Severin Echinoderm személy

– Hol voltál eddig?
– Csak nem hiányoztam? – kérdezte kedélyesen.
Felhorkantottam és keresztbe fontam a karjaimat.
– Előbb hiányozna egy csótány, mint te.
– Csótány? – nézett rám zavartan.
– Itt nincsenek? – lepődtem meg. Derm megvonta a vállát. – Az egy nagyon ocsmány bogár és mindenki utálja őket, és ha valahol ott vannak, akkor rovarirtót hívnak vagy leütik egy méretes papuccsal – magyaráztam lelkesen. Hiszen nincs semmi értelme a sértésemnek, ha nem tudja, hogy miről beszélek. Ajkai enyhén elnyíltak, ahogy tudatosult benne mit is mondtam. Kezét csípőre tette és enyhén megrázta a fejét.
– Szóval, szeretnél engem leütni egy méretes papuccsal?
– Megteszi egy váza is – húztam el a számat.

– Te most fenyegetsz engem, Lex? – húzta fel egyik szemöldökét a herceg.
– Csupán tényeket közlök. Nem hiszem, hogy apám boldog volna, ha elé járulnék a panaszaimmal – vigyorgott negédesen a másik.

57. oldal

– Igazi kis tengerisün vagy – vigyorodott el végül.

34. oldal

– A történet szerint élt régen két fiatal; Lumen és Luna. Az ég is egymásnak szánta őket, kiegészítették egymást és boldogok voltak. Ám kapcsolatukat titkolniuk kellettek, mivel mind a ketten királyi sarjok voltak, akiket már odaígértek valakinek.
– Ez kissé Rómeó és Júliásan hangzik nekem – nevettem és ujjaimat végig húztam a kezében tartott virág szirmain, mire azok megint kinyíltak és belsejében megjelent egy borostyánszínű csepp. Érdeklődve oda nyúltam és hagytam, hogy az ujjam hegyére cseppenjen.
– Azt nem ismerem – folytatta a zöld szemű. – Elmesélhetnéd.

142. oldal

240. oldal