Simon Brenner személy

Wolf Haas: Halottak feltámadása
Wolf Haas: Csontdaráló
Wolf Haas: Jöjj, édes halál
Wolf Haas: Silentium!
Wolf Haas: Mint az állatok
Wolf Haas: Az örök élet
Wolf Haas: A Brenner és a Jóisten

Idézetek

egy_ember>!

Most tudnod kell, hogy a Brenner ifjúkorában még korántsem jelentek meg olyan, undort keltő fotók az újságokban, mint háború, vagy amputáció, vagy olyanok, hogy: „Az Év Menedzsere”.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Simon Brenner
2 hozzászólás
egy_ember>!

Kilencig tévézett, aztán nekiállt spekulálni. Nem mondhatnám, hogy kvázi melankolikus volt a Brenner, de egy kicsit olyan izé. Régen a nagyon szigorú nagymamája folyton azt mondogatta neki: Írva vagyon: Ne tépelődj!

32. oldal - Harmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Simon Brenner
egy_ember>!

Szerintem már ebből is észrevetted, mennyire tetszett a Simon úrnak a Natalie, mert az ember, ha férfi, nem beszél ok nélkül ekkora baromságokat.

57. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Simon Brenner
5 hozzászólás
egy_ember>!

A Brennernek meg már az is jó reggelnek számított, ha nem zuhant bele fejjel a kávéspoharába. […] Ezért reggelinél mindig két könyökkel támaszkodott az asztalra. Ha így ülsz, nem esel egykönnyen az asztal alá. Ez az előny. És akkor minél sem természetesebb a hátrány: ezzel egyidejűleg képtelen vagy kávét inni.

137. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Simon Brenner
mdmselle I>!

És ma már tényleg azt kell mondanom, hogy le a kalappal Brenner előtt, mert más nem oldotta volna meg olyan nagyon könnyen az ügyet. Például a Nemec, aki fejben jobb volt, gyorsabb, és más esetben talán jobb lett volna. Na de nézd már meg, mi volt itt az ábra! A hullák a liftben külföldiek! Tanúk nuku, nyom nuku, indíték nuku, bármi nuku. Na, erre a Brenner volt az ideáltipikus.

Második fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Simon Brenner
7 hozzászólás
egy_ember>!

