Siófok helyszín

A Grétában az eszpresszó 290 forint, Szilágyi alapelve, hogy ha az olaszok ki tudják hozni 90 centből a kávét, akkor ő is megpróbálja. Az ötszáz forintos eszpresszó országában ez mindenkinek megszívlelendő mondat lehetne. Olaszországban szabály, hogy nem mehet a kávé ára egy euró fölé sehol, még Milánó sétálóutcájában sem: az eszpresszó alapvető szükséglet, amit mindenki számára biztosítani kell.

Hogyan lett Siófokon jó cukrászda? 67.oldal

Siófok. Nagyközség Veszprémmegye enyingi járásában. Nemcsak a Balatonnak, de egész Magyarországnak egyik legismertebb, leginkább látogatott fürdője, világfürdő a szó legszorosabb értelmében, mely a legkényesebb ízlést is kielégíti. A fővárostól mindössze harmadfél órányira van, közlekedése, lakásviszonyai kitűnőek, árai mérsékeltek, semmiesetre sem nagyobbak, mint a hasonló szintű külföldi fürdőkéi. Idegen forgalma évről-évre nő. Legutóbb nem kevesebb, mint 14700 fürdővendéget számláltak, lóverseny idején azonban az idegenek száma megközelíti a 20-30 ezret is.

20. oldal, A Balaton fürdői

A Balaton közepébe nyúló tihanyi félsziget páratlan nemcsak fekvésénél, de érdekességeinél és nevezetességeinél fogva is. Bárhonnan közeledünk felé, a fenyves, lombos erdővel borított, hol meredek, hol lankás hegyoldalak elragadó képet nyújtanak. Különösen pompás a kép kelet felől, ha Balatonfüred, Siófok vagy Földvárral hajóval közelítjük meg. A Somosi öböltől és az állami kikötőtől a visszhangdombhoz emelkedő, mintegy száz méter magas hegyoldal három teraszban épül fel, melyeknek kettős koronája a bencésmonostor és az Attiladomb. Tihany – középponti helyzeténél fogva – egyesíti a zalai és a somogyi partok minden előnyét: nem túl sekély, mégis nád- és iszapmentes, homokos fürdője van, a rekkenő nyári nap ellen dús erdő s a magaslatok pompás levegőjű klímája nyújt enyhülést, télen a széltől védett teraszai rivierai verőfényt élveznek. S a természet eme választott oázisát történelmi levegő lengi körül. Földtörténelmi múltjának emlékei: a vulkáni hegykúpok, a gejzirit és bazalt mesteri alakulatai, a Balaton partján lépten-nyomon felbukkanó „kecskekörmök” nemkevésbé érdekesek, mint az emberi történelem ritka emlékei: az avarsácok, a honfoglalás és őseinknek a pogány hitről a kereszténységre való áttérése idejéből származó emlékek, az apátság, melynek ősi templomában nyugossza álmát az alapító maga is, a 13. századból fennmaradt Remetebarlangok, majd a középkor, a török idők emlékeit a legújabb kor történelmi eseményeinek friss emlékei váltják fel: innen hurcolták végzetes száműzetésbe IV. Károly királyt a világháború győztes nagyhatalmai…

Előszó

Előttünk a 700 éter hosszú árnyas parti sétatér, a korzó, melyen a reggeli és késő délutáni órákban a fürdőközönség divatosan öltözött nagy sokadalma sétál föl s alá, élvezve a kitűnő cigány-zenekar játékát. Megindul a nagyvilági „flört”, s a szebbnél-szebb toalettok láttára szinte azt hisszük, hogy valahol a Rivierán, vagy éppen Osztendéban vagyunk…

25. oldal, A Balaton fürdőhelyei

Szerencsés múltja, virágzó jelene, ragyogó jövendője van Balatonföldvárnak.
De csak úgy, ha a magyar társadalom egykor egyetlen nemzeti társadalommá alakul át. Ha osztályok, rendek, rangok, felekezetek, pártok, birtokterületek darabokra nem tördelik szét.
Balatonföldvár főrendi fürdő, Siófok zsidó fürdő, Almádi polgári fürdő, Kenese hivatalnokfürdő, Balatonfüred hol papi, hol zsidó fürdő, Badacsony nemesi fürdő, Keszthely vegyes fürdő. És így tovább.
Mi ennek az oka?
Bizonyosan a Balaton vize. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ez a víz különbséget keres is, talál is, tesz is a különböző rendű, rangú, osztályú és felekezetű emberek bőre között.

TORMAY CÉCILE – Budapest, 1919. november 16.
„A reménységet fél esztendő óta Horthy Miklósnak hívják!”

Horthy Miklós (1868-1957) 1919. november 16-án Siófokról érkezett Budapestre átvenni a hatalmat. Miután különvonata reggel 6.15-kor beért a kelenföldi pályaudvarra, a szemerkélő esőben lóhátra ült, és hadserege élén végigvonult a városon. Ahogy a kormányzó egyik életrajzírója, Vas Zoltán írja: „A csapatok élén, a lovasrendőr díszszázad után, fehér lován Horthy. Vezérkara követi, majd sokezres, hosszú oszlopban a bevonuló had.” Hivatalos fogadása a Gellért szálloda előtt zajlott, a bevonulási ünnepség pedig az Országháznál. Mindkét helyen több beszéd elhangzott, köztük Tormay Cécile (1876-1937) írónőé és lapszerkesztőé, aki érzelemdús szónoklattal üdvözölte a Magyar Nemzeti Hadsereg katonáit.
A szilárd központi államhatalom kialakítása előtt végül akkor vált szabaddá az út, miután a párizsi békekonferencia megbízásából Magyarországra érkezett George R. Clerk, brit diplomata közreműködésével sikerült egy olyan ideiglenes koalíciós kormányt felállítani, amelyből kimaradtak a Habsburg-párti mágnások.

