan nagy, mert nem fél a hangjától.
– Mármint Kurt?
– Ühüm.
Felém fordult, derűsen nézett rám.
– Hát te?
– Hogy félek-e a hangomtól? – kacarásztam idegesen. – Ja. Meglehet.
Kissé félrehajtotta a fejét, elkomolyodott.
– Szerintem mind félünk. Kurtnél valószínűbb, hogy ő csak szembenéz a félelemmel, nem gondolod?
– Ja – feleltem. – Igazad van.
– Azt hiszem, azért olyan hangos. Mert annak kell lennie. Mert szembenéz a szörnyeteggel, és azt az egyetlen dolgot teheti, hogy visszavág.
– Mit gondolsz… – kezdtem. – Mit gondolsz, győzött?
– A kézenfekvő válasz a nem, hiszen meghalt. De én úgy gondolom, hogy bizonyos szempontból igen. Hallgasd csak. – Felhangosította a sztereót. – Nekünk itt van ez, és mindig is itt lesz.

84-85. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Kurt Cobain · Laurel · Sky
>!
Gretii

Láthatatlanná változom, hogy csak figyelhessek. A fák kezdik levetni a leveleiket, de a levegő még mindig olyan meleg, hogy úszni lehet benne. Különösen szeretem figyelni azt a fiút, akit képzeletben elneveztem Skynak. Mindig bőrdzsekit visel, holott alig múlt el a nyár. Eszembe juttatja, hogy a levegő nemcsak olyasmi, ami csak úgy van, hanem arra való, hogy belélegezzük. Noha Sky az iskolaudvar túlsó végében áll, szinte látom, ahogy a mellkasa hullámzik a légzéstől.
Nem tudom, miért, de ezen az idegen helyen jó érzés, hogy Sky ugyanazt a levegőt szívja be, amit én. Ugyanazt a levegőt, amit te.

8-9. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel · Sky
>!
mrsp

A tekintetünk találkozott egy pillanatra, még mielőtt elkaptam a magamét. Olyan érzés volt, mintha szentjánosbogarak gyúltak volna ki a bőröm alatt.

12. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel · Sky · szentjánosbogár
>!
Gretii

A szeme olyan volt, mint a te hangod: kulcs egy olyan helyhez bennem, amelynek az ajtaja bármikor felpattanhat.

12. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Kurt Cobain · Laurel · Sky
Hirdetés
>!
Gretii

(…) olyan volt a hangja, mint a kavics, amely most változik át kristálycukorrá.

28. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Sky
>!
LooneyLuna23

Az órán, mialatt Mr. Smith a kovalens kötésekről magyarázott, újra és újra lejátszottam magamban a jelenetet, és mindannyiszor új részleteket fedeztem föl benne. Például hogy Sky kissé felgyűrte a pólója egyik ujját. És a bicepszén felborzolódtak a szőrszálak. És szeplős volt a szemhéja. Arra gondoltam, amit Hannah mondott, vagyis hogy Sky máshonnan került ide. Vajon honnan? És vajon volt-e már szerelmes?

30. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Hannah · Laurel · Sky
>!
LooneyLuna23

Leparkoltunk a házunk előtt, és egy darabig hallgattunk. Alig kaptam levegőt. Néztem, ahogy a flitterek a ruhámon csillámlanak az utcai lámpa fényében. Azután fölnéztem Skyra. A két tenyerébe fogta az arcomat.
– Gyönyörű vagy – suttogta. Behunytam a szemem, és hagytam, hogy magához húzzon. Tökéletes első csók volt, olyan, mint egy mellettem elszáguldó széllökés: először belém fojtotta a lélegzetet, hogy utána annál jobban essen lélegezni. Olyan csók, amilyenben föléledhet az ember.
Sky végül kiszállt a furgonból, körbejött, és kinyitotta az ajtómat. Szerettem volna tovább csókolózni, de ő olyan higgadt volt. Fegyelmezett. Ellentétben velem, akinek mindene reszketett.
– Na, hát úgy alakult, ahogy kellett? – kérdezte csendes mosollyal.
– Igen, úgy – suttogtam.
– Helyes. – Puhán megcsókolta a homlokomat.

86-87. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel · Sky
>!
LooneyLuna23

Egy örökkévalóság óta először érzem úgy, hogy tudok varázsolni, amire May tanított kicsi korunkban. Ha Skyjal vagyok, el tudok tüntetni mindent, ami ijesztő. Ha ballagunk sötétedés után a környéken, egyikünk árnyéka a másikunk fejére áll, és végignyúlik az egész utcán. Csókolózunk, és úgy érzem, hogy ha az árnyékom megbújhat az övében, akkor ő eltakarhat mindent, amire nem akarok emlékezni. Bele tudok temetkezni a dolgokba, amelyek gyönyörűek benne.

99-100. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel · Sky