Sínai-félsziget helyszín

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján
Rostoványi Zsolt: A Közel-Kelet története
Agneta Pleijel: Lord Sohamár
Ian McDonald: A dervisház

Idézetek

vargarockzsolt>!

Aztán jött Szuez.
A maguk mögött hagyott tengert keskeny, csillámló sávok váltották fel a sivatag homokjában. Türkizből smaragdba váltott, majd mérgező sárgászöldbe. Az egyik oldalon Egyiptom terült el, pálmák és oázisok, ahonnan citrusfélék illatfoszlányai kúsztak az orrukba. De a másik oldalon a Sínai-félsziget, ahol Mózes vándorolt. Az arab sivatag elnyúlt a messzeségbe, félelmetes hatást keltett a vibráló napfényben. Vörösessárga homokdűnék, élettelen szürke árnyékok. Élénklila és ibolyaszínű sziklatömbök.
Olyanok, mint a belek, állapította meg Stanislaw.
A dűnékből örvénylő homok szállt fel. Stas eksztázisba esett. Olyan színárnyalatokra mutatott rá, amiket Bonislaw soha észre sem vett volna. Stas szerint már egyenesen perverzek voltak. Undorítóan és csodásan perverzek: vörös, aranysárga, lila és hamuszürke. Fényes nappal volt, de az ég tejeskávé színét öltötte magára.
Az égbolt közepére valaki felragasztott egy kis kékeszöld napkorongot.

34-35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Egyiptom · Mózes · Sínai-félsziget
TiszlaviczMarcsi I>!

Abdam […] eleresztette füle mellett a megjegyzést. Hová jutnánk, ha a kapitány még a legénység imádságait is pénzelné, gondolta. Elég sokba fog kerülni a sajátja is. Mert amikor a vihar a Sínai-félsziget érintése után a nyílt tengeren elkapta a hajóját, két mina ezüstöt ígért Tesupnak, a szelek urának, ha méltóztatik fehér tarajos hátát a Menyét útjából elhordania.

211. oldal, Metropolis

Kapcsolódó szócikkek: Sínai-félsziget
fedaksari>!

Egy fehér madár tör a magasba Isztambul városa felett: egy gólya az, fekete végű szárnya csigavonalat ír le, ahogy meglovagolja a felfelé szálló levegőt. Tollak villannak – húszmillió ember kilehelt lélegzetébe kapaszkodva forog, egyikeként annak a tízezernek, amely a termikek láthatatlan hegyláncát követve érkezett Afrikából Európába, siklott egyiktől a másikig, ahogy levegőbe emelkedett a Viktória-tónál, elindult a Nagy Hasadéktól, végig a Nílus ezüst szalagja mentén, keresztül a Sínai-félszigeten és Libanonon Kisázsia nagy négyszögéig. A vándorlás útvonala itt szétágazik. Akad, aki északnak tart, a Fekete-tenger partjára, mások keletnek, a Van-tóhoz és az Ararát lábához – ám a legtöbben nyugatnak repülnek, Anatólián át a sziporkázó Boszporuszig és még tovább, a Balkán és Közép-Európa fészkelőhelyeire. A gólya ősszel visszatér az afrikai telelőhelyekre: húszezer kilométeres körutazás ez. Huszonhét évszázada már, hogy város áll ennél a szorosnál, ám hogy a gólyák pontosan mennyi ideje haladnak át évente kétszer ezen a helyen, csak Isten tartja számon.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gólya · Sínai-félsziget
Szelén>!

A 19. század végén, a 20. század elején még egyáltalán nem volt bizonyos, hogy a mind többek által vágyott zsidó nemzeti otthon konkrét helyszíne Palesztina lesz. A nemzetközi politikai feltételek, a nagyhatalmi érdekviszonyok és gyakorlati szempontok alapján más térségekben kedvezőbbnek tűntek a feltételek. Így merült fel lehetőségként a Sínai-félszigeten fekvő el-Áris, a kelet-afrikai Uganda (a mai Kenya térsége), Angola, a líbiai Kirenaika, sőt Ausztrália és Dél-Amerika egyes részei is.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Palesztina · Sínai-félsziget