Katonák! Testvéreink! Hajnal van ma! Ti hoztátok – és mi, asszonyok, mint kétezer év előtt a Szentírás reggelén, a Golgota tövében, eljöttünk, hogy köszöntsük a feltámadást. Magyar hajnal és keresztény feltámadás a ti hazatéréstek, egy szörnyű véres Kálvária után, melyben Károlyi, a magyar Judás Iskariot és démoni cinkosai elárulták, megkínozták, kifosztották és megcsúfolták a magyar nemzetet.
Történetünk legsötétebb éjszakája volt ez, és most olyan ígéretes a reggel, mert eljöttetek. A reménységet fél esztendő óta Horthy Miklósnak hívják Magyarországon, és most ő vezérelt ide benneteket, hogy visszafoglaljátok a keresztény Magyarország számára megtévedt, de bűnbánó fővárosát, hogy az emberiség becsületében magasra emeljétek újra Szent István ezeréves koronáját. Jelentőségteljesebb és sorsdöntőbb hazatérte még nem volt hadseregnek e világon. Ti nem csak fővárost foglalni, országot hódítani jöttetek! Nem csupán a magyarságnak a Duna-Tisza völgyéből kisarjadt fiatal hadinépe vagytok, de ti vagytok a Nemzeti Hadsereg, melyre négyszáz éve vár a nemzet, hogy a sír szélén érje meg, és újra éledjen általatok.
Reménységünk, jövőnk, mindenünk vagytok – még múltunk is, mert hiszen ti vagytok azok a hősök, akiktől 1914 őszén búcsúztak el a magyar anyák, a magyar hitvesek. Akkor ment el a mi hadseregünk, és azóta nem tért vissza. Jöttek rokkant hősök a csataterekről, szenvedő hadifoglyok a szomorú rabságból, sőt jöttek a múlt őszön lázadó ezrek, de a magyar nemzet dicsőséges fegyveres ereje nem tért haza. Öt év után ma jön vissza. Bennetek térnek meg Gorlice és Limanova legendás hősei, azok, akik győztek a szent Kárpátokon, erdélyi havasokon, a Duna szerb partjain, az Adria kék vizei felett, és tizenkétszer győztek az Isonzónál és az Alpokon.
Nagy múltunk és nagy jövőnk, melynek élén Horthy Miklós jár! Hajoljon meg előttetek minden zászló az országban, szólaljon meg minden harang. És vigye a szél magyar zászlók suhogását, keresztény harang zúgását azokhoz, akik nincsenek itt, azokhoz is, akik messze kicsiny fakeresztek, hullámsírok alól most hazafigyelnek. Élő hősök és az elesettek megdicsőült serege, halljátok meg! Asszonyok szólnak hozzátok a magyar főváros felszabadult földjén, és hű zálogul felétek nyújtják zászlójukat. Az elmúlt rémuralom hiába ítélte halálra a nemzet büszke színeit, mint egykor a Rákóczi tárogatóit hiába égette el máglyán a gyűlölet, újra feltámadtak és szárnyra keltek egy új ezer év felé.
Vegyétek a zászlót, és ne nyugodjatok, míg bele nem tükröztétek képét négy folyónk vizébe, míg vissza nem emeltétek a három halmok fölé. Vegyétek, asszonyok keze áldotta meg, szentelje fel dicsőségben a ti férfikezetek.

Tormay Cécilé-ből a Horthy-rendszer reprezentáns írónője vált (Bújdosó könyv), beszédére pedig jellemző, hogy annak éle a „belső ellenségre” irányul, s egy szót sem ejt arról, hogy pár nappal korábban még román csapatok állomásoztak a fővárosban.
Egy héttel Horthyék budapesti bevonulása után Clerk az antant nevében elismerte a keresztényszocialista Huszár Károly kormányát, és Magyarországot meghívták a béketárgyalásokra.

Hamarosan sokkal jobb lesz, Anna. Ezt a hamarosan sokkal jobb lesz-t nem akarom többé hallani. Sosem lesz már olyan, mint mikor együtt röhögtem Leventével a siófoki strandon, ahogy megpróbált beboritani a csónakkal, és nem lesznek már tiszta naplementék sem. Minden csakis arra emlékezte, hogy Levente elment, hogy itthagyott, és hogy szart sem ér az életem.

20. oldal

Negyedszázad előtt még nem volt Siófok, nem volt Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód. Mind e gyönyörű fürdőhelyek sivatag partok voltak, s idegen közönséget nem ismertek.

Az előszó 2. mondata magától Eötvös Károlytól.

augusztus 29.
Délután meghalt Siófokon Karinthy Frigyes.

23. oldal