Sir Isaac Newton személy

Robert Charles Wilson: Pörgés
Michael Greenberg: Süss le, nap!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Douglas Adams: Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Oliver Sacks: Ébredések
John Gribbin: Schrödinger macskája
Arthur C. Clarke: Arthur C. Clarke teljes Űrodisszeia univerzuma
Sylvia Plath: Johnny Panic and the Bible of Dreams
Mérő László: Az elvek csapodár természete
Benedek István: Az értelem dicsérete
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom
Neal Stephenson: Quicksilver
Anatole France: Crainquebille és más elbeszélések
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története
Mary Shelley: Frankenstein (angol)
Királyhegyi Pál: Ami sürgős, az ráér
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Kerstin Gier: Rubinvörös
Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
Tomáš Borec: Jó napot, Ampère úr!
Fernando Pessoa: Ez az ősi szorongás
Leon Lederman: Az isteni a-tom
Félix J. Palma: Az idő térképe
Völgyesi Ferenc: Lélek és természettudomány I-II.
Niall Ferguson: Civilizáció
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
John Simmons: 100 tudós
Ernest Cline: Ready Player One
J. Gregory Keyes: Newton's Cannon
Bill Price: A történelem legfontosabb döntései
John Scalzi: A lázadás hangjai
Ken MacLeod: Newton's Wake
James Dashner: Tűzpróba
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld
Jens Johler: A világ hangolása
E. L. Doctorow: A vak zongorista
J. M. Darhower: Sempre – Mindörökké
Száraz Miklós György: Az álomvadász
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Szív Ernő: Az irodalom ellenségei
Sylvia Löhken: A csend öröme
Marcus Weeks: Mit tenne Nietzsche?
Laurie Frankel: Mindig ez van
Blake Crouch: Hamis emlékek
Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 2.

Idézetek

mrsp>!

Most Newt kísérletezett az ajtó kinyitásával hasonló sikerrel.
– Zárva – mormogta, amikor végül feladta, tehetetlenül eresztette le a két karját, melyek ernyedten lógtak a teste mellett.
– Nem mondod, zsenikém?! – jegyezte meg Minho, miközben összefont izmos karján csak úgy dagadoztak az erek a feszültségtől. Thomas egy pillanatra azt gondolta, hogy látja is, ahogy a vér keresztülpumpálódik rajta. – Nem csoda, hogy Isaac Newtonról neveztek el, annyira lenyűgöző a gondolkodásod!

17. oldal, 3. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Minho · Newt · Sir Isaac Newton · Thomas
2 hozzászólás
tenczerszofi>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

AA 241:87 – Meggyőződésem szerint a maszturbálás az emberállat legfontosabb adaptációs mechanizmusa. Technológia-központú civilizációnk sarokköve. A kezünk a szerszámhasználat céljából fejlődött, és ide értendőek a saját szerszámaink is. A gondolkodók, feltalálók és tudósok általában kockák, és a kockáknak mindenki másnál nehezebb nőt szereznie. Az önkielégítés által biztosított szexuálisfeszültség-levezetés nélkül fajunk korai képviselői aligha sajátították volna el a tűzcsiholás vagy a kerékkészítés összes csínját-bínját. És bármiben lefogadhatjátok, hogy Galilei, Newton és Einstein soha az életben nem hajtották volna végre korszakalkotó felfedezéseiket, ha a fejük kitisztítása érdekében először nem nyomorgatták volna az egyszeműt (vagy "nem csaptak volna ki pár protont a jó öreg hidrogénbombából"). Ugyanez áll Marie Curie-re is. Holtbiztos, hogy a rádium felfedezése előtt a muffja titkait fedezte fel.

266-267. oldal, 19. fejezet

2 hozzászólás
Lione P>!