És nem is volt annyira elhagyatott a vidék, mint eleinte gondolta. Mert már jó ideje hallotta a hatalmas lármát. Először azt hitte, képzelődik, mivel csaknem úgy hangzott, mintha közvetlenül a szőlősdomb mögött egy futballstadion lenne, és onnan jönne az ezernyi drukker üvöltése. De meg kell mondjam, hogy a szőlősdomb mögött valóban egy futballstadion volt, és bizonyosan jó pár ezer ember foglalt helyet a falelátókon, hogy már azt hihetted, most vagy a következő pillanatban összeomlik az egész, és ezzel Klöch egy csapásra elveszti a teljes lakosságát.
És amint a Brenner a pénztárnál a plakátot elolvasta, azonnal megértette, hogy ennek a porfészeknek a csapata miért vonzott ma ennyi nézőt.
Mert hát a kupa az kupa, mi sem természetesebb. Mert a sorsolásnál a Klöch a második ligás Oberwarttal került össze, és a klöchi gárda öt osztállyal lejjebb játszott. És ugye a kupa persze nagy esély a kicsiknek, és Ilyenkor minden Foci Dávid azt hiszi, na, ma kiverjük a Góliátot a kupából, szóval bibliai düh, gyakorlatilag.
Na most az ilyen játéknak megvan a maga brutális oldala, mi sem természetesebb. Mert ha a kicsik megérzik az esélyt, akkor nem ismernek se istent, se embert. Ez persze nem csak a focira érvényes. Ez gyakran egy kis országra is érvényes. És akkor egyszerre csak vérben forog mindenki agya, ha kedvező az alkalom. Na jó, persze most nem speciel az osztrákokra gondolok, ez sokkal inkább amolyan általános megállapítás inkább.
Egy szó mint száz, a klöchi focipálya kicsit amolyan pokolkatlanná változott, mert röviddel a lefújás előtt, amikor a Brenner megérkezett, még mindig null nullra állt a meccs. Két-három klöchi játékos már görcsökben fetrengett a füvön, mert hát a követelmények a fejükre nőttek, mi sem természetesebb. De fel, fel, gyerünk tovább! És az oberwarti sztárok egyik lövést a másik után küldték a klöchi kapura, zárótűz, gyakorlatilag. De a kapus, az egy varázsló, akár hiszed, akár nem. És akkor alsó hangon szóltam.
Aztán egy akkora fault az egyik klöchi védő részéről, olyan durva, hogy hallottad a csontok recsegését. És amint a játékvezető kiállítja a védőt, a közönség bitóra akarja hurcolni a bírót. De a pálya szélén ott a rendőrség, hála istennek, ezt kell, hogy mondjam. Már masíroznak is föl a kutyások. És a publikum összeszarja magát a farkaskutyáktól, úgyhogy mégsem akasztja fel a bírót.
A hosszabbítás után még mindig null nullra állt a meccs. És akkor most tizenegyes rúgások, mi sem természetesebb. Az Oberwartnál az egykori válogatott játszott, a Bacher, és ő lőtte az első tizenegyest – miért mire számítottál?! A felső ficakba. Klasszabbul már nem is lehet. De a klöchi kapus még klasszabb, mert kihalássza a felső léc alól a labdát.
De a lényeg a lényeg, hogy a klöchi játékosok belőtték az összes tizenegyest, és kiejtették az Oberwartot a kupából. És az ilyen eufória persze ragadós, mert a Brenner hazafelé vezető úton egészen más hangulatban volt, mint odafelé.

17-19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lövés (sportban) · Simon Brenner
Juci IP>!

És a Brenner amúgy sem volt sohasem a túltenyésztett oldalon. Már eleve a külseje. Mert egy zömök szikla a Brenner, olyan arccal, hogy még a himlőhelyes rész volt rajta a legsimább felület, (és) egy centiméter mélyen húsbavágó ránc húzódott az arca mindkét oldalán.

7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Simon Brenner
2 hozzászólás
koncsika>!

De ezen a napon valami rossz csillagzat alatt született a Brenner.

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Simon Brenner
sophie P>!

Reggelizéskor egy házaspár mindig két pártra szakad, az egyik a nyugalom és az újság felé tendál, a másik beszélgetésre vágyik, és arra, hogy olvasd-fel-már-legalább-a-horoszkópot. Nem tudom, feltűnt-e már neked, de manapság a férfiak és a nők egyre jobban hasonlítanak egymásra, úgyhogy annál fontosabb a gyerekeiknek, hogy képesek legyenek megkülönböztetni, hogy most melyik jön a horoszkóppal, és melyik azzal, hogy bután mered maga elé.
    A Brennernek és a Magdalenának természetesen nem voltak gyerekei, és ha valaki újságot olvasott, az már inkább a Magdalena volt, mert sosem unta meg a szépségápolási tippeket. A Brennernek meg már az is jó reggelnek számított, ha nem zuhant bele fejjel a kávéspoharába. Erős felsőteste volt, olyan vállakkal, hogy ne tudd meg, de éppen ez volt a probléma. Mert ha az izomzatod az asztal alá húz, akkor annál rosszabb, ha erős a felsőtested. Ezért reggelinél mindig két könyökkel támaszkodott az asztalra. Ha így ülsz, nem esel egykönnyen az asztal alá. Ez az előny. És akkor minél sem természetesebb a hátrány: ezzel egyidejűleg képtelen vagy kávét inni. De azért ne hidd, hogy egy szerzetes ült a Magdalendval a reggelizőasztalnál. Azért az még a Brenner volt, természetesen.

137. oldal

Kapcsolódó szócikkek: reggel · reggeli · Simon Brenner