Clarke Harmadik Törvénye: „Egy kellőképpen fejlett technikai megoldást már nem lehet megkülönböztetni a varázslattól.”
(…)
Jól van, na. Az Első: „Amikor egy kiváló, de már idős tudós valamiről azt mondja, hogy az lehetséges, akkor majdnem biztos, hogy igaza van. Amikor azt mondja, hogy lehetetlen, nagy valószínűséggel téved.” (A jövő arcvonásai)
A Második: „Csak egy módon állapíthatjuk meg, hol vannak a lehetséges határai: ha túllépünk rajtuk egészen a lehetetlenig.”
Úgy döntöttem, ha Newtonnak jó volt három törvény, akkor nekem is jó lesz annyi.

233. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sir Isaac Newton
gesztenye63 P>!

Ha a végletekig viszi, olyan világnak is lennie kell valahol, ahol más fizikai törvények uralkodnak, mint a Newton által meghatározottak, ezért nyugodtan élhetnek benne tündérek, unikornisok, szirének és beszélő állatok, mert egy olyan világegyetemben, ahol minden lehetséges, a mesék sem kitalált dolgok, csupán krónikái a párhuzamos világoknak, amelyekbe íróik valamilyen különös ok folytán bepillantást nyertek.

Kapcsolódó szócikkek: egyszarvú · Sir Isaac Newton · tündér
1 hozzászólás
Carmilla >!

Bertrand Russell találóan jegyezte meg, hogy nemzeti hőseink szobrainak talapzata annál magasabb, minél több embert öltek meg ezek a hősök. Véleményem szerint az emberiség igazi hősei a Galileik, Newtonok, Darwinok, Pasteurök, Shakespeare-ek, Bachok, Lao-cék és Buddhák, akiknek a nevét ritkán említik azok a történelemkönyvek, amelyek tele vannak a csaták és a nemzeti határok értelmetlen ide-oda tologatásának a leírásával.

Észrevételek a nevelésről

Marsie>!

Ott ücsörögtem pizsamában a kövér pókok és a poros bútorok között – fúj, ez talán egy kitömött krokodil? –, egy kis kamrában, és arra vártam, hogy letartóztassanak lopási kísérlet gyanújával. Mindez csak azért, mert valami óriási tévedés történt, és Isaac Newton elszámolta magát.

Kapcsolódó szócikkek: Gwendolyn Shepherd · Sir Isaac Newton
Christine_>!

Más kérdés, hogy Ricsi annyira sötét fizikából, hogy Newtonról azt hiszi, egy színész….

58. oldal, Január 20., csütörtök (Ciceró, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Pósa Richárd (Ricsi) · Sir Isaac Newton
latinta P>!

    A bonyolulttól nem kell félni, a zavarostól kell félni.

    Newton is bonyolult, nemcsak Einstein. De Einstein nehezebben bonyolult, mindenesetre hamarabb értjük, hogy nem értjük. Einstein és Joyce és Bartók és Picasso ugyanannak a világnak a szülötte, ugyanazt a világot látják (csak a szemük más), ugyanazt a világot írják le (csak a tolluk más), ugyanazokba a problémákba ütköznek (csak az anyaguk más).

Naiva P>!

– A világ egyik kiválósága sem annak köszönheti a sikereit, hogy azt tette, amit kötelezőnek érzett. Ha Isaac Newton elment volna földművesnek, aminek az anyukája szánta? Ha Elvis megfogadta volna a tanácsot, hogy maradjon kamionsofőr? Akkor ma egyikük nevét sem ismernénk. Azért ismerjük őket, mert volt bátorságuk a saját útjukat járni.

368. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Elvis Presley · Sir Isaac Newton
nope P>!

– A gravitáció – mondta Dirk megvető vállvonogatással –, igen, persze, az is. Habár az puszta felfedezés volt. Már megvolt, csak fel kellett fedezni.
Kivett a zsebéből egy pennyt, és lezserül a kövezett járda melletti kavicsokra ejtette.
– Látod? Még hétvégén is működik. Előbb vagy utóbb valaki úgyis felfedezte volna. Na de a macskabejáró… ó, az valami egészen más. Invenció, tiszta invenció.

269. oldal (GABO, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Dirk Gently · Sir Isaac Newton
2 hozzászólás